Előszó
Ezt a szöveggyűjteményt egy átmeneti időszakban állítottuk össze és számolnunk kellett ennek minden következményével. Az elmúlt néhány évben újjászerveztük a tanárképzés pedagógiai és pszichológiai tárgyait, teljesen átdolgoztuk a kurzusok tartalmait. Ugyanebben az időszakban a tanárszakos hallgatók száma a többszörösére növekedett, és ez lehetetlenné teszi, hogy a korábbi gyakorlatot folytatva közvetlenül folyóiratokból, könyvekből jelöljük ki a szakirodalmat. A válogatás során éreztük a magyar nyelven rendelkezésre álló anyagok szűkösségét, de fordításra nagyon rövid idő és meglehetősen szerény anyagi források álltak rendelkezésünkre. Tankönyvírásban, a modern nyugati, szakirodalom lefordításában évtizedes lemaradásokat kellene pótolni.
Az átmeneti korszak valószínűleg hosszabb lesz, mint ahogy azt akár csak néhány éve is gondoltuk. Az iskolarendszer átalakulása még éveket vesz igénybe, és valószínűleg nem csak a tervezett és kívánatos változások mennek végbe. A politikai átalakulás nyomán elindult társadalmi folyamatoknak, a modernizációnak számos kedvezőtlen mellékterméke is van, és az iskolában korábban ismeretlen problémák is megjelennek. A növekvő gazdasági különbségek, a munkanélküliség, a kemény drogok terjedése, az egészséget veszélyeztető magatartásformák elszaporodása, az ifjúsági bűnözés új formái, a szélsőséges ideológiákat képviselő csoportok hatása, a családi kapcsolatok lazulása, a generációk közötti távolságok növekedése, a kortárscsoportok és az ifjúsági szubkultúrák értékközvetítő szerepének növekedése - mindezek új kihívást jelentenek az iskolai nevelés számára. A jövő tanárainak sokkal alaposabb neveléselméleti felkészültségre lesz szükségük ahhoz, hogy az iskolák betölthessék szerepüket az értékek közvetítésében, a szocializációban.
A szöveggyűjtemény tartalmának körülhatárolása során - akárcsak a neveléselmélet kurzus megújításakor -, újra értelmeznünk kellett a neveléselmélet fogalmát, szerepét a tanárképzésben. E bevezető keretei nem teszik lehetővé, hogy részletesen elemezzük a lehetséges alternatívákat, érdemes azonban utalni azokra a kérdésekre, dilemmákra, amelyeket e tárgy tartalmának kialakításakor meg kell vizsgálnunk. A leggyakrabban felmerülő kérdések a pedagógia és pszichológia, a magyar és nemzetközi fejlődési tendenciák, a neveléselmélet és oktatáselmélet valamit az elmélet és gyakorlat viszonyát érintik.
Vissza 
