1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A csillagászat történelmi jellemvonásai

Megvilágítva a csillagászat elveinek és az egyetemes mívelődés tényezőinek fejlődésével/A csillagászat története

Szerző
Fordító

Kiadó: K. M. Természettudományi Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 552 oldal
Sorozatcím: Természettudományi Könyvkiadó-vállalat
Kötetszám: 38
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés: Öt ábrával. Írta: J. C. Houzeau a brüsszeli kir. obszervatórium volt igazgatója. Fordította: Czógler Alajos főreáliskolai tanár. A VI. (1887-1889. évi) cziklus tizedik kötete a Könyvkiadó-Vállalat aláírói számára. A Franklin-Társulat Könyvsajtója nyomása.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Valamely tudomány könyvészete egy neme lévén a számadásnak e tudomány kincseiről vagy legalább azon anyagokról, melyekkel fejlődésének különböző korszakaiban a tudomány rendelkezett, helyén lesz,... Tovább

Előszó

Valamely tudomány könyvészete egy neme lévén a számadásnak e tudomány kincseiről vagy legalább azon anyagokról, melyekkel fejlődésének különböző korszakaiban a tudomány rendelkezett, helyén lesz, hogy itt együttesen tekintsük át a tudományos munkásság ezen elemeinek egymást követő jellemvonásait. Analitikai jelekkel bővelkedő újabb nagy tankönyveink nem hasonlítanak a közép-kor kozmografiai leírásaihoz. Az ó-kor csillagászati költeményei is eltérnek emezektől és e költeményeket megelőzőleg a csillagokra vonatkozó ábrázolások örökítették meg a műemlékeken a népek kezdetleges ismereteit allegóriáik és meséik vegyülékével együtt. Ennélfogva nem az a szándékunk, hogy e helyütt a csillagászatnak szorosabb értelemben vett történetét írjuk meg Bailly, Delambre, Rudolf Wolf és még mások nyomán, kik oktató modorban és nagyobb tekintéllyel rendelkezve írtak. Mi csak ezen tudománynak különböző korszakaiban való jellemére akarnók az olvasó figyelmét különösen felhívni. A csillagászat nem elszigetelt és más dolgoktól független munkálkodás révén fejlődött és érte el jelenlegi állapotát. Mindenütt és minden időben szorosan összefüggött az értelem egyetemes mozgalmával. Haladása nem csupán a mathematikai tudományoknak és a buvárkodás még némely más ágának haladásától függött. Elméletei mindig magukon viselték a kor törekvéseinek, ábrándjainak és tévedéseinek bélyegét. A társadalommal együtt emelkedett és vele együtt hanyatlott. Sőt kezdetben nagyon szorosan kapcsolódott össze a nemzetek gyakorlatias lételével. Ily módon fejlődve, visszatükrözi minden kornak értelmi állapotát, és ezen a réven magának az emberi szellemnek történetéhez tartozik.
Jellemvonásainak fejlődési egymásutánja nemcsak e tudományban nyilvánult, hanem egyetemes haladásnak volt az eredménye. Még az a korszak is, melyben valamely népnél valamelyes fokra emelkedett vagy valamelyes hódítást tett, nem kizárólag a saját törekvéseitől függött; közös haladásnak volt ez az eredménye, mely az egész társadalmat előbbre vitte. Mindegyik állapot tehát csak a maga idején és a neki megfelelő viszonyok között jöhetett létre. Az értelmi fejlődés során minden dolog együttesen halad, miközben minden dolog egymással szoros lánczolatban van. Vissza

Tartalom

Valamely tudomány könyvészete megismerteti az illető tudománytól a különböző korszakokban használt anyagok jellemvonását1
Eme vonások váltakozása egyetemes törekvés eredménye2
Különböző tudományaink nem egykorúak2
A tudományok száma növekedőben van3
Ez a növekedés az értelmi fejlődés eredménye és kifejezője3
A csillagászatot a közös fejlődés elemének és részének fogjuk tekinteni4
Az értelmi fejlődés sorrendje
Az emberi ismeretek fejlődésének meg vannak a maga törvényei5
A számtan a legrégibb tudomány5
Chronológiai szempontból a számtan az első tudomány6
A tizes számlálás egyetemes volta6
A számtan fejlődése az ó-korban8
Az elvont szám fogalma8
A geometria8
Az alak fogalma8
A geometria a számtan után közvetetlenül következik9
A görögök geometriája9
Munkáik nagysága9
A mennyiségtani tudományok jelleme10
A mathematikusok maga-magukból merítik tárgyaikat10
E tárgyak csakhamar kimerűlnek10
A mennyiségtani tudományok csak egy tehetséges kívánnak meg, a dedukcziót11
Ezek alakultak meg először, mert fürkésző tehetségeinknek csak egyikével élnek11
Az alkalmazott mennyiségtani tudományok12
Ezek később következnek12
A mennyiségtani tudományokat mely ágakra alkalmazták először12
Az akusztika
Az ó-koriak akusztikája13
A csillagászat14
A csillagászat megalakulása14
A mechanika14
A mechanika keletkezése14
Az optika15
Az optika keletkezése15
A hét szabad művészet16
A mennyiségtani tudományok voltak az egyedüli exakt tudományok16
Az újjászületés korabeli egyetemek quadriviuma és triviuma17
Ezen oktatás korlátozott köre17
A filozófiai rendszerek18
Az emberben korán meg van a hajlandóság, hogy okoskodjék18
Analógia a filozófia és a geometria között18
A filozófiai alapelvek, miként a geometriaiak, eszményiek19
Többféle filozófia és többféle geometria19
Csak egy geometria van, melynek szabatossága kiterjed a tárgyszerűre20
A dialektika21
A nyelv- és történelmi tudományok22
Grammatika és rhetorika22
Nyelvtudása23
A nem irgalmas nyelvek változandósága23
A történelem mindenütt mesékben kezdi24
A megfigyelő tudományok ős jelleme24
Csalékony bizonyságok24
Akkoriban a következtetések túljárnak a tényeken25
A megfigyelések eleintén csak esetlegesek26
Kell hogy a megfigyelések szántszándékosakká váljanak26
A fizikai-chemiai tudományok26
A fizikai-chemiai tudományok az ó-korban26
A pozitív megfigyelések kezdete27
Utolsó dolog: az indukczió27
Az indukczió a fizikában és a chemiában28
E két tudomány aránylag új-kori29
Jelenleg exakt elvek sorával rendelkeznek29
A geografiai és geológiai tudományok29
A geografiai tudományok29
Csillagászati geografia30
A geológia keletkezése31
A paleontológia31
Az anthropológiai tudományok33
Az ethnografia33
A filológia33
A szocziológia33
A történelem34
Az archeológia34
A nemzetgazdaság35
Az erkölcstan és a jogtudomány35
A biológiai tudományok36
A természet-história36
A biológia37
Az orvosi tudomány38
E tudományok történelme nem szerepel tanításukban39
A metafizikai tudományok39
E tudományok jelleme40
Országuk nem áll-e ábrándokból és képzeletekből?40
Merészség volna, ha e tudományok jövőjét előre megítélnők41
A mennyiségtani tudományok elsőbbsége a különböző népeknél42
Minden népnél a tudományok egyazon sorrendben következnek egymásra42
Az inkák tudománya42
A chilei benszülöttek tudománya43
Az aztékek tudománya43
A malájok és indo-khinaiak tudománya45
A hinduk tudománya46
A khinaiak tudománya47
A khaldéusok tudománya48
Az ó-kori egyptomiak tudománya49
A skandinávok tudománya50
A tudományok fejlődésének sorrendje a feltételek természetétől függ51
A csillagászat három fázisa52
A csillagászat visszatükrözteti eme fejlődés különböző fázisait52
Meséken kezdi52
Áttér az empirizmusra és az idétlen dedukcziókra52
Végtére induktív tudománnyá válik53
A csillagászat a mesék világánál. - A csillagászat keletkezése
Az ősember kénytelen maga-magának csillagásza lenni55
A csillagászat jelenleg szakemberek kezében van55
Eleintén kinekkinek a maga csillagászának kellett lennie56
A csillagászatnak az archeológián való érdeke58
Az éjekkel számlált napi időszakok58
Az éjnek és a napnak a nem-lételhez való hasonlítása58
A napi időszakokat éjekkel számlálták59
Az éj és a nap képe a skandinávoknál59
Az éjekkel való számlálás maradványai60
Hozzávetőleges órák61
Hozzávetőleges órák61
Hogyan tartották számon61
A természetes nap felosztása Afrika fekete törzseinél és az Ujvilág benszülötteinél61
Az izlandiaknál62
A Társaság-szigetek benszülötteinél63
A legrégibb klasszikus népeknél63
A rómaiaknál64
A sarkvidékek lakóinál64
A Hold járása65
A Hold változásai szembeötlők65
Holdvilágos éjek65
A holdujság örömtüzei66
A peruiak az a nézete, hogy a Hold havonta meghal66
A Hold és a Nap közötti viszálkodás eszméje67
Különböző magyarázatok 67
A Hold váltakozó külseje68
A hónap68
A mit a Holdban látni69
Minden nép megszokott tárgyakat lát a Holdban69
A kelet-ázsiaiak nyula vagy házi nyula70
Emberi arcz Dél-Amerikában és Óczeániában71
A skandinávok, eszkimók és khassziák legendái72
A klasszikus népek és az új-kori czivilizált népek látománya73
A látományok nagy típusainak geografiai elterjedése73
Eme látomány hatalma74
A Nap járása75
A délköri árnyékok hosszának változása75
A felkelő vagy lenyugvó Nap árnyékának azimútja75
Esthajnali felkelések és lenyugvások76
A Nap periódusa csaknem észrevehetetlen a térítők alatt77
A Nap járása gerjesztette a cziklus és a visszatérés fogalmát77
A Nap periódusának első meghatározása Egyptomban a -XXX. század előtt 78
Hasonló meghatározás Ázsia régi népeinél78
Az Ujvilág benszülötteinél79
Az asztrognózia keletkezése80
A csillagok látszólagos zavara80
Viszonylagos csoportosításuk állandó marad80
Az első megfigyelők dombokra mennek fel81
A csillagok névlajstroma mindenütt személyeknek és különböző tárgyaknak az égre való helyezéséből áll82
Vannak természetesnek látszó csillag-csoportosulások82
A látható égnek csillag-csoportokra való teljes felosztása hosszas munka83
Kezdetleges asztrognóziák83
Csak hat népnek volt teljes asztrognóziája83
Az uranografiai kísérletek régi volta Khinában84
Az ó-kori Egyptomban85
Khaldeában86
Indiában86
A galloknál és a skandinávoknál87
A tejút a lelkek útja87
Az előtüntető alakok egyezése különböző népeknél88
A Plejádok88
A Medve89
A Bika V betűje91
Az irokézek felismerték a sarkcsillagot91
Az eszkimók kezdetleges asztrognóziája92
Az elfogadott alakokban a nép élete tükröződik vissza92
Az aztékek és a peruiak nagyjában való asztrognóziája92
A patagoniak ege93
A tahitiaké94
A csillagok, mint kalauzok95
Ilyetén alkalmazásuk az ősnépeknél95
A hajósok a csillagokhoz folyamodtak95
Az ég ismeretének fontossága úgy a skandinávoknál mint a főnicziaiaknál96
Hogyan fogták el először az éggömböt96
Az égi testeket hujántásnyira képzelték96
Az égbolt mint valami fedő borította a Földet96
Minden nép a Föld közepén vélte magát97
A keleti szeleket Spanyolországban az égbolt tartóztatja fel97
Az eget oszlop tartja98
Az irokézek folyós ege98
A kötélre kötözött Nap99
Vénusz felfedezése100
A bolygók felfedezése az uranografiára fordított figyelemtől függ100
Eleintén csak Vénuszt ismerték fel100
A hajnali csillagnak az esti csillaggal való azonosságát már felfedezése idején felismerték100
Homer és Hesiodus csak Vénuszt említik101
Az Ujvilág népei a bolygók közül csak Vénuszt fedezték fel102
Vénuszt felismerték a peruiak, az aztékek, a máják, a pawnik, az irokézek és a topinambuk102
Félelem a fogyatkozások idején104
A Nap azért fogyatkozik, hogy haragját mutassa104
A holdfogyatkozás felöltőbb a részletes napfogyatkozásnál104
Az inkák nézete a holdfogyatkozásról105
Hogyan viselték magukat fogyatkozás idején105
Az Antillák lakóinak és a karaiboknak szokása106
A huronoké és az eszkimóké107
Szörnyek, melyek a Holdat elnyelik107
A Holdat felfaló sárkánynak a hold-csomókkal való azonosítása108
Az apokalipszis sárkánya108
Babonák Indo-Khinában és a dél-ázsiai sziget-csoportokon108
Babonák Khinában109
Az ó-kori görögök nézetei110
A fogyatkozások idején ütött zaj111
Harangozás111
A fogyatkozásokra vonatkozó babonák meglepő hasonlatossága112
A keletkezőfélben levő csillagászat egykorú a meglelkesítéssel113
A mesék hasonlatossága egyazon társadalmi színtájon113
A meglelkesítés113
Az istenek egymásra következő sora a fétisek, a légköri erők, az égi testek115
Igézés, bűvészkedés, jóslás115
A keletkező csillagászatnak megfelelő pszichológiai állapot115
Az északvidéki népek pszichológiai állapota116
A skandinávoké117
Az afrikai fekete törzseké118
A Kanári szigetek guánsaié119
Az amerikai indiánoké119
Az aztékeké és az inkáké120
Az Ujvilág különböző törzseié121
Dél-Ázsia és Óczeánia lakóié121
Egyptom, Perzsia, India és Arábia ó-kori népeié122
A klasszikus ó-koré124
A légköri istenségek korszakának maradványai124
Társadalmi állapot az őscsillagászat korában124
A csillagászat keletkezésekor alávetették magukat a jelenségeknek a nélkül, hogy előre látták volna125
Ez a törzsek és az első fontos mesterségek kora volt125
A szellemi alkotás még nem karolta fel az égi testeket125
A csillagászat a mesék világánál (folytatás). - A közkeletű csillagászat
Az őscsillagászat haladásának lassúsága127
Némely társadalomnak mozdulatlansága; Afrika fekete benszülötteinek példája127
Az írás-mesterség nyujtotta segítség nem volt meg128
A fonetikus írás feltalálása129
Az ó-korban ritkán használták az írást129
A kezdetleges csillagászatot közkeletű dolgokra alkalmazzák130
Az éggömb és forgása130
Az éggömb körei130
Az ég jobb- és baloldala131
A dodekatemóriák átmenete a horizonton132
A panatolai-k rendszere132
Hajnali és akronitikus felkelések133
A kinaiaknak a -XII. században tábláik vannak, melyek az ég állásának évi változásait tüntetik elő133
Mértékes órák134
Az égi órának két mutatólapja van: éjjeli és nappali134
Időleges (nem egyenlő) órák és éjnapegyenlőségi (egyenlő) órák134
Az időleges órák használata Khaldeában és Egyptomban134
A khinaiak időleges virrasztói135
Az időleges órák egyetemes használata Görögországban és Rómában135
Ez a szokás Európában a XVI. századig tart136
Olasz módra számított órák137
A közép-időt egészen közelmúlt időkben fogadták el138
Óráink miért tizenkettes rendszerbeliek138
Az aztékek és májak órái138
Az idő megfigyelése a csillagok révén139
A csillagok felkelése mozdulatlan időpontokat szolgáltatott139
Ezt az eljárást használták a régi egyptomiak139
A khinaiak kulminácziókkal éltek139
Ez a módszer nem kerülte el a görögök figyelmét140
A nagy bolygók felfedezésének befejezése140
A nagy bolygók mindegyikének felfedezése összefügg a csillagos ég szorgalmasabb megfigyelésével140
A bolygók ismerete a görög-latin czivilizációban140
A bolygók az ó-kori egyptomiaknál141
Az asszíriaiak bolygói142
Az ó-kori Perzsia bolygói144
A hinduk bolygói144
A khinaiak bolygói145
Az indiai dravidák és a tahitiak a bolygóknak csakis egy részét fedezték fel146
A naptár alapítása147
A naptár alapja a hónap és az év147
Valamely naptárnak alapításához a csillagászat bizonyos fejlettsége kívántatik meg147
A hónap és az év hozzávetőleges használata az amerikai indiánoknál147
Az időmérés nehéz volta a sarkvidékeken148
Két mérték, melyekből három naptár származik: a holdjárású, a napjárású és a hold-napjárású149
Holdjárású naptárak150
Elvük150
Arab naptár150
A peruiak naptára151
A holdjárású naptár inkább pásztoroknak mint földmívelőknek való151
Napjárású naptárak151
Az évi jelenségek szabályszerű volta Egyptomban152
A legújabb időkig való állandóságuk152
Az egyptomi naptár régi volta153
A hozzávetőleges évnek a maradandó évvel való helyettesítése154
A főniksz-periódus154
Sirius hajnali felkelésének elmozdulása a preczesszió hatása miatt154
A labirintus155
Az akkádiak naptára156
A perzsák naptára156
Az aztékek naptára157
A mexikóiak chronologikus kereke158
Mája naptár160
A hónap-nevek megválasztása a népek foglalkozása szerint161
A rómaiak naptára162
A greogriánus reform163
Hold-napjárású naptárak164
Közbeiktatás egész hónapok révén164
Az asszíriai oktaétisz165
Meton-nak Callipus-tól javított cziklusa166
Az ó-kori Görögország naptára166
A khinai csong-ki vagyis az egyenlő felosztású két skála rendszere167
A hittérítők szerencsétlenül újították ezt a rendszert168
A 19 éves cziklus Khinában168
A 60 napos és 60 éves cziklusok169
A világosság palotája170
A Védák naptára170
Az új-kori hindu naptár171
A muyzka naptár172
A százados ünnepek172
A «ludi saeculares» Rómában173
A század ünnepe az aztékeknél173
Az ünnep részletei174
Az egész nép aggodalma174
Az egyptomi Izisz-ünnephez való hasonlatosság175
A gúlák175
A csillagoknak emelt oltárok176
Lépcsős gúlák176
Az egyptomi nagy gúlák kora176
E gúlák rendeltetése177
Gúlák vagy tornyok Mezopotámiában178
A szellemek tornya Khinában180
Lépcsős gúlák az Ujvilágban180
A gúlák vallásos csillagászati mozgalom jelei voltak181
A csillagászat a mesék világánál (folytatás). - Az ég megelevenítése
Az égi testek megszemélyesítése182
Az égi testekben valami értelmesség van183
Istenesítésük183
A lélekkel felruházott Nap184
A Nap útjának változása napfordulatkor184
Ennek oka184
A Nap a tengerbe merül185
A Föld alatt megy át186
Barlangba húzódik186
Az égi testeknek szabad akaratuk van187
Timoleon vezérlő csillaga187
Megesett a Nappal, hogy éj idején késedelmeskedett187
Megesett vele, hogy egészen megállott188
Megállott még a XVI. században is188
A fogyatkozások az ő akaratáról függnek189
A csillagimádás189
A theokratikus korszak egyetemes volta190
Az asztrolátria csak a bolygók felfedezése után kerül fel igazán190
Az égi testek tisztelete a szemitáknál191
Khaldea csillagpantheizmusa191
Az égi testek tisztelete a szabédusoknál191
A főnicziaiaknál192
A zsidóknál192
A Napnak különböző látszata szerinti istenesítése193
Az égi testek tisztelete Egyptomban193
A Nap különböző megszemélyesítése193
A Nap kinyilatkoztatja magát a holtak lelkének195
Az afrikaiak kultusza195
Az égi testek tisztelete Indiában195
Kezdetei az árjáknál195
A brahmanizmus fejlődése195
A különböző alakokban imádott Nap196
A fény révén való kinyilatkoztatás196
Az oriszai templom197
Visnu tisztelete197
A csillagok tisztelete az ázsiai sziget-csoportokon198
Az égi testek tisztelete a mongol népeknél198
Khinában ez inkább bámulat mint tisztelet199
Japánban az asztrolátria nem volt teljes199
Nap-imádás a régi turániaknál és a hiungnuknál199
A parthusok és az új-kori perzsák üdvözlik a Napot200
Az égi testek tisztelete Európában200
A klasszikus ó-korban200
A szlávoknál és Norvégiában200
A szászoknál201
Az égi testek tisztelete az Ujvilágban és Óczeániában202
A Nap ünnepe az inkáknál202
A Nap tisztelete az aztékeknél203
Az apalachoknál203
A huronoknál és az irokézeknél203
Az asztrolátria Amerikában megállapodott a Nap és a Hold tiszteleténél204
A tahitiak csakis a Napot imádták204
A csillag-kultusz fejlődésének és a csillagászat haladásának kölcsönös viszonya204
A szent tűz205
A szent tűz a Nap része205
A szent tűz az ó-korban205
A zsidók örök tüze205
A Veszta-kultusz206
Pyréthusok206
Az örök tűz a skandinávoknál206
Indiában és Japánban207
A nacsézeknél207
Az inkáknál208
A mexikóiaknál208
Hogyan gyújtják meg az új tüzet208
A husvéti viaszgyertya209
Bizonyos korban az asztrolátria valamennyi nép vallásának alapja209
A meteorkövek tisztelete211
Talán ez volt a kövek tiszteletének eredete211
Meteorkövek az ó-kori templomokban211
Az újkori Európa templomaiban212
A hulló csillagok212
Eme futólagos jelenségek felizgatják a képzeletet213
Az arabok hiedelme213
A különböző indiánus törzsek hiedelme213
A képes éggömbök213
Különbözők az egyes népeknél214
Ilyes gömb befejezéséhez több század kivántatik meg214
A khaldéusok gömbje214
A régi egyptomiaké216
Hermes könyvei218
A hinduk gömbje218
A keleti gömbök jelleme218
A khinaiak gömbje219
A khinai hajósok a déli égen nem alkottak csillagképeket220
Az ó-kori arabok és a klasszikus arabok gömbjei220
Amerika és Óczeánia népeinek csak nagyjában való gömbjük volt221
A csillagászati hitregék222
Hitregék vagy legendák kifejezői voltak-e az éggömb ábrái?222
Miképen képezték az új-koriak a többi csillag-csoportot222
Az ó-koriaktól az égre helyezett utolsó csillagképek223
Csillag-csoportok, melyeknek jelképe megváltozott224
Arab regék, melyeknek csillagok a hősei224
Az égi személyiségek születése és halála225
A déli ég képei225
Az éggömböt borító személyiségek inkább csak arra valók, hogy névlajstromot adjanak220
A Nap állatköre227
A dodekatemóriák akkádi eredete227
Görögországba való behozataluk idején az állatkörnek már voltak csillagképei228
Eme behozatal kora228
Az állatkör jelképei229
A dodekatemóriákat elfogadó népek azokat módosítják is230
Az egyptomi jelek230
Az egyptomi templomok állatköreinek kora231
A dekánok231
Az állatkör behozatala Perzsiába233
Indiába233
Khinába234
Mongol, tibeti és japán állatkör235
Az aztékek némely állatköri jele megegyezik az ázsiai jelekkel235
Közlekedés eredménye-e ez?236
Vésett glóbusok és antik planiszferák237
A glóbusok kelte az éjnapegyenlőségek helyzete révén állapítható meg237
A Farnese-múzeum és az arolseni múzeum glóbusa238
A Vatikán planiszferája238
A Hold állatköre239
Ez az égnek a holdmozgás megfigyelése czéljából való kiczövekelése239
India nakshatrái240
Mik ezek az új-kori hinduknál241
A preczesszió hatása a hold-szállásokra242
A meghatározó csillagok koordinátái242
A khiaiak hold-állatköre243
A cze osztályrész eltűnése245
Az arabok és perzsák hold-állomásai245
A népek érintkezése a történelem előtti időkben247
Az antik czivilizácziókat elszigetelt tűzhelyeknek szokták képzelni247
Khina ó-kori közlekedése a Nyugattal249
Közlekedése a kalifák birodalmával249
A főnicziaiak utazásai250
Semmi valószínűtlensége, hogy az ó-korban bizonyos ismeretek átvitettek250
Az empirikus korszak. - Az első megfigyelések.
A megfigyelések tevékeny korszaka megkezdődik 252
A megfigyelés szántszándékossá válik252
Az égi mozgások régi hipotézises korszakai253
A Napfordulatok megfigyelése254
Nagyon régi Khinában254
A syene-i kát254
A Meton és Euctemon-féle napfordulat255
Eme megfigyelés elve Peruban255
A cuzco-i tornyok256
A Nap zenit-átmeneteinek megfigyelése258
Peruban258
Mexikóban260
A fogyatkozások megfigyelése260
Régente Khinában260
Babilonban és Ninivében261
Az ó-kori Egyptomban262
Nehézség az évek számlálásában262
Az eponímák sora263
Az ó-koriaknak az időpont megállapításánál elkövetett hibája264
Mahabharata fogyatkozása264
Történelmi nevezetességű klasszikus fogyatkozások264
A csillagászat hivatalos tiszte265
Egyptomban a csillagászat a papok kezében volt265
A ninivei csillagászati táblácskák266
A rajtuk talált csillagászati feljegyzések267
A csillagászat hanyatlása Babilonban268
A csillagászati szolgálat szervezete Khinában268
A csillagászati udvartartás268
Üstökösök, napfoltok és időleges csillagok megfigyelése Khinában269
Merkur-megfigyelések270
Az etruszkok csillagászati évkönyvei271
Az inkáktól megőrzött néhány megfigyelés271
Az aztékektől megőrzöttek271
Almanachok szerkesztése272
Az «évfolyam könyvei»272
A bolygók járását tartalmazó egyiptomi táblácskák272
A hinduk, szinghaliak és törökök almanachjai273
Khina hivatalos almanachjai274
Az aztékek chronológikus kereke275
A skandinávok rúna-pálczái276
Árnyékvédő műszerek276
A madagaskariak az ember árnyékát láb-hosszakkal mérik276
Eleintén az árnyék hossza volt használatos277
A polosz, vagy horologium277
Pálczás kő Mexikóban277
Csúcsos és lyukas gnómon278
Khina napóra278
Egyptomi egyenlítői napóra280
Kúpos napóra280
Az arachné281
A gnómonika fejlődése a kúpszeletek tanulmányozása révén282
Hipparchus analemmás napórája282
A tudományos gnómonikát a szélső Keleten és Amerikában nem ismerték283
A gnómonok és a napórák Görögországba való behozatalának kora283
Mikor hozták be Rómába284
Az árnyék hosszát nyilvánosan hirdették284
Augustus obeliszkje284
Az árnyékvető műszerek fontossága a társadalmak községi szervezete idején285
A délvonal kitűzése285
Az egyptomi gúlák a világtájakra vannak beállítva285
Egyptomi műszer a Nap azimútjának meghatározására286
Khinai módszerek a délvonal meghúzására287
Proclus az egyenlő árnyékokat használja fel287
Hyginus a délvonal egyazon oldalán három árnyékhosszt használ288
Ulug-bég módszere288
A mexikói gúlák a vilgátájakra vannak beállítva288
A víz-órák288
Az időmérésre alkalmas valamely műszer tisztább fogalmat nyújt a tartam folytonosságáról és haladásáról288
A ceyloniak példája289
A khinaiak és hinduk víz-órái289
Lyukas víz-órák290
E készüléket még most is használják Ázsiában291
Víz-órák Khaldeában és Egyptomban291
A víz-órák a görögöknél292
A rómaiaknál292
Az araboknál292
A tulajdonképeni csillagászati megfigyelések293
A khinaiak az égi testeket glóbuson tűzik ki, mely az ég mozgását automatikusan követi293
A deklináczió mérése csővel való megirányozás segítségével294
Az ekliptika beosztása egyenlő részekre a víz-óra segítségével295
Az idő meghatározása két csillagnak egyazon függélyes síkba érkezése révén295
Valamely csillag magassága révén295
Szögmérő műszerek296
A kör felosztása a különböző népeknél296
Éjnapegyenlőségi armillák297
Asztrolábium297
Fali kör298
Dioptra299
Parallaktikus vonalzók299
A khinaiak köre, teljes gömbje és gnómonja300
Oszlop a táblájával300
Vízszintező és függő ón301
Hipparchus dioptrája a látszólagos átmérők mérésére301
A Nap megfigyelése302
Alexandria, obszervatórium és könyvtárai302
A görög tudomány felsőbbsége nyilvánulni kezd302
Khaldéusi könyvtárak302
Alexandria könyvtárai304
Alexandria obszervatóriuma305
A sötétség reakcziója305
Hypatiát felkonczolják306
A szent szikra az arabokra száll át306
Az empirikus korszak (folytatás). - Az első dedukcziók.
A görög csillagászat ujkori csillagászatunknak kiinduló pontja307
Mindegyik ó-kori nemzetnek mindent elülről kellett kezdenie307
Az új-kori tudomány folytatása a görögnek308
A Hold fényváltozásainak magyarázata308
A geometriára van alapítva309
Az új Hold láthatósága310
A holdkorong310
A görögök három fő-foltot különböztettek a Holdon310
E foltok természete311
A hamvas fény312
A fogyatkozások időszakossága312
A Hold a fogyatkozások alkalmával odahagyja az eget312
A népek a fogyatkozásokat nem egyformán jól ismerik313
A 18 éves periódus feltalálásának nehéz volta313
Ez a periódus Khinában314
Görögországban315
Az asszíriaiak fogyatkozás-cziklusa316
A fogyatkozások magyarázata316
Eme magyarázat nehéz volta317
A görögöknek csak nagy nehezen sikerült a fogyatkozásokat előre kitűzniök317
Így voltak velük a rómaiak is317
A paralaxisok befolyása319
Vízszintes fogyatkozások319
A Föld árnyék-kúpjába hatoló fény319
A hold- és a napfogyatkozások szaporaságára vonatkozó számok320
A Nap koronája320
A homoczentrikus szferák321
Az égi testek keringése a mozgékony szferák eszméjét gerjeszti321
E szferák egymásba vannak béllelve, és pedig a bolygók távolságának látszólagos sebességükkel megegyező sora szerint322
Mit neveztek a görögök előrejárásnak és visszafutásnak322
Eudoxus 27 szferája322
Callippus 34 szferája324
Aristoteles 55 szferája324
A szferák nem adtak számot a távolságok változásáról325
A szferák harmoniája325
Pythagoras felfogása325
A hangok megegyeznek a lant húrjainak hangjaival326
Hol kezdődött az égi harmónia oktávája327
A szferák harmóniája a khinaiaknál, a hinduknál és a zsidóknál327
E hiedelem megmaradása Európában328
Az égi testek sebessége nem egyenletes329
A négy csillagászati évszak egyenlőtlensége329
A holdpálya hajlása, perigeumának és csomójának mozgása330
A Nap pályájának tulajdonított hajlás330
A khinaiak sokáig megmaradtak az egyenletes mozgásoknál331
A Hold kilencz útja a khinaiaknál332
A bolygók megállásának és visszafutásának kiszámításában sokáig késedelmeskedtek332
A hinduk csillagászati táblái333
Keltük333
Ezeket fogadták el az Indiával szomszédos népek334
Az ó-koriak planetariumai334
Archimedes automatikus planetariuma334
Posidoniusé és a Talmudé335
A különböző középpontú körök és az epicziklusok335
A középpontkívüli körök elve335
Ez a szerkesztés, bár eleget tesz az irányoknak, nem tünteti elő kellőképpen a távolságokat336
Az epicziklus eszméje337
Hipparchus meghatározza a Nap apogeumát és középpontkívüliségét337
A Hold elmélete337
A Hold Ptolemaeus-féle elmélete337
Hogyan tartja számon a perigeum lengéseit338
Hogyan tünteti elő az evekcziót339
Eltérések ezen elmélet és a megfigyelések között340
Ismerte-e Abul Wéfa a variácziót?341
Ptolemaeus régi elmélete bonyolódik342
A távolságokat tekintve egészen hamis342
Kopernikus és Tycho Brahe hiába igyekeznek, hogy rajta segítsenek, Kepler lemond róla343
Az a nézet vert gyökeret, hogy ez a szerkesztés a dolgok valódi állapotát tünteti elő343
A bolygók elmélete344
Hasonló módon fejtettek ki344
A megállások és visszafutások meglepő volta344
Alexandriai iskola, melyben a bolygó-helyzetek kiszámítását és a fogyatkozások előzetes meghatározását tanították345
Az apszidák mozgása345
A Nap szélességének változása346
Alpetrads spirális elmélete346
A khinaiak és hinduk csillagászati rendszere347
A khinaiak empirikus módszere348
A Szurja-sziddhánta módszere Indiában349
A hinduk haladása a trigonometriában350
A Szurja kelte351
A görög csillagászat hatása Indiában352
Hol állapodtak meg a hinduk353
Az égi testek távolsága és nagysága353
A Nap és a Hold Földtől való távolsága keveset változik353
Aristarchus kísérlete, hogy e távolságok viszonyát meghatározza354
A Nap bámulatos távolsága354
Hipparchus megméri a Hold távolságát355
Ptolemaeus közvetlenül keresi a hold-parallaxist356
A Nap-parallaxis meghatározása nem sikerül357
A látszólagos átmérők mérése357
A Hold abszolut méretei358
Konjekturák a Nap métereire nézve358
Anaxagorast istentelenséggel vádolják358
Az üstökösök 358
A világos sokasága360
Az ó-korban el volt fogadva360
A lakott Hold361
Honnét jönnek a meteorkövek361
A preczesszió és a nagy periódusok362
A sark elmozdulása és a sarkcsillagok változása362
Hipparchus felfedezi a preczessziót363
A preczessziót nem mindenki fogadja el364
A görög asztrológusok a preczessziót az éjnapegyenlőségek lengésévé alakítják át364
Ugyanez a felfogás Indiában és az araboknál365
A preczesszió felfedezése Khinában366
A preczesszió periódusa Assziriában és Egyptomban367
Az apokatasztázis, vagyis a helyreigazodás367
A nagy bolygó-év368
A kozmológiai korszakok369
A világ fennmaradására vonatkozó nézetek369
Az égi dolgok maradandósága és állhatatossága369
Az empirikus korszak (folytatás). - A rendszerek mulékonysága
Az asztrológia eredete371
Az égi testek mozgásának geometriai szabályossága megszünteti személyi jellemüket371
Hatalmuk már csak fizikai372
Az asztrológus tudós372
A természetes asztrológia373
Az ítélő asztrológia374
A bolygók csoportosulása vezérli sorsunkat375
Az égi testek befolyása az egészségre375
Firmicus magyarázata376
Az asztrológia tudós jóslás volt377
A jóslás hit, de nem tudomány378
Az asztrológia tudós dedukczió ábrándos alapon378
A bolygójárású hét378
A hét bolygójárású eredete378
A holdváltozás hozzáveetőleges felosztása az inkáknál nem volt hét379
Az akkádiak hét napja nem volt az időmérés valamely egysége379
A zsidók hebdomas-a379
A hét eredete380
A hét nem nagyon régi Khinában381
Behozatala Indiába és Indo-Khinába381
Görögországba, Egyptomban és Rómában későn fogadták el382
Észak-Európa népeinek hete383
Az inkák 9 napos és a mexikóiak 13 napos periódusának egészen más kiinduló pontja volt383
Hetünk nem lépett ki az ázsiai-európai czivilizáció köréből384
Az asztrológia Afrikában és a Keletieknél384
Nincs meg az afrikai fekete törzseknél384
Igen régi Egyptomban385
Asztrológiai naptárak386
Az asztrológia Khaldeában386
A khaldéus név egyértelmű az asztrológussal387
Az asztrológia Perzsiában388
Az ó-kori Indiában388
Az új-kori Indiában389
Sziam- és Tibetben390
Khinában390
A spekulácziók túlcsapongása Khinában392
Az asztrológia Japánban392
Az asztrológia az Ujvilágban393
Az inkáknál393
Az aztékeknél394
Az asztrológia a görög-római czivilizáció körében394
Az asztrológia az ó-kori Görögországban394
Nagy Sándor kora után395
A Ptolemaeusnak tulajdonított asztrológiai munkák396
Az asztrológia Rómában396
Itt üldözték396
Az asztrológia a közép-korban és az uj-kori Európában397
Az asztrológiát összeegyeztetik a kereszténység elveivel397
Az asztrológusok hatalmasakká válnak398
Az arabok hajlama az asztrológia iránt398
A leghíresebb arab asztrológusok398
Ujjászületés korabeli asztrológusok398
Az asztrologia támadói és védői399
Hivatalos asztrológia399
A nagyok pártolják400
Sokáig fentartja magát400
Az utolsó czímzetes asztrológus401
Midőn a Föld elveszti a mindenségben való középponti helyzetét, a geoczentrikus és anthropoczentrikus felfogások is oda vannak401
A természetes asztrológia a köznépnél tovább is fenmaradt402
Az asztrológia elvei402
Aben-Ragel előterjesztése403
A bolygók tulajdonságai403
Az állatköri jelek befolyása a testrészekre404
A befolyások egybevetése404
Nagy keringések és konjunkcziók405
Pierre d'Ailly és Ozanam jóslatai405
Árvizek megjóslása406
A csillagok az okai a bujakórnak és a szörnyszülötteknek407
A konjunkczióknak tulajdonított fontosság úgy Khinában, mint Európában408
A horoszkóp408
Mivolta408
A kezdetleges horoszkópot pusztán a naptárból veszik409
Az igazi csillagászati horoszkópok utáni vágy lendít a csillagászat haladásán410
A horoszkóp 12 háza410
A bolygók lakóhelyei411
Híres horoszkópok411
Tévedés Luther horoszkópjában412
Az asztrológia szabályainak módosulása413
Az asztrológiai jelképek413
Az asztrológia bűvös írása413
A Nap és a Hold jelei414
A bolygók jelei414
Az állatköri jeleket eltűntető betűk415
A kabalisztikus jelekkel való összefüggésük416
Egymásnak megfelelő fémek és bolygók416
Talizmán készítésére való reczipe417
A rendszerek sorsa418
A rendszer-szerzőktől befutott út bámulatos418
A rendszerek vágyaknak tesznek eleget419
Valamely hiedelemben érzett boldogság nem függ a hiedelem igazságától419
Az értelmi fejlődés bizonyos fokán az asztorlógia uralma egyetemes volt419
Ép oly egyetemes, mint az asztrológia, melynek a nyomába lépett420
Eltűnő fázis nyomai keletkező fázisban420
Az összeomlott rendszerek sokasága421
A haladás meg van akasztva, ha a tudomány engedményeket tesz a balhitnek422
Az induktív korszak. - A megfigyelések fejlődése
Hagyományos eszmék és új eszmék423
A hagyományos eszmék és az induktív elméletek közötti küzdelem423
A gondolkodás nehézkes alkalmazkodása424
A római egyház nem egyedül ellenkezett az új eszmékkel424
A tudományos tények sokasága425
Az indukczió ereje a tőle rendezett tények számában rejlik425
A tudományos haladás gyorsulása425
Emberi kezdeményezés jelenleg csak a tudományok országában van426
Az arabok obszervatóriumai427
Szükséges hogy sok mérő megfigyelés egyesítették427
A műszerek nagyobbodása427
Mezopotámia és Egyptom arab obszervatóriumai427
A tatár és mongol birodalom obszervatóriumai428
Az arab korszak végén elismerik a számbeli meghatározások fontosságát429
A hanyatlás és az ujjászületés kora Európában429
A görög-római társadalom hanyatlása429
A középkori európaiak az afrikai négerek színvonalára buktak430
Az ujjászületés korában mindent az araboktól kaptunk430
A kozmopolita tudományos mozgalom kezdete Európában431
A búvárkodás mechanikai eszközeinek tökéletesítése szükséges432
Kerekes és szárnyas óraművek432
A súlyhajtotta órák kiszorítják a víz-órákat432
Vízszintes szárnnyal kapcsoltatnak össze433
Hordozható órák és zsebórák433
A spirál-rugós billegő feltalálása434
Az idő átszállítása hosszúság-meghatározásokra435
A szárnyas óraművek szabatosságának foka436
Az nga alkalmazása az órákra436
Eleintén szabad ingát használnak, melynek lengéseit közvetlenül olvassák meg436
Ezután magával az ingával számláltatják meg a lengéseket437
Huyghens a zárómű révén az elveszített energiát minden egyes lengésnél helyreállítván, a járást folytonossá teszi437
E pillanattól kezdve volt az idő igazán meghódítva438
Az ingás óra és a messzelátó a búvárkodásnak oly eszközei, melyek annak hatalmát egészen átalakítják438
Az ó-koriak optikai műszerei439
A lencsék439
A szemüvegek és az összetett mikroszkóp439
Nero «megkímélő» smaragdja440
A homorú tükör441
Az alexandriai tükör441
A ragusai tükör Illyriában442
Az irányzó-csövek vagy pseudo-messzelátók442
Aristoteles és Strabo ismeri ezeket442
Caesar is használta443
A Talmud és említi443
Az észak-amerikai indiánok zsírkőből készítettek ilyeneket443
Aymara-szobrocska, mely ilyen csövet tart445
Eme csövek használata a régi Görögországban, Indiában, Khinában és az araboknál445
Gerbert csővel irányozza meg a sarkcsillagot446
Az olaszok «occhiate»-ja nem volt messzelátó447
Az igazi messzelátó447
Roger Baco e műszer elméleti szerkezetét írja le447
Úgy látszik, hogy műkedvelők e szerkezetet a XVI. század elején megvalósították447
Több fizikus elméletileg e készüléket448
Galilei homályos leírás nyomán készít egyet449
Az égre irányzott messzelátó450
A tér meghódítása451
A messzelátóval csak egy találmány mérkőzik: a spektroszkóp, mely azonban kevésbé egyetemes jellemű451
A messzelátó alkalmazása a beosztott körökre451
A messzelátó alkalmazása pontosabb irány-kitűzésre451
Auzont és Picard fonálkeresztet tesznek bele452
A megfigyelések folyton növekedő szabatossága452
A szögmérések hibája folyvást csökken452
Úgyszintén az időméréseké453
A jelenkori csillagászat jelleme454
A műszer-készlet tökéletesedése454
A tények bámulatos felhalmozódása454
Elévült tanulmány-ágak455
Valamely törvényben mérhetetlen számú külön eset foglalódik össze455
Mellőzve a tények felsorolását, csak a nagy induktív felfedezések természetére fogunk egy pillantást vetni456
Az induktív korszak (folytatás). - A nagyszabású elméletek.
Az első csillagászati indukczió457
A nagy eszméket különböző korszakokban sejtették457
Hipparchus preczesszió elmélete már indukczió457
Hogyan fogták fel a világrendszert458
Mi az égi testek igazi berendezése?458
A Föld egyensúlya a térben458
A czentrifugális erő tartja fen a csillagokat459
Philolaus szerint a Föld egy nap egy keringést tesz a mindenség középpontja körül459
Heraclides e keringést puszta forgássá alakítja át460
E forgás eszméje megfogamzott Egyptomban, Khinában, Indiában461
A Föld mozdulatlanságát illető ellenvetés461
Samos-i Aristarchus egybeveti a Földnek tulajdonított két mozgást, a forgót és a keringőt462
E nézet nem volt befolyással a tudományra462
Merkur és Vénusz a Nap csatlósai464
Julianus 12 századdal előzi meg Tycho Brahe rendszerét464
A kopernikusi indukczió bebizonyulása465
Kopernikus előterjesztése465
A bolygó-rendszerben még mindig ott kísértenek az epicziklusok466
Marsz visszafutó sebessége megegyeztethető a Kopernikus rendszerével, de nem a Ptolemaeuséval466
Bebizonyulás Merkur és Vénusz fázisai révén467
A jupiter-holdak keringése a Naphoz és nem a Földhöz viszonyítva egyenletes467
A csillagok aberácziója468
Különböző kölcsön-viszonyos bebizonyítások469
Kepler törvényei469
Mi a bolygók valódi pályája?469
Az ovális és az ellipszis első eszméje470
Kepler megcsinálja Marsz pályájának tervét470
Kimutatja, hogy a helioczentrikus sebesség változó, és hogy a vezető sugár súrolta területek arányosak az idővel471
Feltalálja a keringés-idők és a távolságok viszányát472
A szabad tér473
A bolygók pályái egyszerű eszményi görbék474
Descartes forgó szelei474
Az üstökösök keresztül-kasul járják azokat475
Az egek problémája immár csak a mechanikának nagy kérdése476
A Newton-féle attrakczió476
A csillagok közötti nehézkedés első eszméje476
Ez a nehézkedés fordított viszonyban van a távolság négyzetével477
Hooke kísérletei a kúpos ingával477
Newton «Principia»-ja478
Eme mű magasztossága479
Mi az attrakczió?480
Az egyetemes nehézkedés bebizonyulásának jelleme481
Az ár-apály481
Az ár-apály a csillagoktól függ482
Roger Baco és Kepler a Hold attrakcziójának hatását ismerik fel benne483
Galilei elmélete483
Descartes elmélete483
Newton indukcziójának bebizonyulása484
A próbakőre tett attrakczió485
A hold-perigeum mozgásnál felmerülő nehézség485
Jupiter és Szaturnusz nagy egyenlőtlensége486
A Hold százados gyorsulása488
Ez a gyorsulás nagyobb az elmélettől szolgáltatott számnál489
Néhány más nehézség a bolygó-rendszerben490
A nehézkedés elméletének nagyszerű bebizonyulása490
Az induktív módszer termékenysége491
Különböző indukcziók491
A tudomány gyorsuló mozgással halad491
E gyorsulás a módszernek köszönhető491
A csillagászat a történelemben.
A tudományok haladó jelleme493
A tanulmányok mezejének fokozatos tágulása493
A tudományos fejlődés állhatatossága és szabályszerűsége494
A csillagászat a mesék világánál494
Minden tudomány a mesék és a képzelet uralma alatt kezdődik494
Ez a meglelkesítés kora495
E kor megfelel a vad ember tudományának495
A légköri istenségek496
Az asztrolátria497
Monotheizmusban végződik497
A képzelet498
Befolyásának koraérettsége498
Szerepe a tudományos vizsgálatokban498
Az empirikus korszak499
A dedukáló képesség499
A fizikai hatalmakká vált csillagok499
Az asztrológia500
Egykorú az empirikus csillagászattal500
A rendszerek furcsasága501
Bonyodalmaik502
A természet egysége503
A megfigyelés503
Feltételei503
Eszközei504
Az induktív korszak 504
Az égi testek mozgásának puszta kisegítő eszközökkel való eltűntetése sehogy sem megy504
Az indukczió 505
Az indukáló tehetség eleddig rejtve volt506
Vajjon utolsó eszköze ez a búvárkodásnak?506
A természeti törvények visszavezetése egy törvényre507
A bebizonyítás507
Miben áll508
A mértékes bebizonyítés 508
Alkalmazható lesz a geológiai tudományokra5059
Nincs abszolut bizonyosság509
A három korszak párhuzamos sorokban509
A három korszak jellemvonásai részben együtt vannak meg510
Folyaomk ezek, melyek egymás mellett folynak510
A megelőző korszakok csillagászati maradványai511
A fogalmak «túlélése»511
Balhit, mely a kezdetleges csillagászatra vezethető vissza514
Semmi sem pusztul el egészen514
Vannak-e öröklött vélemények?514
A művelt osztályoktól vallott téves nézetek515
A föld mozgásának ellenfelei515
Csaknem egyetemes a hiedelem, hogy a Hold befolyással van az időjárásra515
A megelőző nemzedékek véleménye hagy-e anyagias nyomokat az agyban?516
A kezdeti eszmék maradandósága az egyénnél517
A három korszak csillagászati emlékei517
Ezek különböző természetűek517
Eleintén feliratok a faragványok518
Azután kéziratok518
Költemények és asztrológiai iratok519
A tulajdonképeni értekezéseknek kétezer év tartamában egyazon alakjuk van519
A harmadik korszaknak forrásai nyomtatott könyvek520
A három korszak megfigyelései520
Kezdetben nem őrizték meg a megfigyeléseket520
Később csak a nevezetes jelenségeket jegyezték fel521
A koordináták szerinti folytonos megfigyelés újkori521
A tudományos haladás és a társadalmi állapot összhangja521
Az értelmi fejlődésben minden összefűződik521
A csillagászat műszerkészlete a mesterségek fejlődésével együtt alakult át522
A csillagászat mindenütt összefügg a társadalmi állapottal522
Eme tudomány fejlődésének fázisai mindenütt egyazon sorrendben kerültek fel523
A tudományok alkalmazása a közéletben524
Ezek az alkalmazások a tudományok régi voltától függnek524
A csillagászat alkalmazásainak fontossága524
A közelebbi idők tudományainak alkalmazása525
A végleg meg nem alakított tudományoknak ez irányban való tehetetlensége526
A jelenségeket törvények kormányozzák526
Minden jelenségben szabályszerű lánczolat ismerhető fel527
De nem ismerjük a jelenségeket kormányzó törvények mibenlétét és forrását527
Jelenleg a jelenségek szabják ismereteink határát528
A tudomány még nem fogott fel valamely okot elszigetelve528
A jelenségek lánczolata úgy mutatkozik, mintha benső képességektől függne528
A külső látszat szerint az anyag mindent úgy hoz létre, mint saját méhe gyümölcsét529
De azért a jelenségek fejleménye sem könnyebben magyarázható, sem kevésbé bámulatos529
A csillagászat fejlődése530
A jelenségek sehol sem kapcsolódnak szorosabban a törvényekhez, mint a csillagászatban530
Ez a tudomány egykorú a kőkorszakkal530
A vad ember alkotja az első csillagcsoportokat530
A csillagászat a bronz-korszakban lép empirikus korszakába531
A rendszerek pusztulása532
Az égi mozgások magasztossága és maradandósága532
A csillagászat jövője533
Az eszmék körének tágulása az ő-korszak óta533
A mult záloga a jövőnek534
A tudományok között talán a csillagászat elsőnek fog túljárni a törvényeken534

J. C. Houzeau

J. C. Houzeau műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: J. C. Houzeau könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv