1.031.433

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Iskolakultúra 2005. április

Pedagógusok szakmai-tudományos folyóirata - XV. évfolyam 4. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Csapó Benő: A Magyar Pedagógia feladata a neveléstudomány fejlesztésében
A Magyar Tudományos Akadémián 2004 októberében tartott Országos Nevelésügyi Konferencia egyik szekciója - az Iskolakultúra szorgalmazására - a pedagógiai folyóiratok helyzetével foglalkozott. A neveléstudományi publikációs fórumok körül sok a tisztázatlan kérdés. A jelenleg kiadott hazai pedagógiai lapok száma nem sokkal marad száz alatt, ám szaksajtónk gazdagsága ellenére kevés a nemzetközi tudományos normák szerint szerkesztett folyóirat. Milyen funkciót látnak el e folyóiratok a neveléstudományban? Az eredményeit közzétenni kész kutatóréteg közösségi megnyilvánulási terei vagy a tudományos ismeretterjesztés helyei? Esetleg nem a kutatások, hanem a fejlesztések és alkalmazások eredményeinek nyilvánosságot adó műhelyek? Milyen kritériumok szerint szerkesztik ezeket a lapokat? Osztályozhatunk-e úgy, hogy egyesek a tudományt szolgálják, némelyek a gyakorlati tevékenységet támogatják, míg mások az... Tovább

Fülszöveg

Csapó Benő: A Magyar Pedagógia feladata a neveléstudomány fejlesztésében
A Magyar Tudományos Akadémián 2004 októberében tartott Országos Nevelésügyi Konferencia egyik szekciója - az Iskolakultúra szorgalmazására - a pedagógiai folyóiratok helyzetével foglalkozott. A neveléstudományi publikációs fórumok körül sok a tisztázatlan kérdés. A jelenleg kiadott hazai pedagógiai lapok száma nem sokkal marad száz alatt, ám szaksajtónk gazdagsága ellenére kevés a nemzetközi tudományos normák szerint szerkesztett folyóirat. Milyen funkciót látnak el e folyóiratok a neveléstudományban? Az eredményeit közzétenni kész kutatóréteg közösségi megnyilvánulási terei vagy a tudományos ismeretterjesztés helyei? Esetleg nem a kutatások, hanem a fejlesztések és alkalmazások eredményeinek nyilvánosságot adó műhelyek? Milyen kritériumok szerint szerkesztik ezeket a lapokat? Osztályozhatunk-e úgy, hogy egyesek a tudományt szolgálják, némelyek a gyakorlati tevékenységet támogatják, míg mások az oktatáspolitika közvetítői? Melyek azok a szempontok, amelyek a szaklapokat, azok egyes évfolyamait, tematikus számait alakítják?

Herskovits Mária: Mit kezdjünk a tehetséggel?
A tehetséggondozás témája hosszú idő óta - így vagy úgy - jelen van gondolkodásunkban. Ez a jelenlét ellentmondásos: beszélünk is róla, nem is, hívjuk tagozatos, emelt óraszámú oktatásnak, képességfejlesztésnek, tanulmányi versenyekre való felkészítésnek. Iskolarendszerünk hivatalosan nem szelektív, valójában már az iskolakezdetkor is az.

Kende Anna: "Én nem akarom elkülöníteni semmi szín alatt"
Ismerve az oktatás helyzetét, az iskolarendszerben rejlő problémákat és azt, hogy a roma gyerekek túlreprezentáltak az eltérő tantervű osztályokban, arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen szempontok döntenek abban az eljárásban, amelynek során eldől, ki milyen iskolában és hány éves korban kezdi meg tanulmányait.

Jeffrey Mirel: Régi nevelési elvek, új amerikai iskolák
A világ gyors változásához nem lehet másként alkalmazkodni, csak az oktatás fejlesztésével. Ezt ismerték fel a 19-20. század fordulóján élt, progresszív eszméket valló nevelési szakemberek és az 1990-es évek oktatási reformjának megvalósítói is az Egyesült Államokban. Reformjuk megismerése sokat segíthet azoknak, akik tudatosan tervezett, változást szeretnének elérni a magyar oktatásban, akik mélyebben is szeretnék érteni a reform nevelésideológiai alapjait. Vissza

Tartalom

Konferencia
Csapó Benő: A Magyar Pedagógia feladata a neveléstudomány fejlesztésében 3
Schüttler Tamás: Hídverés a neveléstudomány és a gyakorlat között 11
Nagy Péter Tibor: Educatio... 16
Csépe Valéria: A Magyar Pszichológiai Szemle 20
Géczi János: Az Iskolakultúráról 22
Tanulmány
Herskovits Mária: Mit kezdjünk a tehetséggel? 25
Lackó Mária: Különböző szövegek megértése a cím alapján 37
Kende Anna: „Én nem akarom elkülöníteni semmi szín alatt" 52
Jeffrey Mirel: Régi nevelési elvek, új amerikai iskolák 65
Mészáros György: A „rossz arcúak" szava: a kritikai pedagógia kihívása 84
Szemle
Hercz Mária: Lehetőség a nevelőmunka minőségi értékelésére 102
Solymosi Tari Emőke: „...nem csak a zene kedvéért erőltetjük..." 107
Gabnai Katalin: A drámapedagógia hazai honosodása és jelene 110
Holik Ildikó: Pedagógusvélemények az egységes tanárképzésről és a gyakorlóiskolákról 119
Földes Petra: Egy nemlétező műfaj: a pedagógiai tanácsadás 127
Forray R. Katalin: Kié az egyetem? (Kozma Tamás: Kié az egyetem? A felsőoktatás nevelésszociológiája ) 131
Tófalvy Tamás: Szüntelen tanulás (Bruner, Jerome: Az oktatás kultúrája) 134
Kápolnai Iván: Iskolák, felekezetek, kurzusok (Karády Viktor: Iskolarendszer és felekezeti egyenlőtlenségek Magyarországon (1867-1945)) 138
Bene Annamária: A vajdasági magyarok kétnyelvűsége a pszichológus szemével (Göncz Lajos: A vajdasági magyarság kétnyelvűsége. Nyelvpszichológiai vonatkozások) 143
Mirnics Zsuzsa: Környezetnyelv-tanulás - a tolerancia eszköze (Bálizs Jutka - Mikes Melánia: Játsszunk, énekeljünk magyarul! - Tevékenységek nem magyar anyanyelvű gyermekek részére - Pedagógusok kézikönyve) 145
Éger Veronika: Országomat egy lóért! (William Shakespeare: III. Richárd. Budapesti Nemzeti Színház) 147
Contents 150
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv