Archaeologiai Értesitő 1908/1-5.

A M. Tud. Akadémia Arch. Bizottságának és az Orsz. Régészeti s Emb. Társulatnak Közlönye - Uj folyam XXVIII. kötet 1-5. szám

Szerző

'Nagy Géza: Archaeologiai Értesitő 1908/1-5. ' összes példány

Kiadó:	Magyar Tudományos Akadémia
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1908
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	448 oldal
Sorozatcím:	Archaeologiai Értesitő
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	28 cm x 19 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája. Két képmelléklettel, negyvenegy táblával és háromszázhuszonegy ábrával illusztrálva. Teljes évfolyam.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:

EMLEKEK ÉS LELETEK.
SZILÁGYSOMLYÓ BÁTHORI VÁRA ÉS TEMPLOMA.

Szilágysomlyó a festői Magura-hegy aljában és a Kraszna vize mindkét partján terül el. Délről határolják a Nyáros, Berek, Púpos, Szent- és Fehérhegyek, melyek a Magurával a gyönyörű és regényes Krasznavölgyet alkotják. Kelet felől síksága nyitott. Távolról pedig a Meszes-hegy kéklő ormai és a Rézhegység látszanak.
Kies fekvése és természetalkotta szépségeinél fogva a Szilágyság egyik legszebb vidéke, mely felett az őstörténelem titokszerű köde borong. De, hogy már a legrégibb időkben is lakott hely volt, bizonyítják ama történelem előtti leletek, melyek a Magura rétegei alól felszínre kerültek. Ugyancsak itt találták a szilágysomlyói híres kincset is, melyet alighanem a hunok elől menekülő vizi-gótok rejtettek el a Magura tövében.
Szilágysomlyó fekvése és környéke már első pillanatra elárulja, hogy mindenhol nagy fontosságú helynek tartották. Igazolja ezt ama tény, hogy az őskor tói napjainkig a népvándorlás és hadak útja mellette, sőt rajta keresztül is vezetett el. A mennyire pedig az emlékezet szárnyain visszaszállhatunk a történelmi múltba, az okiratokból megtudjuk, hogy Szilágysomlyó egykor a Vathák tulajdona volt. Kandra Kabos véleménye szerint Szilágysomlyót a Vathák ama tagjáról nevezték el Vatha-Somlyónak (1251), melyet Csolt nemzetségnek tartanak. Másrészről a gyulafehérvári káptalan 1251-ben igazolja, «hogy Vatha, Vatha fia, és Pósa, Dénes fia, Vathasomlyova helységében fekvő örökségeiket Roland nádornak s Pozsonyi főispánnak, és Móricz mesternek, a királyné udvarbirájának s nyitrai főispánnak 120 márka ezüstért örökösen eladták»... Utóbb Somlyó a' Medgyesi (de genere Pók) nemzetség birtokába jutott. A somlyói Báthori családra pedig aranyos-medgyesi Pók Annával, Báthori László nejével házasság révén szállott, ki azt, a krasznavármegyei Somlyó kasztrumot meg a hozzátartozó öt falut: Somlyóvilla, Perecsen, Csehi, Győrtelek és Hidvég birtokokat, továbbá a fehérvármegyei Miklós-lakát Medgyesi Simon fivérétől, a szilágycsehi vár urától, az 1351. decz. 6-án létrejött egyezmény folytán leánynegyed fejében kapta. Vissza

Tartalom

Békefi Remig: Magyarország műemlékei, I. és II. k., ismertetés 87-91
Dr. Bruckner Győző: A késmárki Thököly-vár falfestményeiről 180-183
Börzsönyi Arnold: Római és egyéb Dunántúli leletekről 183-185. - Győri sírmező a régibb középkorból 208 230
Csermely Sándor: Az igeli emlék mythologiai domborművei 140-172
Darnay Kálmán: Kelta pénzverő és öntőműhely Szalacskán 137-148
Domonkos János: A lopóshalom (Arad m.) 55-78
Dr. Drexler Fr.: Két antik épületminta Dunapenteléről 24-32
Dudás Gvula: A felsőzempléni várakról 351-354
Dr. Engelmann Rikárd: Az intercisai épületminta 32-37. - Egy pannoniai ládácska 238-250
Farkasfalvi Imre: Váczi könyv. Szerk. dr. Tragor, ismertetés 282 -383
Fetzer János Ferencz: Szilágysomlyó Báthori vára 1-7
Finály Gábor: Schneider, Antike Geschütze, ismertetés 377
Ifj. Frey Imre: Kiskőszegi és mátételki leletekről 273-275
Gubitza Kálmán: A zombori bronzleletről és a kladovói kincsről 262-265. - Újabb népvándorláskori lovassírokról a Bácskában 419-421
Gyárfás Tihamér: Brassai ötvösök és ötvösművek a XV. és XVI. században 8-10. - Brassai ötvösök a XVI. század középén 122-126. - Brassai ötvösművek a XVI. század közepén 198-208. - Brassai ötvösművek 315-330. - Brassal ötvösművek 385-399
Halaváts Gyula: Keresztényszigeti és pókafalvi emlékek 193-197
Hampel József:. Kálmán király arany gyűrűje 11 -12
Haugh Béla: Alsónyéki ásatás (Tolna m.) 425-429
Dr. Hekler Antal: Ruhás római női szobrok a Flaviusok korától kezdve a császárság végéig 13-24. - Hermes-Toth szobrocskák a n. múzeumban 189 -191. - Márványfej és bronzmaszk a n. múzeumban 231-238. - Két aquincumi oltár 285. - Ephesos, Miletos, Pergamon, Delos 372-376
Kada Elek: Gátéri (Kiskunszállási) temető a régibb középkorból 330-339
Kemény Lajos: Gyöngyfűző Bona 92. - Herold Boldizsár 92-93. - Hitelesítő jegyek ötvösműveken 377-379
Dr. Kenczler Hugó: Andrea Ferrucci Bakács-oltára Esztergomban 289-305
Kerekes György: Műipari adatok Kassa régi jegyvőkönyvéből 448
Lehóczky Tivadar: Vaskori emlékekről Munkács környékén 250-261. - Lévai és nagysárói leletekről 422-424.
Lukcsics József: A somlyóvásárhelyi római sírkőről 359-360
Dr. Mahler Ede: Dunapentelei ásatásaim 1908-ban 343-350
Dr. Márton Lajos: Skytha sírleletek Gyöngyösön 37-54. - Br. Miske Kálmán, a velemszentvidi őstelep. I. köt. ism. 276-278
Milleker Bódog: A verseczi városi múzeum 1907-ben 187-188
Br. Miske Kálmán: Egy őskori bronzszobrocskáról 266-267
Móra Ferencz: Szegedvidéki leletekről 361-371. - Bilisicsi ásatásokról 429-430
Myskovszky Ernő: Nagybányai ötvösművekről 78-82
Myskovszky Viktor: A bártfai plébániatemplom régi barokk oltára 306-309. - A bártfai városházról 354-359
Nagy Géza: Butaul zoapan, Biula zoapan 127-137
Br. Nyáry Albert: Szécsény-Pinkahegyi leletekről 424-425
Orosz Endre: Az apahidai «réti» őstelep (Kolozs m.) 172-179
Pogány Jenő: Gombosi sírmező 404-415
Roediger Lajos: Sánczvonulatokról Háromszék és Brassó vármegyékben 85-86
Supka Géza: Könyvészet 94-96, 192, 380 -384. - Hampel, Ujabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről, ism. 278-282. - A felsőszombatfalvi és nándorvályai oláh templom 309-315
Dr. Szendrei János: Az orsz. rég. társulat januáriusi ülése 92. - Februáriusi ülése 186-187. - Márcziusi ülése 187. - Szeptemberi ülése 441. - Adatok az erdélyi férfiviselet történetéhez a XVII. században 97-122. - Képek az eperjesi XV. századi adólajstromokban 399-403
Téglás Gábor: Thrák lovasemlékek Dácia fővárosából Sarmizegethusából 82-85
Téglás István: A tordai római várhegy Forduló nevű lejtőjén 1906-ban kiásott régiségekről 270-273. - Tordán és Mészkőn talált római föliratokról 360-361. - Római torony mintája Potaissából 415-418
Tömörkény István: Leletek és ásatások Lelén 268-270. - Ó-bébai leletek 286. - Újabb dorozsmai leletek 286-287. - Asatás a rábéi Anka-szigeten 287
a. b. Ortvay Tivadar: Emlékbeszéd Wosinszky Mór lev. tag; fölött. - Haugh Béla: Wosinszky Mór életrajza, ismertetések 283-284. - Dr. Matthaeus Much: Die Trugspiegelung orientalischer Kultur in den vorgeschichtlichen Zeitaltern, ismertetés 431
C. D. Walter Altmann: Die Italischen Rundbauten, ismertetés 431-432
F. L. Dr. Bagyary Simon: A magyar művelődés a XVI-XVII. században stb.,
ismertetés 433-434
Hpl. Karácsonyi János: Hogyan lett Szent István koronája a magyar szent korona felső részévé, ismertetés 434 436. - A múzeumok és könyvtárak főfelügyelősége 442-446
m, b. A n. múzeumi érem- és régiségosztály 1907-ben 441-442
x. y. Folyóiratok 436-439
Joseph Hampel: Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn (külföldi recensiók) 432 433. - Az Archseoloiriai bizottság évi jelentése 1907-ről 440. - Dr. Schönherr Gyula 189. - Dr. Récsey Viktor 447. - Régészet a hazai kalendáriumokban 447-448

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem