| A gyermek a többiek között | 7 |
| A téma kialakításának előzményei, helyzetének főbb jellemzői | 10 |
| A tevékenység kulcsszerepe és a személyiség aktivitása | 10 |
| A nevelési rendszer interperszonális szintje | 14 |
| A mikrocsoport értelmezése az iskolai osztályban | 19 |
| A mikrocsoport szűrő jellege a pedagógiai hatásközvetítés folyamatában | 24 |
| A kutatás tárgya és módszerei | 32 |
| Néhány elővizsgálat | 34 |
| A nevelési kísérlet modellképe és fokozatos kibontása | 36 |
| A hipotézis és megközelítése | 39 |
| A nevelési folyamat és a kísérlet | 40 |
| A több szempontú szociometria | 42 |
| A tartalom megragadása | 42 |
| A kikérdezési szituáció | 43 |
| Az adatok megbízhatósága, érvényességi köre | 44 |
| A pedagógiai szituációk, szituációsorok | 46 |
| A közvélemény feltárására és fejlesztésére kialakított módszerek | 49 |
| A több szempontú szociometria lehetőségei | 50 |
| Az állásfoglalás és megvitatás módszere | 51 |
| A módosított változat | 53 |
| Dokumentumok és feljegyzések elemzése | 54 |
| A személyiséglapok | 54 |
| A szélesebb és a szűkebb minta jellemzése. A kutatómunka megszervezése | 56 |
| A kísérleti munka megszervezése | 57 |
| Az osztályok mikroalakzatainak feltárása és néhány jellemzőjük | 59 |
| Rétegeződés és szociometriai struktúra | 59 |
| A kölcsönös kapcsolatok mennyisége és sűrűsödése | 60 |
| A centrális-marginális mutató mérlegelése | 65 |
| A mikrocsoportok kiemelése és minősítése | 72 |
| A közösség önkormányzatának szociometriai támpontjai | 81 |
| Az egyes osztályok jelentőség- és szerepviszonyai | 85 |
| Az általános iskolai osztályok véleményvilága | 97 |
| A választások koincidenciája | 102 |
| Az ítéletek szóródási mutatója | 105 |
| Az állásfoglalás és megvitatás módszere | 108 |
| A közösségi aktivitás szintje és differenciálódása | 121 |
| Az aktivitási fok változása | 125 |
| Az aktivitási fok, a tanulmányi eredmény és a társas érték összefüggése | 128 |
| Az aktivitási fok és a kölcsönös kapcsolatok hálózata | 135 |
| A mikrocsoportok (egységek) nevelő hatást módosító jellege és stabilitása | 140 |
| Tanulságok, eredmények, további feladatok | 146 |
| A mikrocsportok (egységek) mint az elsődleges közösségben feltárható és fejleszthető alkotóelemek | 146 |
| A megközelítési modell | 149 |
| A mikrocsoportok (egységek) nevelő hatást szűrő jellege és a primer közösség hatásközvetítő funkciója | 150 |
| A közvetett hatás lehetőségei | 153 |
| A hipotézis igazolása eddigi tapasztalataink alapján | 155 |
| A szocialista együttműködés színvonala | 155 |
| A közvélemény egységesülése | 157 |
| A közösségi aktivitás szintjének emelkedése | 158 |
| Irodalom | 160 |
| Mellékletek | 168 |