Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

956.807

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Uj idők 1933. (nem teljes évfolyam)

Szépirodalmi, művészeti, képes hetilap és kritikai szemle - XXXIX. évfolyam, 27-50, 52. szám

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R. T.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 904 oldal
Sorozatcím: Uj Idők
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 31 cm x 23 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nem teljes évfolyam, hiányzik a 1-26., 51. szám. Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrált. Budapesti Hírlap nyomdája nyomása.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:

Ültek ketten az asztal mellett, apa és fia. Szemközt ültek egymással, a szobában mélán ketyegett a csend. Az apa keresztrejtvénnyel foglalkozott, a fiú egy matematikai feladattal. A... Tovább

Előszó

Részlet:

Ültek ketten az asztal mellett, apa és fia. Szemközt ültek egymással, a szobában mélán ketyegett a csend. Az apa keresztrejtvénnyel foglalkozott, a fiú egy matematikai feladattal. A vacsorán túl voltak már, Ásóné rég leszedte az asztalt és hazament a hóstyára, ahol lakott. Az asztalon nem volt terítő, mert a terítő puhasága nem alkalmas arra, hogy írjanak rajta. Az író kéznek jobban esik a meztelen asztallap.
Két férfifej hajolt az asztal fölé, két annyira hasonló és mégis annyira különböző. Egy ötvenéves férfi feje és egy tizennyolcévesé. Ugyanaz az anyag adta a mennyei szobrász mindkét művét, de mintha ez a szobrász két különböző felfogással akarta volna mindegyik fejet megmintázni. Az apáé érdekes fej volt, sötétbarna hajú, kerekített állú. A fiúé ugyanaz a típus, de világosabb a haja, inkább szőkébe hajló. S az álla nem olyan kerek, hanem szegletesebben ívelt. De a főkülönbséget tekintetük mutatta. Azt gondolhatta volna a kettejük tekintetét összehasonlító figyelem, hogy ebben a két arcban valami szeszélyes ötlet orvul elcserélte a két szempárt. Az apa nézése volt a tizennyolcéves tekintet: valami örökké gyermekes, bizakodó, derűs benyomás lakott benne, valami kedvesen könnyelmű mosolya az olyan ifjúságnak, amely nem az életkoré, hanem a lelki alkaté. S a fiú tekintetében ott merengett a férfi, a komoly meggondoltság, a józan erő, valami korához nem illő, tapasztalt nyugalom. De olyan különbség volt ez, amelyet csak figyelmesebb szemlélet vehet észre. Egyébként a két arc meglepően hű mása volt egymásnak. A fiú annyira hasonlított apjához, hogy alig volt két esztendős annakidején a gyerek, mikor pesztonkája sétáltatta az utcán, s egy ismerős úriember megállt.
- Nem a Szepezdy Barna gyereke ez?
- De igen, - felelte ja pesztonka, - a kis Szepezdy Pali.
Volt valami olyan jellemző a kisfiú koponyájának tatár formájában, fejhordozásában, egész testi habitusában, amiről hangosan kiáltott a Szepezdy-nemzetség. S ahogy a gyermek növekedett, még talán ez a hasonlatosság is nőtt vele. Vissza
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem