A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Memoria Rerum (aláírt példány)

Tanulmányok Bán Péter tiszteletére

Előszó

Az 1970 -es évek első felében, Debrecenben történelem szakon is diplomát szerző hallgatók közül a tanári pálya helyett számosan kerestek és találtak állást valamely tudományos intézményben (az MTA... Tovább

Előszó

Az 1970 -es évek első felében, Debrecenben történelem szakon is diplomát szerző hallgatók közül a tanári pálya helyett számosan kerestek és találtak állást valamely tudományos intézményben (az MTA kutatóhelyein, egyetemeken, főiskolákon, levéltárakban, múzeumokban). Bán Péter viszont azt követően, hogy az almamáter nem tudta, vagy nem akarta alkalmazni - bár az ebben az időszakban végzett történelem-szakosok közül talán a legtöbbre volt hivatott - mégis a középiskolai tanárságot választotta. Az egri Dobó István Gimnáziumban eltöltött hat év alatt nagyszerű tanári egyénisége számtalan diákkal szerettette meg történelmet, többek között az emlékkötet egyik szerkesztőjével is. Péter ugyanis imádott tanítani, tanítványait az oktatott tananyagon keresztül és nem egyéb fegyelmező eszközök révén nevelte, ezért diákjai is imádták őt. Szakmai felkészültsége és igényessége példaértékű volt tanítványai számára. Ennek ellenére 1977-ben mégis pályát módosított (erre vonatkozóan lásd Zimányi Vera köszöntőjét), s elfogadva a Heves Megyei Levéltár invitálását, hét éven keresztül levéltárosként folytatta az egyetemen megkezdett tudományos kutatómunkát, miközben megismerte, illetve elsajátította a levéltárosi szakma legapróbb részleteit is. Az egri levéltárban eltöltött éveket egy év kalocsai levéltárosság követte, hogy aztán nyolc éven keresztül a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Történeti Intézetének oktatójaként a történeti segédtudományokra, a levéltári forrásismertekre, illetve a 16-17. század magyar történelmére oktassa hallgatóit. 1993-ban tért vissza a levéltárosi pályára. Ekkortól vezeti ugyanis a Heves Megyei Levéltárat, ahol folytatta uradalomtörténeti és dézsmakutatásait, szervezte a levéltár és kollégái szakmai és tudományos tevékenységét. 1997-ben szerzett tudományos fokozatot. A levéltárvezetés mellett 2002-ig tanított a Miskolci Egyetem Kora újkori Magyar Történelmi tanszékén, 1997-től pedig részt vesz az egri Eszterházy Károly Főiskolán a történelmi segédtudományok oktatásában. Vagyis Bán tanár úr azon levéltárosok közé tartozik, aki szinte zökkenőmentesen össze tudta/tudja egyeztetni a levéltárosságot a történeti kutatással, illetve az oktatói tevékenységgel.
Levéltárosként számtalan szakmai szervezetnek vezetőségi tagja (Magyar Levéltárosok Egyesülete, Levéltári Szakmai Kollégium stb.), tudományos munkásságát több mint 60 publikáció reprezentálja, oktatói tevékenységének eredményességét pedig az jelzi, hogy egyetemi tanítványai közül nyolcan levéltárosok, ketten megyei levéltári igazgatóhelyettesek, öten pedig egyetemi oktatók lettek... Vissza

Tartalom

Előszó 9
Zimány Vera: Adalékok Bán Péter tudományos pályakezdéséhez 11
Bácskai Vera: Egy pesti kereskedőcsalád mindennapjai a 19. század elején a gyámi számadások tükrében 13
Bariska István: Az 1463. évi soproni békeszerződés és annak háttere 25
Ifi. Barta János: Uradalom az ország szélén. (Jobbágyok és földesurak
a homonnai uradalomban a 18. század végén) 37
Beke Margit: IV. Béla és az esztergomi érsekek kapcsolata 53
Bitskey István: Egy humanista polihisztor Egerben: Celio Calcagnini 63
Böőr László: Volt egyszer egy emléktábla 73
B. Huszár Eva: Heves megye mai területén lévő települések területi kontinuitása 83
Cseh Zita: „Dekadens" fedőnevű Állambiztonsági bizalmas nyomozás az egri Tanárképző Főiskolán a'80-as évek elején-esettanulmány 97
Csiffáry Gergely: Vadaskertek Heves Megyében 109
Dóka Klára: Lévai nemesek az Esterházy család birtoklása idején 131
Dominkovits Péter: A Kürtössy család a 17. századi Sopron vármegyében
Adalék a megyei nemesség összetételéhez, változásaihoz 143
E. Kovács Péter: Léhűtők Egerben. Mindennapi élet Estei Hippolit
egri püspök udvarában 157
Font Márta: Keresztény krónikások - Pogány hagyomány A szemléletbeli ellentmondás feloldásának típusai a középkori történetírásban közép-európai kitekintéssel 179
Gyarmati György: A szocialista rendszer Állambiztonsági iratainak történeti forrásértéke 197
Halász Csilla: Kultúragitációs brigádok működése a Rákosi-korszakban 209
Hausel Sándor: A Magyar Vöröskereszt balassagyarmati Fiókegyletének története megalakulásától az első világháborúig 221
Kenyeres István: A kiátkozott egri udvarbíró: Csimori Kövér Ferenc 231
Kovács Ágnes: Az ónodi adókivetés Szatmár megye hadi szolgáltatásai tükrében 245
Kovács Béla: A 'három esztendős' Kazár-Magyar együttélés tényleges időtartama 259
Kovács Melinda: Dr. Samassa József egri érsek (1828-1912) 265
Kozma György: Ki Támadta Táncsicsot 1845-ben? 275
Kövér György: Az Ónody fivérek (nem regény) 289
Kujbus Éva: „Kegyeskedjenek Nyíregyháza városa kebelibe bévenni" Lakos-és polgárjog Nyíregyházán (1753-1848) 315
Lisztóczky László: Eötvös József és a Vachott-házaspár 325
Nyulásziné Straub Éva: A herceg Esterházy-hitbizomány kialakulása és pénzügyi helyzete 1833-ban, a Szegedy-adminisztráció megszüntetésekor 333
Oborni Teréz: Bornemissza Pál és Dobó István távozása Erdélyből (1556) 349
Orosz István: Európai művelődés a 15-16. század fordulóján 363
Paksy Zoltán: A vármegyei elit politikai orientációja és a konzervativizmus gyökerei Zalában a 19. században 371
Papp Imre: A francia mezőgazdaság termelési szerkezete az 1852-es statisztika tükrében 385
Papp Klára: Bethlen Miklósné Csáky Kata erdélyi gazdasága 397
Petercsák Tivadar: A Heves megyei közbirtokosságok levéltári forrásai 417
Pósán László: A Német Lovagrend poroszországi majorságai a 15. században 425
Radó Bálint: Az újítás és megújítás híveinek küzdelme a 17. századi brit vallási közéletben egy vitairat tükrében 443
Sarusi Kiss Béla: A murányi uradalom XVI. századi összeírásai 455
Sashalmi Endre: Megjegyzések A „Bojár Duma" kérdéséhez az első Romanovok idején (1613-1682) 481
Somos Róbert: A kereszténység mint gyakorlati filozófia Órigenésznél 491
Szabó Jolán: Alapítványok Gyöngyösön a 19. század első felében 501
Szederjesi Cecília: Falu bányával és gyárral - Salgótarján 1870 táján 509
Szegőfi Anna: Adalék Heves megye történetéhez 521
Szirácsik Éva: „ Ország, világ, víz hajtotta " 533
Tilcsik György: Szapáry Antal gróf muraszombati uradalmának 1849 januárjában készült leltára 549
Tóth Ágnes: Az evangélikus egyház és a bácskai németek a visszacsatolás után 587
Tóth Péter: Kiadatlan oklevelek a Jászság középkori történetéhez 601
Varga László ifi.: Igazoló eljárások Egerben 627
Bán Péter publikációinak jegyzéke 643
A kötet szerzői 647
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv