Mao

Előszó

Mao Ce-tung, aki évtizedeken át teljhatalommal uralkodott a Föld lakosságának egynegyede fölött, jóval több mint 70 millió ember békeidőben bekövetkezett haláláért felelős, és ezzel túltesz minden XX. századi politikai vezetőn. Parasztcsaládban született egy Saosan nevű völgyben, Hunan tartományban, Kína középső részén. A dátum 1893. december 26. A család felmenői már ötszáz éve éltek ott.
Az ősi szépség világa ez, langyos éghajlatú, esős terület, amelynek ködös, szelíden hullámzó lankáit a neolitikum óta lakja az ember. Buddhista templomai a Tang-dinasztia (618-906) alatt, a buddhizmus első kínai térhódítása idején épültek, és Mao születésekor még működtek is. Az erdőkben csaknem háromszáz fafajta élt, többek között jávor, kámfor, mamutfenyő és a ritka gingkó, amelyek törzsei között tigris, leopárd, vaddisznó rejtőzött. (Az utolsó tigrist 1957-ben lőtték le.) A dombvidéket sem út, sem hajózható folyó nem szelte át, így a kis falu sokáig a világtól elszigetelten élt. Még a XX. század elején sem terjedtek gyorsan a hírek: azt, hogy a császár 1908-ban meghalt, Mao csak két évvel később, Saosant elhagyva tudta meg. Vissza

Fülszöveg

Jung Chang Vadhattyúk-ja világszerte óriási bestseller lett, több mint tízmillió példány fogyott belőle. Több olvasóhoz jutott el így, mint eddig bármely Kínáról szóló könyv. Jung Chang és férje, Jon Halliday most megírták a Vadhattyúk "felülnézetét", Mao Ce-tung életrajzát. Akit megrendített a Vadhattyúk szereplőinek sorsa, most betekintést nyerhet a kínai sorsokat irányító nagypolitikába. Rá fog döbbenni: a történet itt sem kevésbé drámai.
A kötet mögött egy évtizednyi kutatómunka áll. A szerzők felkeresték és megszólaltatták a történet számos még élő szereplőjét, azokat is, akik eddig némaságba burkolóztak. De az érintett kínaiakon kívül meginterjúvolták gyakorlatilag az összes külföldit is, akinek valaha érdemi köze volt Maóhoz. Így jött létre az eddigi leghitelesebb Mao-életrajz, tele döbbenetes felfedezésekkel.
Akit itt megismerünk, nagyon távol áll az eddigi Mao-képtől. Ezt az embert korántsem idealizmus vagy ideológia vezérli. Egyre törekszik felfelé, és útját jócskán egyengeti Sztálin, aki már a húszas évektől hol ellenfél, hol szövetséges. Mao hazug mítoszt gyárt a hosszú menetelésből és a Japán elleni háborúból, és zsarol, mérgez és intrikál, hogy célját elérje. Márpedig 1949, azaz Kína meghódítása után a titkos cél nem más, mint maga a világhatalom. Ezt az álmot kergeti a Nagy Kormányos, és éhen veszejt harmincnyolcmillió embert. Ha ehhez még hozzáadjuk a Mao-ére többi áldozatát, több mint hetvenmillió halottat kapunk békeidőben.
Pedáns történetírás a Vadhattyúk mesemondói hangján: a könyv szinte testközelbe hozza a közelmúlt Kínájának általunk is ismert szereplőit. Legfőképpen magát Maót persze, aki gátlástalanul érvényesíti akaratát minden észérv ellenében. Megnyílik előttünk a maói udvartartás is, hogy tanúi legyünk az eldugott sarkokban játszódó tragédiáknak. És persze megjelenik Mao valahány felesége, szeretője és gyereke: a torzult személyiség áldozatai.
Tartalmában és megközelítésében is mérföldkő jelentőségű ez a könyv: rengeteg újat mond a történésznek és az érdeklődő olvasónak egyaránt. Vissza