Kirulyfürdő és környéke

Előszó

Részlet a könyvből:
Kirulyfürdő (rom. Baile Chirui) Lövéte határában, a Kiruly-patak festői völgyében fekszik, 4 km-re a Csíkszereda–Székelyudvarhely közötti műúttól. Az itt felfakadó ásványvizek valószínűleg már az őskortól ismertek voltak. Egyértelmű bizonyítékok tanúskodnak arról, hogy az itteni, Sólyomkő tövéből felbuzgó gyógyhatású forrás vizét a XVI-XVII. századokban ivóvízként már széles körben használták a havasi kaszálóikon gazdálkodó lövéteiek, fejedelmi solymárok és vadászok.
 Fürdővízként való hasznosítása – adataink szerint – a XVIII. században vette kezdetét. Az itt felbuzogó jóízű borvizeket, felismerve azok gyógyhatását, 1740 körül a vadászatot kedvelő erdélyi főúri családok és Udvarhelyszék elöljárói kezdték rendszeresen gyógyvízként, fürdővízként használni. Hírnevéért sokat tett gyalakuti gróf Lázár János (1703–1772), főkormányszéki tanácsos, a kor jeles költője, aki sokat időzött itt, s a fürdő szépségét latin nyelvű versekben énekelte meg.
 Az egyház tulajdonát képező kis fürdőtelep a XIX. század közepére a kőhalmi, segesvári és medgyesi szászok kedvenc fürdője lett. A XX. század közepéig a nyári hónapokban virágzó, családias fürdőélet folyt itt egészen az államosításig. A kommunizmus idején (1948–1989 között) a fürdőt és környékét mint pionírtábort diáküdültetésre használták.
 Ma épületei többnyire üresen állnak, állapotuk nagyon leromlott. Változatos ásványvizei, melyek gyógyhatásait széles területen lehetne hasznosítani, szinte kihasználatlanul folynak el, pedig az egykori fürdőtelep és közvetlen környéke nagyon alkalmas lenne egy gyógy- és idegenforgalmi helység kiépítésére.
Vissza