Fülszöveg
A történelem során először többen halnak bele abba hogy túl sokat esznek, mint abba. hogy túl keveset. Tobb ember halálát okozza az öregség, mint a fertőző betegségek és több ember követ el öngyilkosságot, mint aha-nyat á katonák, terroristák és bűnözök együttvéve megölnek. A kora 21. században az átlagember halálát sokkal nagyobb valószínűséggel okozza a mértéktelen zabálás a McDonald'sban, mint az aszály, az ebola vagy az al-Káida támadása."
„A korábbi nemzedékek úgy gondoltak a békére, mint a háború ideiglenes hiányára. Mi ma úgy gondolunk rá, mint a háború valószínű'tlenségére. Amikor 1913 ban az emberek azt mondták, hogy Franciaország és Németország között béke van, azt úgy értették: „Franciaország és Németország jelenleg nem háborúzik egymással, de ki tudja, mi lesz jövőre?" Amikor ma azt mondjuk, hogy Franciaország és Németország között béke van, az azt jelenti, elképzelhetetlen, hogy bármely előre látható körülmények között háborút kezdjenek egymással. És nemcsak...
Tovább
Fülszöveg
A történelem során először többen halnak bele abba hogy túl sokat esznek, mint abba. hogy túl keveset. Tobb ember halálát okozza az öregség, mint a fertőző betegségek és több ember követ el öngyilkosságot, mint aha-nyat á katonák, terroristák és bűnözök együttvéve megölnek. A kora 21. században az átlagember halálát sokkal nagyobb valószínűséggel okozza a mértéktelen zabálás a McDonald'sban, mint az aszály, az ebola vagy az al-Káida támadása."
„A korábbi nemzedékek úgy gondoltak a békére, mint a háború ideiglenes hiányára. Mi ma úgy gondolunk rá, mint a háború valószínű'tlenségére. Amikor 1913 ban az emberek azt mondták, hogy Franciaország és Németország között béke van, azt úgy értették: „Franciaország és Németország jelenleg nem háborúzik egymással, de ki tudja, mi lesz jövőre?" Amikor ma azt mondjuk, hogy Franciaország és Németország között béke van, az azt jelenti, elképzelhetetlen, hogy bármely előre látható körülmények között háborút kezdjenek egymással. És nemcsak Franciaország és Németország között áll fenn ilyen béke, hanem a világ legtöbb (noha nem az ösz-szes) országa között. Nem létezik olyan forgatókönyv, amely szerint jövőre háború tör ki Németország és Lengyelország, Indonézia és a Fülöp-szigetek, vagy, mondjuk, Brazília és Uruguay között."
„A bőség, egészség és harmónia soha nem látott szintjének biztosítása után, múltbeli tetteink, illetve jelenlegi értékrendünk alapján a következő céljaink a halhatatlanság, a boldogság és a megistenülés lehetnek. Miután lecsökkentettük az éhezés, betegség és erőszak okozta halandóságot, megkísérelhetjük legyőzni az öregedést és akár magát a halált is. Miután megmentettük az embereket a nyomortól, kitűzhetjük célul, hogy ténylegesen boldoggá tegyük okét. Es miután a túlélésért folytatott állati harc fölé emelkedtünk, belefoghatunk abba, hogy istenné tegyük az embert, a Homo sapiensből Homo deust csináljunk."
Az 1976-ban Haifában született dr. Yuval Noah Harari az Oxfordi Egyetemen szerzett PhD-t történettudományból. Jelenleg a Jeruzsálemi Héber Egyetem Történettudományi Intézetének oktatója, kz emberiség rövid története című kurzusát 80 ezer diák hallgatta távoktatásos formában a Massive Open Online Course jóvoltából. Mint tanárt, kutatót és szerzó't elsősorban a következő kérdések foglalkoztatják: Milyen összefüggés áll fenn a történelem és a biológia között? Van-e igazság a történelemben? Boldogabbak lettek-e az emberek a történelem folyamán? Dr. Harari elnyerte a humán tudományok területén mutatott kreativitásért és eredetiségért járó Polonsky-díjat, valamint a Hadtörténeti Társaság Moncado-díját. YouTube-ra feltett előadásait és a vele készült beszélgetéseket milliók nézik.
Vissza