| Asztal körül | |
| Mi történt a magyar munkássággal? | 4 |
| Kerekasztal-beszélgetés az Eszmélet és a Baloldali Alternatíva Egyesülés szervezésében a mai magyar társadalom szerkezetéről, a hazai munkásság életviszonyairól, értékeiről, érdekképviseletéről és rétegzettségéről, valamint a munkásság-tematika helyzetéről a társadalomkutatásban, illetve a politikában | |
| A beszélgetés vendégei Bőhm Antal, Laki László, Tamás Pál és Thoma László | |
| Kislexikon | |
| A munkanélküliség kezelése a neoliberális gazdaságpolitikában | 28 |
| A neoliberális modell szerint a munkanélküliség leghatásosabb ellenszere a munkaerőpiacok rugalmassága | |
| A neoliberális gazdaságpolitika azonban voltaképpen lemond a korábban alapvetőnek tekintett társadalmi-gazdasági célkitűzés, a teljes foglalkoztatás megvalósításáról (Somogyi Csaba) | |
| Analízis | |
| David Mandel: Forradalom, ellenforradalom és munkásosztály Oroszországban: gondolatok a (Nagy) októberi (Szocialista) forradalom nyolcvanadik évfordulóján | 34 |
| A szerző az oroszországi munkásság és munkásmozgalom 1917-es és 1991-es szerepét összehasonlító történeti vizsgálódásnak veti alá. | |
| A munkásság jelenkori szervezetlenségét a politikai gyengeségét a bürokratikus rendszer örökségeként értékeli, másfelől a peresztrojka önfelszámoló reformjaiból magyarázza | |
| Középtávon azonban az oroszországi munkásmozgalom megerősödésével számol | |
| David Kotz - Fred Weir: Miért omlott össze a Szovjetunió? | 52 |
| Az írás fontos kérdésekre taglal, egyszersmind vitatható megállapításokat is tesz a szovjet rendszerváltás okairól és következményeiről. | |
| A szerzők a Szovjetunió gazdasági fejlődését a 80-as évekig világméretekben is jelentős teljesítménynek látják, s megítélésük szerint az évtized végére voltaképpen nem is a tervgazdaság omlott össze: a bukást valójában politikai érdekek idézték elő | |
| Történelem | |
| Gyimitrij Csurakov: Munkásonigazgatás az orosz forradalomban | 62 |
| Csurakov napjainkban se nem népszerű, se nem divatos téma kutatásába kezdett. | |
| A szerző konkrétan kimutatja az 1971-es orosz forradalom önigazgatói-önkormányzó jellegér a forradalmi munkásszervezetek tevékenységében. | |
| Azt a folyamatot elemzi, amelyben az egyre inkább önállósuló politikai hatalom magához ragadta az önigazgatói munkásszervezetek funkcióinak többságát, államosította a munkásönigazgatás szerveit | |
| Változatok egy témára | |
| John McDermott: Mai világunk eredete a hatvanas évek árnyékában | 78 |
| A világgazdaságban jelenleg zajló változások megerősíteni látszanak, hogy a politika általában, nem beszélve a rendszerellenes mozgalmakról, alig képes befolyásolni a gazdasági struktúrákat és folyamatokat. | |
| A szerző, összehasonlítva az 1968 utáni fejleményeket az 1848/49 utáni restaurációs időszakkal, bizonyos értelemben ennek ellenkezője mellett érvel: a világgazdaság és a nemzetközi politikai rendszer 1968 utáni, úgynevezett strukturális változásai nagymértékben úgy értelmezhetők, mint a tőke új, reakciós támadása az 1968-as mozgalom veresége után | |
| Alexandr Taraszov: A diákzavargások és a tömegkommunikációs eszközök | 107 |
| ...Tulajdonképpen miféle diákzavargásokról van szó? | |
| Senki sem hallott itt semmiféle zavargásokról. | |
| Hát éppen ez az. | |
| Zavargások ugyanis voltak. | |
| Információ nem voltak róluk. | |
| A szerző a diákmegmozdulásoka agyonhallgatásával illusztrálja az orosz sajtószabadság fejlődését | |
| Dokumentum | |
| Andor László: Az amerikai külpolitika Fulbrighttól Albrightig | |
| Beveztő Fullbriht tanulmányához | 147 |
| J. William Fulbright: Forradalom Latin-Amerikában | 152 |
| A tekintélyes amerikai liberális szenátornak ez a 60-as évek közeépn keletkezett írása, (részlet A hatalom arroganciája című műből) az Egyesült Államok külpolitikai hagyományának kétarcúságát mutatja be a korabeli latin-amerikai társadalmi-politikai mozgalmakkal kapcsolatos washingtoni magatartás bírálata alapján | |
| Marcos alparancsnok: A negyedik világháború elkezdődött | 171 |
| A mexikói Zapatista Nemzeti Felszabadító Hadsereg vezetője szerint a világrendszer napjainkbeli, a globalizáció jegyében zajlik gazdasági-társadalmi folyamatai új világháborút jelentenek, amelyet a nagy pénzközpontok vívnak egymással a világpiac újrafelosztásáért - az emberiség egészének rovására | |
| Arcok | |
| Ahmed Ben Bella: Emlékeim Che-ről | 181 |
| Az algériai szabadságharc vezetőjének emlékezése a forradalmi Kuba és Che Guevara személyes szerepvállalásáról a hatvanas évek első felének afrikai és latin-amerikai gyarmati felszabadító mozgalmaiban | |
| Olvasójel | |
| Szigeti Pál: Reflexiók egy XX. századi humanista forradalmár hagyatékáról (Mihael Löwy: La pensée de Che Guevara. Un humanisme révolutionnaire című könyvéről) | 189 |
| A könyv első 1969-es kiadása óta nagyot fordult a világ. | |
| Szerzője szerint azonban Che erkölcsi szigora, az emberi méltóság és szabadság iránti elkötelezettsége eleven üzenet az egyvágányú gondolkodás, a "történelem végének" korában is. | |
| Sőt. | |
| Asszociációk | |
| Arndt Hopfmann: A kelet-európai kapitalizmus és az európai integráció jövője | 195 |
| Ma már világos, hogy az eredeti várakozásokkal szemben a kelet-európai rendszerváltások eredményeként megvalósuló kapitalizmus el fog térni a nyugati modellektől. | |
| Ezen a majdani európai integráció sem fog változtatni. | |
| Mindkét fejleményben jelentős szerepet játszik a sokat emlegetett globalizáció | |
| Márkus Péter: A neoliberalizmus társadalmi alternatívája | 201 |
| A baloldal erőssége a rendszerkritika, de sokkal gyengébb a pozitív alternatív javaslatok megfogalmazásában. | |
| Kevés a koherens, radikálisan új program. | |
| Az írás egy lehetséges alternatíva számára fogalmaz meg néhány javaslatot. | |
