Fülszöveg
Holló Ila népi ihletésű, közérthető versei, prózai írásai és képei egy olyan idealizált alkotót állítanak elénk, aki mesebeli egyszerűséggel, természetességgel szól életről és halálról. Szülőföldjéhez kötődő emlékeit, gyermekkorát megható közvetlenséggel szólaltatja meg. Ezek közül is kiemelkedik az édesanyjához írt vers-sorozat, amely - boldog családi ünnepekről, önfeledt Tisza-parti évekről tudósít ugyanakkor méltó nekrológot állít a rajongásig szeretett Mamának. Holló Ila máig hordozza magában édesanyja intelmeit, amelyek segítik őt a hétköznapi élet és a művészeti kiteljesedés labirintusában: „Édesanyám emléke, s biztatása újra megfogott". Ez a szülői gondoskodás, iránymutatás segítette át Holló Ilát a tragédián is, amikor férjét elveszítette. A betegség, halál metaforája áthatja verseit, prózai írásait egyaránt. A legmegrázóbb költemények, elbeszélések: Az ecset magánya; A múzsa árnyéka; A természet tisztelete; Emberséggel az anyaföldön; Szimfónia a szél határán; Boldogság....
Tovább
Fülszöveg
Holló Ila népi ihletésű, közérthető versei, prózai írásai és képei egy olyan idealizált alkotót állítanak elénk, aki mesebeli egyszerűséggel, természetességgel szól életről és halálról. Szülőföldjéhez kötődő emlékeit, gyermekkorát megható közvetlenséggel szólaltatja meg. Ezek közül is kiemelkedik az édesanyjához írt vers-sorozat, amely - boldog családi ünnepekről, önfeledt Tisza-parti évekről tudósít ugyanakkor méltó nekrológot állít a rajongásig szeretett Mamának. Holló Ila máig hordozza magában édesanyja intelmeit, amelyek segítik őt a hétköznapi élet és a művészeti kiteljesedés labirintusában: „Édesanyám emléke, s biztatása újra megfogott". Ez a szülői gondoskodás, iránymutatás segítette át Holló Ilát a tragédián is, amikor férjét elveszítette. A betegség, halál metaforája áthatja verseit, prózai írásait egyaránt. A legmegrázóbb költemények, elbeszélések: Az ecset magánya; A múzsa árnyéka; A természet tisztelete; Emberséggel az anyaföldön; Szimfónia a szél határán; Boldogság. Az idézett művek közül a két utóbbiban kitárult egy új világ. Ugyanis megismerkedett Dr. Márton Gyula híres geológussal, akivel egy évtizede boldogságban élnek. Ez a kapcsolat Holló Ila figyelmét a természettudományok - a barlangok, az ásványok, a földmélyi kincsek - felé fordította. Olyannyira hatással vannak egymás munkájára, hogy Dr. Márton Gyula szülővárosában, Hajdúsámsonban múzeumot alapítottak, amely a kutató geológus „Góbi sivatagon át a Szaud-Arábiai sivatagokig" kiterjedő feltárásait, munkáit összegzi, mutatja be gazdag képi- és írásos anyaggal. Ebben a gyűjteményben - természetesen - megtalálhatjuk Holló Ila irodalmi és képzőművészeti alkotásait is.
Holló Ila második önálló kötetében folytatódik a Szivárvány (2001) népi indíttatása, a másokért is élő ember felelőssége; azonban itt kiteljesedik költészete a természettudomány, a történelem, a társadalom újabb problémaköreivel. A fény tükrében kötetcím ezért is találó, hiszen benne van a költői és festői folytonosság, ugyanakkor telítődik optimista színekkel is. Az alkotó verseit, prózai írásait jól kiegészíti a gazdag képi anyag - tájképek, portrék, fényképek. Ez az egymásraépülés pontosan jelzi, hogy Holló Ila számára a költészet, az irodalom elválaszthatatlan a képzőművészettől; és Dr. Márton Gyula szerteágazó természettudományi kutatásaitól, megszállottságától, emberi magatartásától. Rendkívül rokonszenves az az erkölcsi kiállás, amivel Dr. Márton Gyula segíti szülőföldjét, hazáját - és párját - Holló Ilát.
Arcukat sokáig lássuk még A fény tükrében.
Madár János
Vissza 
