Eszmélet 72.

Tartalom

Asszociációk
Tütő László: 1956 mint nyelvi probléma
A tanulmány megkísérli megtalálni a nyelvi minimumot, a közös fogalmi nevezőt,
amit az egymással szemben álló politikai-társadalmi erők '56 örökségével kapcsolatban még képesek lennének a magukénak tekinteni. A szerző az 1956-os
munkástanácsok megítélésében látja a legtöbb lehetőséget a konszenzus kialakítására; mivel a dolgozók a sajátjuknak tekintették és megvédték a gyárakat és
munkahelyeiket 5
Történelem
Mark Pittaway: A magyar forradalom új megközelítésben: az ipari munkásság,
a szocializmus széthullása és rekonstrukciója, 1953-1958
1956-ról majdnem minden társadalmi csoportnak megvan a maga mítosza. A
szerző arra tesz kísérletet, hogy a levéltári források tükrében tárja fel a forradalom társadalmi gyökereit, illetve megmutassa, milyen okok miatt fordultak
szembe a munkástömegek a rendszer politikájával. A tanulmány érdeme, hogy
vizsgálja a munkásság belső tagozódását, s bemutatja, hogy eltérő okok motiválták a bejárókat és a városi munkásokat, illetve az idősebb, elit szakmunkásréteget és a periférián levő munkásfiatalokat. A széles körű elégedetlenség a
Rákosi-rendszerben a munkásokat sújtó nyomorból (is) fakadt. Gazdasági követeléseik teljesítése így lényegesen hozzájárult a Kádár-rendszer viszonylag
gyors konszolidációjához 11
Krausz Tamás: Az 1956-os munkástanácsokról
A szerző az 56-os munkástanácsok történelmi tapasztalatait foglalja össze és
értelmezi. Rámutat arra, hogy a munkástanácsok történetének elhallgatása és
meghamisítása napjainkban azzal a történelmi ténnyel áll összefüggésben, hogy
a munkástanácsok az üzemekben és gyárakban az állami tulajdon társadalmasítását tűzték napirendre, elutasítva a kapitalizmus restaurációját, a tőkés magántulajdon visszaállításának kísérleteit 32
Dobos Gábor: A szovjet katonai intervenció okai az SZKP KB Elnökségének
dokumentumaiban
Máig vitatják a történészek, hogy miért és hogyan történt meg 1956-ban a szovjet katonai beavatkozás Magyarországon, amely eldöntötte a felkelés sorsát. Az
SZKP KB Elnökségének 1956. őszi üléseinek jegyzőkönyvei alapján a szerző
rekonstruálja a szovjet katonai intervencióra vonatkozó legfelső pártdöntéseket 39
Dömény János: 1956 és a hispán világ
1956-ban az Egyesült Államok védelmét élvező Fulgencio Batista az ENSZ-ben
elítélte a magyarországi szovjet intervenciót, Pérez Jimenez venezuelai, Rafael
Leonidas Trujillo dominikai diktátor nagyvonalú segítséget ígért az általuk szabadságharcos forradalmároknak tekintett emigránsoknak. Még Kéthly Anna is
kifogásolta, hogy az emigráció kapcsolatot tart a Franco-rezsimmel 57
Olvasójel
Lugosi Győző: 1956 és a hidegháborús államközi rendszer (Charles Gati: Vesztett illúziók. Moszkva, Washington, Budapest és az 1956-os forradalom) 62
Bartha Eszter: A Mansfeld-film - és akiknek nem kell 74
Thoma László: Egy pontos kézikönyv (Ripp Zoltán: Rendszerváltás Magyarországon 1987-1990) 80
Kéri Elemér: Kapitalizmus - japán módra (Pethő Bertalan: Japán út/viszony
l-ll.) 87
Marcello Musto: Kari Marx: a befejezetlenség egyetemleges bája (Marx-Engels-Gesamtausgabe) 96
Analízis
Mitrovits Miklós: A lengyelországi hadiállapot bevezetésének előestéje, 1981.
december. (Egy történelmi dokumentum: Viktor Anoskin altábornagy „munkafüzete")
1997-ben reprezentatív, nemzetközi konferenciát rendeztek Lengyelországban
az 1981 decemberében bevezetett hadiállapotról. A rendezvény legnagyobb
szenzációja a Kulikov marsall titkára, Viktor Anoskin által az események idején
vezetett „munkanapló" felbukkanása volt. A résztvevők közül többen a dokumentum hitelességét is megkérdőjelezték. A tanulmány szerzője a naplót a korabeli
viták és események, valamint más források figyelembevételével hitelesnek tartja.
A fő kérdés természetesen az volt: nyújtson-e katonai „segítséget" a Szovjetunió
a lengyel kommunista pártnak a helyzet kezeléséhez? 100
Artner Annamária: A foglalkoztatáspolitika esélyei a munkaerőpiac törvényszerűségeinek tükrében
A mai kor talán legégetőbb kérdése a foglalkoztatás, annak mértéke, típusai, a
munkanélküliség, az alulfoglalkoztatottság, valamint a munkavállaló kiszolgáltatottságát fokozó, terjedőben lévő rész-, táv- és határozott idejű munkaviszony
problémája 111
Ékes Ildikó: Közgazdasági tanok és a változó világ
A honi közgazdasági gondolkodás hajlamos megkérdőjelezhetetlen axiómaként
kezelni egy sor olyan gazdasági összefüggést, amely mára jórészt érvényét
vesztette. Ezen axiómák nagy része azáltal vált elavulttá, hogy az egykori szabadversenyes kapitalizmus átadta a helyét a globális óriásvállalatok által uralt kapitalizmusnak. Más hiedelmek pedig az államszocialista korszak viszonyai között
rögzültek, és makacsul fennmaradtak a jelenlegi tőkés viszonyok között is, noha
a mai valósághoz már nem sok közük van 140
Efraim Zuroff: Kelet-Európában a holokauszt történetének feltárása az antiszemitizmus feléledéséhez vezet
Az antiszemitizmus, a holokauszt tagadása, illetve relativizálása a hivatalos politika
keretei között is megjelenik Kelet-Európában. A szerző, aki a Wiesenthal Központ
munkatársa Izraelben, az idevágó tények sokaságát veszi számba a balti államokban 158
Nagy László: Wass Albert és a hungarizmus
Az utóbbi években Wass Albert egyre szélesebb olvasóréteg körében vált ismertté,
mondhatni irodalmi-politikai etalonná. Wass irodalmi nívója, munkássága kérdéses
lehet, szélsőjobboldali-nyilas politikai állásfoglalása azonban aligha 175
Visszhang
Tisztelt szerkesztőség! (Polonyi Péter) 191

Témakörök