1.034.226

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Hidrológiai tájékoztató 1963. június

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet
Mikoviny Sámuel korának egyik legnagyobb, s legsokoldalúbb mérnöke, a Berlini Királyi Tudományos Akadémia tagja a Nógrád megyei Abelován született 1700-ban.
Mérnöki tanulmányait 22 éves... Tovább

Előszó

Részlet
Mikoviny Sámuel korának egyik legnagyobb, s legsokoldalúbb mérnöke, a Berlini Királyi Tudományos Akadémia tagja a Nógrád megyei Abelován született 1700-ban.
Mérnöki tanulmányait 22 éves korában a Nürnberg melletti, azóta megszűnt altdorfi, majd egy évvel később a jénai egyetemen végezte. Ott szerzett földmérőmérnöki diplomát 1723-ban, s már ekkor szoros összeköttetésben állt Bél Mátyással, a XVIII. század nagy polihisztorával, kinek az évben Nürnbergben kiadott Prodromusát részben már ő illusztrálta.
Jénából visszatérve 1725-ben Pozsonyban telepedett le, hol mint megyei mérnök a vármegye területén lévő folyók megrongált töltését építi újjá, s foglalkozik a Duna és Vág csallóközi szakaszainak szabályozásával.
1727-ben Tatán találjuk, hol gróf Eszterházy József meghívására, mint akkor már országosan ismert vízépítőmérnök a tatai Nagytó, s az azt környező vadvizek lecsapolását tanulmányozza. A forrásokkal és az Általérrel táplált tatai Nagytó ugyanis már évszázadok óta hazánk egyik legpompásabb halastava volt, melynek halbősége, s lebilincselő környéke vonzotta Tatára Zsigmondot és Mátyás királyt. A régi királyi birtok igen lezüllött viszonyok között került 1727-ben Eszterházy kezére, ki felismerve a tó gazdasági jelentőségét, azt Mikoviny tervei szerint szabályoztatta. A ma 600 holdat kitevő tavat Mikoviny egy fogát, illetve fenékzúgó megépítésével szorította mederbe, miáltal megszabta Tata jelenlegi kepét, s vezette a tó vizét a térképeinken ma is Mikoviny nevét viselő csatornával Almásfüzitő mellett a Dunába.
Ezidőben határozta el egyébként III. Károly Magyarország történeti földrajzának a Notitia Hungariae Novae Historico-Geographica megírását, mely munkával a kitűnő Bél Mátyást bízta meg, ugyanakkor felszólította Mikovinyt a munkához tartozó megyei térképek elkészítésére. Mikoviny a kor szokása szerint 1732-ben Pozsonyban kiadott, 24 oldalas Epistolában közölte Béllel, mint kívánja feladatát elvégezni, s ebből kitűnik, hogy már 1728-tól kezdve helymeghatározó méréseket végzett hazánkban, s a pozsonyi vár egyik tornyán keresztül megvonta az első magyar kezdőmeridiánt. Mérései, s Bél Mátyás Notitiáiban ránk maradt megyei, s későbbi bányatérképei alapján méltán tekinthetjük Mikovinyt a magyar tudományos kartographia megteremtőjének.
1729-ben királyi rendeletre Selmecbányán találjuk, az ottani bányászati nehézségekkel kapcsolatban. A XVIII. század elején tarthatatlan selmeci vízemelési nehézségek a bányászat jövőjének biztosítása végett megkívánták, hogy az addigi emberi és állati munkát más, olcsóbb és hatályosabb energiaforrással pótolják. Vissza

Tartalom

Dr. Faller Jenő: Mikoviny Sámuel 5
Dr. Schréter Zoltán: Halaváts Gyula 5
Dr. Vitális Sándor: Vízgazdálkodásunk jövő feladatai és a Magyar Hidrológiai Társaság 6
Dr. Láng Sándor: Hazánk artézi kútjai, mint természeti erőforrások 10
Dr. Szalóczy Bálint: Az esőztető öntözőberendezések néhány beruházási és méretezési kérdése 14
Ádám Antal - Holló Lajos - Verő József: Sósvízkutatás a Fertő tavon geoelektromos
módszerrel 20
Firbás Oszkár: A soproni hegyvidéki forrásokról 23
Dr. Török Endre: Adatok a Marcal-völgy hidromorfológiájához 28
Domján József: A talajvizek összehasonlító vizsgálata Győr város területén 31
Tóth Zs. József: Az öcsi 2. sz. vízkutató fúrás 33
Ozoray György: A Tétényi fennsík vízföldtana 35
Bankó Károly - Kiss Ágoston: A Dunaújvárosi Vízmű korszerűsítésének beruházási programja 39
Dr. Juhász József - Kárpáti Lajos: Vízbeszerzési lehetőségek Hosszúhetény környékén 43
Dr. Gőbel Ervin: A Hatvani Cukorgyár vízellátásának megjavítása 54
Mátrai Gyula: A gyöngyösoroszi völgy zárógátas tározótó tervezése és építése 59
Dr. Zsilák György László: Békés megye artézi és gyógyvizű kútjai 61
Dr. Dobos Irma: A rétegvizek vastartalmát befolyásoló néhány tényező 66
Szaló Lajos: Megnyitó előadás 71
Jarányi György: Az öntözéses gazdálkodás lehetőségei 72
Láng Miklós: Az öntözéses zöldségtermelés 75
Erdélyi Mihály és Füssy Aladár hozzászólásával 77
Németh László: Az öntözés fejlesztésének lehetőségei az Északdunántúli Vízügyi
Igazgatóság területén 78
Budavári Kurt és Horváth József hozzászólásával 84
Szaló Lajos: Összefoglalás 83
Dr. Vitális Sándor: A bányavíz elleni védekezés fejlődése és a bányavízhasznosítás 87
Dr. Ajtay Zoltán: A bányavíz elleni védekezés mai helyzete és távlati kilátásai 89
Becker Ferenc és Reviczky Ferenc hozzászólásával 95
Dr. Gál István: A bányavíz elleni védekezés és a bányavíz hasznosítás gazdasági kérdései 98
Dr. Mórotz Kálmán hozzászólásával 103
Dr. Öllős Géza: Hasadékos kőzetbeli vízmozgásokra vonatkozó kismintavizsgálatok 105
Schmieder Antal és Venkovits István hozzászólásával 110
Dr. Gerber Pál: A karsztvíztükör változásai Tatabányán a vízelvétel és idő függvényében 111
Dr. Sólyom Ferenc Pataki Sándor hozzászólásával 118
Dr. Kessler Hubert: A bányavíz távlati hasznosítása az ivó- és ipari vízellátásban 120
Szakváry Jenő hozzászólásával 122
Zoller József: Az Általér-völgyi ipartelepek regionális ivó- és ipari vízellátása 122
Gordos Árpád és Kovács J. Gyula hozzászólásával 126
Szabó Attila: Az Általér-völgyi ipartelepek ipari és ivóvízellátásának műszaki és
gazdasági kérdései 127
Gausz Jenő, Ábrahám István és Mispál István hozzászólásával 133
Kálmán Miklós: A tatabányai bányavizek mezőgazdasági hasznosítása 134
Dr. Fóris Gyula és Cziglina Vilmos hozzászólásával 136
Általános hozzászólások:
Csaszlava Jenő: 137
Kesserű Zsolt: 137
Dr. Vitális György: 138
Az ankét határozati javaslatai 138
Bélteky Lajos: Beszámoló a falusi lakosság és a mezőgazdaság vízellátási kérdéseivel
kapcsolatban Bialystokban tartott konferenciáról 139
Dr. Nikodémusz István: Tapasztalatok az Evian-i vízzel kapcsolatban a 3. nemzetközi
élelmiszerbiológiai kongresszus tükrében 143
Thoma Frigyes: A Thoma-féle kisvízhozammérő 144
Rásonyi László: Kísérlet a föld kérgének tengerről való átfúrására 149
Károlyi Zsigmond: Vízügyi vonatkozású emlékek egy elektrotechnikatörténeti kiállításon 150
Dr. Zsilák György László: Piszkarev, I. V.: Üvegfonal szita szövetek. (Gosztehizdat. Moszkva, 1960.) Könyvismertetés 151
Borza Dezsőné: Dobroljubovszka M. G., Ilcsenko, A. N.: Mészkő vízben való oldódása
(Gidrotechniceskoje Sztroitelstvo, 1963/2.) 152
Új műszaki könyvek 86
Hírek 152
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv