Emlékkönyv Pap Károly főiskolai (akadémiai és egyetemi) tanári működésének harmincadik évfordulójára

Szerző

Kozocsa Sándor

'Kozocsa Sándor: Emlékkönyv Pap Károly főiskolai (akadémiai és egyetemi) tanári működésének harmincadik évfordulójára ' összes példány

Kiadó:
Kiadás helye:	Debrecen
Kiadás éve:	1939
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	638 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Írták barátai és tanítványai. Nyomtatta Lehotai Pál könyvnyomdája, Debrecen. Pap Károly fekete-fehér fotójával illusztrálva.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

A Bontóvármegyei főispán beiktatása Mikszáth regényében.

Aki valaha olvasta „A Noszty fiú esete Tóth Marival" című regényt, az bizonyára emlékszik a bontóvármegyei főispáni beiktatás csodálatos körülményeire. Csak röviden akarjuk felemlíteni Mikszáth rendkivül elmés és mozgalmas elbeszélésének főbb mozzanatait.
Báró Kopereczky Izraelt, a régi felvidéki nemesi családból származó ,,tót urat" kinevezik Bontóvármegye főispánjának. A jó családhoz tartozás volt az uj főispán egyedüli érdeme. Szellemi képességeit jellemzi az, hogy a minisztertől számjelekben küldött bizalmas sürgönyt nem tudja elolvasni, mert a számjelek kulcsát noha elküldötték neki levélben Budapestről, a lakatos műhelyben keresteti. A báró úr örvend uj méltóságának, de aggódva gondol a beiktatásra, amikor az alispán üdvözlő beszédére szónoklattal kell majd válaszolnia. Fiatal titkárját felszólítja, hogy csináljon neki ünnepi beszédet. A titkár némi próbálgatás után ura elé terjeszti azt a beszédet, melyet Poltáry alispán mondott el a báró elődjének beiktatásán. Ezt a beszédet a titkár egy megyei jegyzőkönyvben olvasta s csak egy-két személyes névmást változtatott meg abban. A főispán betanulta a beszédet szószerint és nyugodtan várta a beiktatás napját.
Poltáry alispánt sem izgatta az üdvözlő beszéd elkészítése. A nagy napra virradó éjjelen nyugodtan kártyázott, gondolván, hogy éjfél után is elkészítheti a beszédet, hiszen ő gyakorlott szónok. De mikor hazament a kártyajáték után, egy részeg újonccal kellett birkóznia, azután meg a feleség állítólag elveszett drága gyémántos tűjét kellett keresgélnie. Elaludt a fáradságtól és reggelre kelve üres volt a papiros,amelyen beszédét akarta megfogalmazni. Mit volt tennie? Elmondotta az ünnepi gyűlésen a régi főispán előtt elszavalt üdvözletét. A jól előadott beszédet az uj főispánt lenéző, sőt gyűlölő hallgatóság türelmesen hallgatta, s azután feszült érdeklődéssel várta, hogy mit fog válaszolni a butának híresztelt méltóságos ur. A báró ura volt idegeinek, nem is igen figyelt Poltáry alispán üdvözletére s nem bántotta az, hogy az alispáni beszéd tökéletesen egyezik azzal, amit titkárja vele bemagoltatott. Zavartalan önérzettel harsogta el mondókáját. Általános volt a meglepetés. A bárónak legátalkodottabb ellenségei is csodálkoztak azon, hogy az alispáni beszédet egyszeri hallásra szó szerint bírja ismételni. A kit ezelőtt még záptojással akartak megdobálni, most megcsodálták hódoló tisztelettel. Vissza

Tartalom

Angyal Dávid: A Bontóvármegyei főispán beiktatása Mikszáth regényében 7
N. Bartha Károly: Húsvéti rigmusok 9
Bátky Zsigmond : Fenkő és Fentős helyneveink magyarázatához 32
V. Bessenyei Lajos: Elődeimről 35
Csengery János: Martialis irodalmunkban 39
Csűry Bálint: A Debrecen-kutatás feladatai 51
Ember Ernő: Kazinczy és Debrecen 59
Erdős Károly : Komjáthy Benedek zárójelei és synonymjai 95
V. Fehárváry Dezső: A fajtisztaság gondolata Kisfaludy Sándornál 102
Hankiss János: Lenau magyarsága francia szemmel 120
Hankó Béla: Az Alföldön élt avarok házisertése 128
Jausz Béla: Tanárképzés - nemzetvédelem 135
Kardos Albert: Csokonai és Vörösmarty 144
Kéky Lajos: Az Alföld lelke költészetünkben 151
Rugonfalvi Kiss I.: Szent László kanonizációs jegyzőkönyvének nyomai 159
Kovács Máté: Fazekas Mihály, a költő élményvilága 170
Kozocsa Sándor: Töredékek a Zalán futása második kidolgozásából 183
Sz. Kun Béla: A debreceni bölcsészeti akadémia 197
Lázár Béla: Pékár Gyula párizsi évei 206
Lengyel Imre: Török Gyula, az iró 224
Márffy Oszkár: Olaszországban élt emigránsaink Garibaldihoz intézett kiadatlan levelei 242
Melich János: Néhány német földrajzi névről 245
Mitrovics Gyula : A Szép 248
Molnár Pál: Debrecen irodalmi életének útja- 256
O. Nagy Gábor: A magyar irodalmi gótika problematikájához 296
Németh Antal: A Csongor és Tünde első szinre alkalmazása 304
Némedi Lajos: A Kartigám nyelvéről 317
Oláh Gábor: Önéletrajz 334
Papp Ferenc: Gyulai Margit 349
Papp István: A nyelvtan lélektani alapvetése 354
Péter Zoltán: Az irodalom és világnézet kérdéséhez 397
Péterffy László: Miért lehet Arany János a magyar ifjúság örök eszménye? 414
Pintér Jenő : Arany János lírája 420
Révész Imre: Emlékezésül 432
Sebestyén Gyula: Hajdúsági gyűjtés 437
S. Szabó József: A magyar nyelv és irodalom művelésének útja a debreceni
Kollégiumban 339
Sz. Szabó Mária : Képek Debrecen múltjából 458
Szász Károly: Debreceni levelek 477
Tóth Béla: Nép és irodalom 489
Törös László: A debreceni grammatika vitás kérdései 496
Vajda Endre: A lírai vers felépítése Tóth Árpádnál 528
Vajthó László: Reviczky Gyula önarcképe 535
Varga László Sinai Miklós Minucius Félix interpretációja 553
Voinovich Géza : Arany János és Aristophanes 573
Zlinszky Aladár: Miért írta Petőfi a Helység kalapácsát? 578
Zoltai Lajos: Barta Boldisár, Debrecen XVII-ik századbeli krónikása 591
Zsigmond Ferenc: A homoním szók szerepe megújhodáskori irodalmunkban 614
Fleri Renato: A Carlo Pap 629
Papa Károly irodalmi munkássága 630

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem