Eszmélet 70.

Társadalomkritikai és kulturális folyóirat. 2006. nyár

Szerző

'Krausz Tamás: Eszmélet 70. ' összes példány

Kiadó:	Eszmélet Alapítvány
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2006
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	180 oldal
Sorozatcím:	Eszmélet
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 12 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Analízis
Harsányi Iván: A népfront - hetven év távlatából	4
Az az új politikai gondolkodás és gyakorlat, amiből a népfront eszméje és gyakorlata kinőtt, alapvetően ellentétes volt a kor politikai szellemiségével. A Kommintern VII. kongresszusa nem kész panelekből, kiérlelt koncepciókból táplálkozott, a 1930-as évekre kialakult társadalmi-politikai helyzetben szembe kellett nézni a kommunista mozgalmak végcélra orientált politikájának kudarcával is. Az antifasiszta népfront egyszerre volt a kényszerű politikai praktikum és elméleti megfontolások terméke
Történelem
Farkas Miklós: Mikor kezdődött el a második világháború? 70 éve tört ki a katonai lázadás a Spanyol Köztársaság ellen	24
Az átfogó tanulmány alapos elemzést ad a spanyol polgárháború eseménytörténetéről, kitörésének körülményeiről, a politikai és társadalmi struktúrákról. A szerző különös figyelmet fordít a hadtörténeti vonatkozásokra és a világpolitikai összefüggésekre
Mezei Bálint: Szovjet tisztek a spanyol polgárháborúban	45
Mint ismeretes, a spanyol polgárháborúban a köztársasági oldal komolyabb állami szintű támogatást csak a Szovjetuniótól kapott. A cikk a spanyol frontra érkező szovjet katonai tanácsadók némelyikének pályafutásáról ad rövid áttekintést
Konok Péter: Barátom-e az ellenségem ellensége? A spanyol népfront 1937. májusi kudarca	53
1937 májusában Barcelonában harcok törtek ki a népfront-kormány egységei és a radikális forradalmi erők között. A cikk a felkelés és az azt követő megtorlás eseményeinek ürügyén a népfrontpolitika esélyeit latolgatja egy sajátos történelmi szituációban - a forradalmi fellendülés idején
Zolcsák Attila: Az anarchista föderalizmus és a spanyolországi regionalizmus	61
A szerző a hagyományos spanyol regionalizmus összefüggéseiben tekinti át a spanyol anarchizmus egyes mozgalmait, a politikai-eszmei palettán elfoglalt helyüket, történetüket. A tanulmány hangsúlyos részei foglalkoznak az anarchisták termelési elképzeléseivel, a földkérdéshez és az ipar irányításához való viszonyukkal
Asszociációk
Ana Bazac: A mai népfrontok	78
A tanulmány a népfrontok történetét a két világháború közötti időszakban áttekintve elsősorban a jelenség értelmezésének kritériumaira helyezi a hangsúlyt, majd a szerző a népfront-elképzelés és -taktika érvényességének problémáját járja körül a második világháborút követő időszaktól egészen napjainkig. Tanulmányának célja olyan kérdések felvetése, amelyek képesek a legmegfelelőbb politikai válaszokat megfogalmazni a mai világméretű szélsőjobboldali és autoriter tendenciákkal szemben
Olvasójel
Bánki Éva: Európa - vízipókoknak (Ales Debeljak: Európaiak európaiak nélkül)	102
Változatok egy témára
Joaquín Bustelo: Kritikai megjegyzések a "demokratikus centralizmus" fogalmához	110
Az Októberi Forradalom győzelmét követően a forradalmi szocialista pártok, csoportok szerte a világon az ún. "lenini pártmodell" minátájára igyekeztek megszervezni magukat. A vitairat szerzőjének érvelése szerint, ez a sajátosan lenini pártmodell sose létezett, a bolsevik párt kifejezetten a nyugati szociáldemokrata pártok szervezeti normáit követte. Amit a későbbi forradalmi mozgalmak példaképnek tekintettek, az valójában a bolsevik pártnak a hatalomátvételt, követően kialakult, bürokratikus elfajulással már megfertőzött formájának sematikus változata. E hibás szervezeti modellhez való ragaszkodás nagymértékben hozzájárult a forradalmi szocializmus XX. századi vereségéhez
Michael A. Lebowitz: A tételezés politikája, a politika tételezése	126
A Tőkében Marx mindvégig fenntartotta azt az egyszerűsítő elméleti előfeltevést, hogy a munkaerő értéke meghatározott, állandó nagyságú. Ezzel azonban jelentős részben kiiktatta az osztályharccal, illetve a munkásosztály szervezettségi fokával kapcsolatos problémák tárgyalását A Tőke kapitalizmuselemzéséből.Elsikkad az az összefüggés, hogy a növekvő termelékenység csak akkor eredményezi a profit arányos növekedését, ha a munkásosztály szervezetlen marad, vagy ha növekszik szétforgácsoltsága. Így a tőkének állandó és kényszerítő célja nem csak a termelékenység növelése, hanem a munkások megosztottságának fokozása is.
Történelem
Krausz Tamás: Lenin és a "szervezeti kérdés" - történeti rekonstrukció
A szerző Lenin hagyatékának feldolgozását az ún. szervezeti kérdés területén folytatja. A tanulmány források tükrében rekonstruálja Lenin nézeteit a pártról annak kialakulása időszakában. Forradalmi párt csak forradalmi időszakban hozható létre, forradalmi munkásmozgalom hiányában az emigráns-szindróma lépett fel. Izgalmas - mert ma is alkalmas elméleti és módszertani tanulságok levonására - a Lenin és Bogdanov között az elbukott forradalom nyomán (1907-1912) lezajlott vita is, amelyben Lenin egy történetileg konkrét helyzetben a politikához való marxista viszonyulást képviselte Bogdanov, illetve az ún. baloldali bolsevikok és a mensevikek között

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem