Kompetenciamérés 2007

Szakiskolai fejlesztési program

Szerző

Dr. Ranschburg Ágnes

Kakusziné Körtvélyesi Anikó

Gálosné Szűcs Emília

Ruzsinszkiné Lukácsy Margit

Vadasi Béláné

Szerkesztő

Mandler Judit

'Dr. Ranschburg Ágnes: Kompetenciamérés 2007 ' összes példány

Kiadó:	Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2007
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	110 oldal
Sorozatcím:	SZAKMA! a XXI. század szakiskolája
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	30 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér diagramokkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A kompetenciafejlesztés és a kompetenciamérés olyan paradigmaváltást jelent, amikor valaminek a tudásáról áthelyeződik a hangsúly a csinálni tudásra, és így annak a mérésére. A diák tudása alkalmazható lesz, azaz cselekvésben, aktivitásban jelenik meg, ami ugyanakkor feltételezi a motivációt és az elkötelezettséget is. Ugyanakkor nagyobb kreativitást is igényel a tanulótól azáltal, hogy nem minden konkrét tevékenységet tanul meg, hanem azokat a lehetőségeket, módokat, amelyek szabad kombinációja számtalan helyzet megoldását teszi lehetővé számára.
Tanító-nevelő munkánk középpontjában ezért a képességek fejlesztésének kell állnia, miközben napi tapasztalatunk az, hogy kevés, ha a tanítvány képes valamire, de nem motivált, nem mutat hajlandóságot a dolog végzésére.
Rengeteg és persze többoldalú, több szempontú gyakorlásra, modellkövetésre van szükség ahhoz, hogy egy olyan eszköztár alakuljon ki bennük, amely a későbbiekben megteremti az alapot a tanultak kreatív (alkotó) használatára. Más szóval a szabályrendszer működéséhez alapanyagra van szükség. Azt kell megtanulniuk, hogy a tanult elemek más-más módon „szerelhetők" össze a konkrét problémamegoldás során. Nem elkülönülés, szintézis szükséges a korábban inkább preferált ismeretközvetítés és a jelenben, előnyben részesített „tenni tudás" kialakítása között. Ez utóbbi feltételezi az előbbi meghatározott szintjét, amit így mérni és értékelni is tudunk.
A módszertani megújulás résztvevőjeként, a napi nehézségek közepette nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy több szempontból átgondolt, „jó úton" vagyunk. Olyan innovációnak vagyunk a részesei, amely az uniós tagországokban, így vagy úgy, szintén elkezdődött. Ez a gyermekek, fiatalok olyanfajta fejlesztését és mérését tűzi célul, amely megalapozza az egész életen át tartó tanulást, valamint használható tudás birtokába juttatja a résztvevőket, miközben ennek sikeréről, eredményességéről is tájékoztatjuk őket.
A kompetencialapú mérés mind a tanulási környezet, mind a tanári viselkedés jelentős változását igényli. Mindazonáltal tudjuk, hogy minden változás bizonytalansággal, magasabb kockázatvállalással jár, ami természetesen ellenállást szül. A változás folyamatában a pedagógusoknak is ugyanazokat a kompetenciákat kell működtetniük, amelyeket tanítványaikban kívánnak kialakítani. Ezek az elemek - kockázatvállalás, alternatívák közötti választás, vagyis döntés, racionálisnak maradni a nehezen kezelhető helyzetekben - nem újak, de múlhatatlanul szükségesek, ehhez azonban egy mélyebb önmagunkba nézésre is szükség van. Többet kell foglalkozni önmagunkkal, saját tudásunk bővítésével, attitűdjeink változtatásával, amely az önismeret fejlesztésével valósul meg.
Ezt szeretnénk segíteni és támogatni kompetencia alapú méréseink sorozatával, egymásra épülő elemeivel. Ennek a munkának az eredményeiről szól tanulmánykötetünk, amit ezúton is ajánlok az olvasó szíves figyelmébe!
Gál Ferenc Vissza

Tartalom

Előszó 9
SZAKISKOLÁS TANULÓK KOMPETENCIAMÉRÉSE 2007 ŐSZÉN
(Dr. Ranschburg Ágnes) 11
A résztvevők 11
A koncepció 12
Kompetenciaértelmezés 12
Mért kompetenciák 12
Az eljárások 13
Struktúrák 13
Feladatszerkesztés 14
Értékelés 15
Szoftver 16
A mérés 22
Adatok, összefüggések 23
A tanulók háttéradatai 23
A mérőeszközök 25
Az eredmények 25
Azonos feladatok összehasonlítása 26
Eredmények a háttér szerint 27
Néhány összefüggés 30
Összegzés 33
A KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIA MÉRÉSÉRŐL
(Gálosné Szűcs Emília) 34
Előzmények 34
Kompetenciaorientált pedagógia 35
Tervezési, szervezési és tartalmi feladatok 36
A kommunikáció struktúrája, jellemzői és feladatlefedése 38
A második mérés eredményei 2007-ben 38
2007-es mérésünk koncepciója 39
A három mérés mutatóinak összehasonlítása 39
A magteszt 8 feladata és itemei 40
Az eredmények az osztályzatok tükrében 48
Iskolai és szakértői tapasztalatok felméréseinkről 48
Összegzés 50
Módszertani javaslatok 51
Melléklet 54
tartalom 5
SZAKISKOLAI TANULÓK SZAKMATANULÁSRA KÉSZ SZOCIÁLISKOMPETENCIAMÉRÉSE
(Budainé Gulyás Gabriella-dr. Fülöpné Strohner Irén-Kakusziné Körtvélyesi Anikó-Kovács Béla) 55
Kulcskompetenciák 55
Szociális kompetencia 55
2006. évi bemeneti mérés, 2007. évi követő mérés 55
Mérési eredmények, 2006/2007. évi mérés 56
Mérési eredmények, 2006/2007. tanév, 10. osztály 58
A mérési eredmények összehasonlítása 59
Szintenkénti összesített eredmények a mért iskolákban együtt 61
10. évfolyam, 2007/2008-as tanév 61
Az egyes kompetenciaterületeken a 4 szintre a válaszok megoszlása grafikusan 63
Énkép 64
A tanulók eredményeinek alakulása 65
Családi háttér 66
2007. évi bemeneti mérés, 9. osztály 67
Kódolás 67
Rövid szöveges értékelés 68
Mérési eredmények 68
Családi háttér 68
Gyakoriság 69
Énkép 71
Tanári és tanulói vélemények 72
Tanári negatív vélemények 72
Tanári pozitív vélemények 73
Tanulók véleménye 74
Összegzés 74
A PROBLÉMAMEGOLDÁS KOMPETENCIA MÉRÉSE
(Ruzsinszkiné Lukácsy Margit) 75
Feladat? Probléma? 75
A problémamegoldás folyamata 76
A problémamegoldás lépései 77
A kollégák javaslatai, tapasztalatai 77
A követő mérés feladatlapja struktúrájának kialakulása 79
A problémamegoldási feladatlap értékelésekor figyelembe vett szintek 80
Az eredmények alakulása a vizsgált két évben a szintekhez viszonyítva 82
A követő mérés mérési eredményeinek további összevetése 83
Standardizált eredmények 84
A 2007/2008-as tanévben a 10. évfolyamos tanulók problémamegoldás területén elért
eredményei alakulásának vizsgálata a két mérés alapján 85
A tantárgyi osztályzatok és az átlagpontszámok viszonya 88
KOMPETENCIAMÉRÉS, 2007
Teljesítménysávok tantárgyi osztályzatonként 89
A 2007/2008. tanév bemeneti adatainak elemzése a 9. évfolyamon 89
Összegzés 93
A SZABÁLYKÖVETÉS KOMPETENCIATERÜLET MÉRÉSE A SZAKISKOLÁBAN
(Vadasi Béláné) 94
Szabály követés mint kompetencia 94
A szabálykövetés „nehézségi" szintjei az egyes tevékenységformákban 95
A Szabálykövetés feladatlap jellemzése 95
A feladatok jellemzése tevékenységenként és szintenként, a mért eredmények tükrében 96
A) A 9. évfolyam bemeneti kompetenciamérésének eredményei 96
B) A 10. évfolyam kompetenciamérésének eredményei és összehasonlítása az előző év
eredményeivel 99
A 10. évfolyam mérési eredményeinek összehasonítása a 9. évfolyam bemeneti mérésének
eredményeivel 99
A 10. évfolyam további feladatainak mérési eredményei 102
A tanulók teljesítményének értékelése 103
A 10. évfolyamos tanulók eredményeinek alakulása szintenként 105
A 10. évfolyamos tanulók eredményeinek alakulása tevékenységszintenként 105
A feladatokra vonatkozó visszajelzések, javaslatok 108
Összegzés 110