Mire jó az egésznapos nevelés? (dedikált példány)

A napköziről-iskolaotthonról-klubfoglalkozásról

Szerző

Szerkesztő

Lektor

'Dr. Eperjessy Gézáné: Mire jó az egésznapos nevelés? (dedikált példány) ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1981
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	262 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 14 cm
ISBN:	963-17-5721-8
Megjegyzés:	Dr. Eperjessy Gézáné szerző által dedikált példány. Tankönyvi szám: 52826.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az iskolai munka átalakítása kikerülhetetlen feladat. A köznevelésnek valóban „döntő tényezőjévé" válik a pedagógus, legfőképpen azért, mert a gyakorlati tennivalókat korántsem lehet mechanikusan kiemelni sem a tantervből, sem a nevelési tervből. Nagyon igaz, hogy „... nincs az a rossz tanterv, amelyet - bizonyos határok között - ne ellensúlyozhatna a hozzáértő és tapasztalt pedagógus sajátos művészete. S ugyanakkor ez a tétel nem fordítható meg: a jó tanterv semmit .sem ér megfelelő pedagógusok, megfelelő pedagógiai konszenzus nélkül". (Faludi Sz., 1972. 20.1.) A megfeleléshez pedig sokkal több kell, mint eddig valaha. A kötöttségék oldásával, az alkotó szabadság lehetőségével párhuzamosan növekszik a gyakorló pedagógusok feladatköre és felelőssége. Az oktatás-nevelés összetett, sokrétű folyamatában tisztán kell látni az összefüggéseket, hogy a mindennapi munka számtalan mikro döntésében ki-ki megfelelően járhasson el. Az iskolarendszer végül is belülről újul meg: „olyanná válik, amilyenné mi - pedagógusok -formáljuk, ahogyan élni, együtt élni tanítunk-tanulunk, kísérletezünk, bizonylatunk, tervezünk, döntünk". (Kozma T., 1976. 2.1.) Az iskolának - mint ismeretes - egyre teljesebben át kell fognia a gyermekek életét. Ebben a megközelítésben egészen más színben tűnik fel a gyermekek tanórán túl iskolában töltött ideje is. A napi 8-10 órás iskolai tartózkodás alatt - egész napon át - nevelési hatások érik a gyereket. Egyaránt egésznapos nevelést kap tehát a napközis, az iskolaotthonos és a klubfoglalkozásban részt vevő tanuló. Elöljáróban jó ha tisztázzuk, melyek a különböző egésznapos formák jellemző jegyei: A napközis foglalkozás a tanításon kívüli időben folyik, váltakozó tanítás esetén váltakozó műszakban. Vissza

Fülszöveg

A kötet az egésznapos nevelés különböző formáiról először ad átfogó képet. A szerző főleg azt vizsgálja, hogy a napközi, az iskolaotthon és a klubnapközi miként segítheti az általános iskola új feladatainak megoldását, annak az ellentmondásnak a megszüntetését, amely az iskolai nevelés szerepének bővülése és a napközisek "elhanyagolása" között feszül.
A szerző és mások munkássága nyomán megismerhetjük az egésznapos nevelés legeredményesebb módszereit és gyakorlatát; a kötet hasznos kézikönyv lehet a napközis és az iskolaotthonos pedagógusok számára. A nevelési gyakorlat megújulását, minőségi változását lehet remélni például a kötetben részletesen ismertetett alsó tagozatos közösségi nevelés új módszereinek alkalmazásától, vagy a gyermekjátékoktól az önművelés igényének kialakulásához vezető szabad idős tevékenységektől.
Különféle vizsgálatok, kísérletek alapján differenciált nevelési koncepciót dolgozott ki a szerző, amely az egésznapos csoportok szervezői, irányítói számára jól... Tovább

Tartalom

BEVEZETÉS 5
Megújuló régi eszmék 8
A jövő iskolája felé 13
I. AZ EDDIG MEGTETT ÚT 15
Változatok 15
A fejlődés szakaszai 20
A hazai napközik kényszerpályája 23
Mennyiségi fejlesztés 24
II ÉLETREND 35
A szabadidős tevékenységek ütemezése 39
A szervezési mód és a tartalom kölcsönhatása 41
„Szakosodás" a szabad időben 43
A perspektivikus tervezés módosítása 45
Az iskolaotthonos életrend változása, változatai 53
A hazai kísérlet megindulása 55
Kísérleti iskolák 57
Eltérő tapasztalatok a fővárosban 66
Iskolaotthonos szervezés, elhelyezés a fővárosban 68
Időbeosztás 70
A tevékenységek szakaszolásának problémája 70
Differenciálódás
Feladatkészítés a napirendben 79
A felső tagozatosak egésznapos időbeosztása 80
III. TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK 83
Felkészülés a tanórákra 84
A felkészülés nevelői teendői 84
Mikor kezdődjön a tanulás? 85
A felkészülés folyamata 88
Az időérzék fejlesztése 92
Az egyéni tanulás 94
Az ellenőrzés i 98
Minden leckét az iskolában! 100
Önálló munka az iskolaotthonos osztályokban 101
Szabad idő 104
Játék - játékosság 105
A tevékenységek minősége és minősítése 107
A szabad idő módszertani kérdései 111
A szabadidős tevékenységszervezés dilemmái 118
A kulturális tevékenységek minőségi fokozatai 120
Alkotó továbbképzési tanfolyam 122
Zene, cselekvés 123
Szerepjátszás 126
A felső tagozatosak szabadidő-töltésének jellemzői 132
Klubfoglalkoztatás 138
IV. KÖZÖSSÉGI NEVELÉS 147
Hány éves korban kezdődhet a közösségi nevelés? 150
Fokozatosság 153
Együttes önállóság 154
Csoportos önállóság 1-2. osztályban (Kísérlet) 157
A kompenzáló nevelés kísérlete 164
Az iskolaotthonos nevelés és problémái 169
Beszélgetés a magatartás indítékairól 177
A gyerekek véleménye 178
Közérzetvizsgálat 196
Néhány következtetés 203
A demokrácia nevelési gyakorlatából 205
Közösségfejlesztés az alsó tagozatban 206
Az intézményes élet keretei - a csoportszervezet életkori változói 206
A csoportszervezés variációi a legkisebbeknél 207
Felelősök, felelősség 209
Az elsődleges csoportok irányítása 211
Az értékelésről 217
A büntetés szerepe 222
Értékelési formák 225
V. ÖSSZEFOGLALÁS 231
Az oktatás nevelési forradalmának tanulságai 233
Mit kíván a nevelés forradalma? 236
Az önnevelés természetes elemei 238
A játékszerűség nevelési értelmezése 243
Kiegyenlítő nevelés 245
Irodalom 253