Fülszöveg
Különös élményben van része azoknak, akik a Kádár Tünde által írt és szerkesztett könyvet elolvassák, A „Kell ott fenn egy ország" című könyvben elénk tárul egy apa, a legendás pedagógus. Kádár Béla alakja, aki ez év augusztusában lesz huszonöt éve, hogy távozott az élők soraiból. Olvasva a lapokat megelevenedik előttünk egy pedagógus házaspár reményteli pályakezdése, a hatvanas évek általános iskolája, az alakuló és első fénykorát élő helyi középiskola, a Velinszky László Gimnázium és Szakközépiskola. Az élet derekán járó, már lassan nagymama, nagypapa korú tanítványok vallomásából választ kapunk arra a kérdésre is, mit ér a pedagógus munkája.
Engem Kádár Béla nem tanított.
Látásból és hallomásból ismertem őt. Barátnőm, aki pedagógus és művészettörténész, nagy rajongója volt, szinte naponta hallottam tőle kedves tanárának tanításait, intelmeit. Leve-lezős tanítványai is nagy szeretettel terjesztették történeteit, mondásait. Sokan neki köszönhetik, hogy most munkájuk van, mert...
Tovább
Fülszöveg
Különös élményben van része azoknak, akik a Kádár Tünde által írt és szerkesztett könyvet elolvassák, A „Kell ott fenn egy ország" című könyvben elénk tárul egy apa, a legendás pedagógus. Kádár Béla alakja, aki ez év augusztusában lesz huszonöt éve, hogy távozott az élők soraiból. Olvasva a lapokat megelevenedik előttünk egy pedagógus házaspár reményteli pályakezdése, a hatvanas évek általános iskolája, az alakuló és első fénykorát élő helyi középiskola, a Velinszky László Gimnázium és Szakközépiskola. Az élet derekán járó, már lassan nagymama, nagypapa korú tanítványok vallomásából választ kapunk arra a kérdésre is, mit ér a pedagógus munkája.
Engem Kádár Béla nem tanított.
Látásból és hallomásból ismertem őt. Barátnőm, aki pedagógus és művészettörténész, nagy rajongója volt, szinte naponta hallottam tőle kedves tanárának tanításait, intelmeit. Leve-lezős tanítványai is nagy szeretettel terjesztették történeteit, mondásait. Sokan neki köszönhetik, hogy most munkájuk van, mert hagyták rábeszélni magukat, hogy felnőtt fejjel érettségizzenek le, a vizsgák előtt pedig hittek bíztató szavainak.
Kádár Béla tettei huszonöt év távlatából is megállják a helyüket, ma
is aktuálisak. Létrehozta a Fridrich Margit alapítványt a megyei versmondó versennyel, irodalmi színpadjának előadásai településünk kulturális eseményei voltak, helytörténeti kiállítást hozott létre (sajnos nem maradt belőle semmi), Sebők Györggyel lobbiztak, hogy a középiskola itt maradjon Pusztaszabolcson. Feldolgozta a középiskola és a falu történetét. Az Őrségbe és Erdélybe vitte tanítványait, a Székelyföldről érkezőket nagy szeretettel fogadták.
Márai Sándor Füveskönyvében talán róla is írta: „Mint a máglyán, úgy kell égni. Mint aki tudja, hogy valamiért égetik el, s nem tehet, nem is akar tenni semmit ez ellen. Nem elég megismerni az igazságot, nem elég megszövegezni, nem elég bátran kimondani: égni kell érette, elégni, az élet anyagát, a test szövetét is odadobni a lángoknak, melyek egyszerre perzselnek kívülről és belülről. Ezt a máglyát, melyre végül is oda kell állni minden embernek, aki az igazat akarja, ketten rakják: a hóhér és az áldozat. Nem lehet a végén megegyezni. Minden gyakorlat, tapasztalás, óvatosság hiábavaló. Nem segít semmi, a végén el kell égni, ha azt akarod, hogy valami megmaradjon, abból, ami az életed értelme volt".
CzÖNDÖR MiHÁLYNÉ
11 I i!; ¦i i
i'i.Am
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal