1.034.164

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Néprajzi tanulmányok (aláírt példány)

Dankó Imre tiszteletére

Szerző

Kiadó: Hajdú-Bihar megyei Múzeum
Kiadás helye: Debrecen
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 975 oldal
Sorozatcím: Hajdú-Bihar megyei Múzeumok közleményei
Kötetszám: 39
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Az egyik szerző, Földesi Béla által aláírt példány. Fekete-fehér fotókkal. Német, angol és francia nyelvű tartalomjegyzékkel.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Biztosan találkoztunk már előbb is, de számomra az a kép maradt meg, amikor 1951. augusztus 20-án Túrkevén, a termelőszövetkezeti múzeum felavatására a népgyűlés közönségével vonult végig a... Tovább

Előszó

Biztosan találkoztunk már előbb is, de számomra az a kép maradt meg, amikor 1951. augusztus 20-án Túrkevén, a termelőszövetkezeti múzeum felavatására a népgyűlés közönségével vonult végig a városon. Majd képek sorakoznak arról az egy évről, amit Sárospatakon a Rákóczi Múzeumban együtt töltöttünk, jártuk a falvakat, rendeztük a kiállításokat és barátokká váltunk. Mindezt csak azért bocsátom előre, mert érzékeltetni szeretném, ha igyekszem is tárgyilagos lenni, de az - előre tudom - nem minden esetben fog sikerülni. Ezt pedig becsületesebb bevallani, márcsak azért is, hogy az utókor ezt figyelembe véve használja fel a muzeológia, a néprajz történetében az alábbi sorokat.
Magam, de mások is sokszor mondták Dankó Imrének, hogy nyugtalan természetű és ez túlságosan is jelentkezett félországot átfogó vándorlásaiban. Most, mikor életútját alaposabban áttekintettem, sok mindent megértettem, hiszen nagyon nehéz körülmények között nőtt fel. Édesapja mészárossegéd és éppenúgy, mint édesanyja, szülő nélkül maradt, szétesett családból származott, akik maguk erejére utalva nagyon keservesen küzködtek, előbb Budapesten, majd Kunszentmiklóson. Dankó Imre 1922. január 22-én, Budapesten született ugyan, de csakhamar Kunszentmiklósra került és ez a környezet gyakorolta rá a legnagyobb hatást. A nagymúltú gimnázium, a kiváló tanári kar sokat segített abban, hogy jól képzett, de különösen sokat olvasott ifjúként tette le az érettségi vizsgákat, és elhatározta, hogy magyar-angol szakos tanári képesítést szerez.
Anyai ágon hajdúsági lévén, ez indította arra, hogy a Debreceni Egyetemen 194i-ben kezdje meg tanulmányait, de egy év múlva már a Budapesti Egyetemen találjuk, ahol könnyebb megélhetést remélhetett. Már a gimnáziumban is, de különösen az egyetemen teljesen magára utaltan, sokszor szüleit is segítve, tanult. Részt vett a Györffy Kollégium megalapításában, sőt 1942-ben arra is megbízást kapott, hogy Debrecenben szervezzen hasonló intézményt. Betegsége, gyenge szervezete megmentette a katonai szolgálat alól, de tanári és doktori oklevelet már csak a felszabadulás után szerezhetett.
Bár mindig a kutatói, muzeológusi pálya vonzotta, az éppen megszerzett tanári oklevelével a hajdúnánási gimnáziumban vállalt állást, és itt készítette el doktori disszertációját a debreceni kollégium partikula rendszeréről. Három év múlva már Kecskeméten igazgatóhelyettes, majd ugyanezt a tisztet tölti be Szentendrén, ahonnan 1950 őszén az éppen alakuló Túrkevei Múzeumba ment át, majd annak igazgatója lett. Mint tanár és igazgató is, jeles munkát végzett, hiszen az elsők között kapta meg a „Kiváló Tanár" elismerő kitüntetést. Vissza

Tartalom

Balassa Iván: Dankó Imre hatvanéves5
Barabás Jenő: A változatok vizsgálatának jelentősége a néprajzban9
Kósa László: Ember és táj15
Nagy Olga: Szempontok a paraszti értékrend vizsgálatához21
Bakó Ferenc: A település, építkezés történeti, néprajzi kérdései és csoportalakító ereje a poroszlói Tisza-tájon35
Pintér István: Településnéprajzi folyamatok vizsgálatának és modellálásának néhány kérdéséről69
Papp József: A szálláskertesség kérdései néhány Közép-Tisza vidéki településnél85
Takács lajos: A "titkos határjelek" kérdéséhez97
Dám László: Az alföldi lakóház történeti fejlődésének vázlata101
Erdész Sándor: A nyíri Mezőség népi építészete109
Lukács László: Tűzhelyek a mezőföldi házban133
Sztrinkó István: A réti mészkő a Duna-Tisza közi építészetben159
Bárdi Ida: A hódmezővásárhelyi tanyaudvarok építményei173
Füzes Endre: Boglyaformájú gabonások187
Bodó Sándor: Egy pásztorkunyhó típus a Bodrogközből199
Cs. Tábori Hajnalka: Díszes vértelekformák Egyeken203
Kurucz Albert: Nádverők és a tetőfedés egyéb eszközei221
Szalontani Barnabás: Élet a nyírbátori parasztházban229
Ikvai Nándor: Népi világítás Debrecen környékén241
Hegyi Imre: Fejezetek a Bakony erdei állattartásának történetéből 253
Szabó László: A parasztüzem szervezetének néprajzi vizsgálata271
Varga Gyula: Kisgazdaságok gépi felszereltsége a két világháború között a Berettyó völgyében291
Farkas József: Adatok a szatmári szekerekhez303
Selmeczi Kovács Attila: Tengelyhajtású kézimalmok a Tiszántúlon309
Bődi Erzsébet: Lepényfélék egy magyarországi lengyel falu táplálkozásában321
T. Bereczki Ibolya: A hal szerepe a tiszazugi falvak életében335
Szilágyi Miklós: A halászati tilalmak és a napi gyakorlat353
H. bathó Edit: Egy XVIII. századi díszített méhkaptár a Jászságban365
Balassa Iván: Adatok Debrecen és Erdély néprajzi kapcsolatához a XVIII-XIX. században371
Paládi-Kovács Attila: Piac és vándorárusítás a Losonc-vidéki magyar kertészfalvak életében377
Petercsák Tivadar: Adatok a Zempléni-hegység és az Alföldi közötti paraszti árucseréhez387
Dobrossy István - Fügedi Márta: A kendermunkákhoz kapcsolódó árucsere Borsod-Abaúj-Zemplén megyében395
Bencsik János: Adatok a délborsodi falvakból a paraszti árutermelés és piacozás ismeretéhez407
Szabadfalvi József: Vándorárusok Nádudvaron421
Faggyas István: Bosnyák árusok a putnoki vásáron427
F. Kail Katalin: Az árvai gyolcsosok miskolci letelepedéséről és életéről431
P. Szalay Emőke: Debreceni vörösmázas céhremekek441
Cs. Schwalm Edit: A poszrik (Adatok a palóc poszrikos kendőhöz)453
Ács Anna: Kultikus funkciójú lepelszél477
Makoldi Sándor - M. Pap Gizella: Egy szuszék ethnológiai elemzése483
Voigt Vilmos: A folklorisztika egykor és most505
Kiss Mária: Affinitás és helycsere a szokásköltészetben515
Földesi Béla: A Szentgyörgyi-gyűjtemény és Gergely-napja köszöntői és azok variánsai519
Szamosújvári Sándor: Az asszimilációs folyamat tükröződése az utónévadásban527
S. Püski Anna: Kátai Gábor krónikás könyve539
Méry Margit: A tánc egy átyusföldi közösség életében551
Hoppál Mihály: A hiedelem mint a cselekvés programja559
Küllős Imola: A magyar betyárfolklórról569
Füvessy Anikó: Pénzásó Pistához, a tiszafüredi táltoshoz fűződő hagyományok591
Viga Gyula: A kecske kultuszához609
Erdei Sándor: Vendiuszjárás a magyar, a szlovák és az ukrán néphagyományban621
I. Nagy Mária: Keleti szláv párhuzamok a lómaszkhoz627
Benkő Éva: Az ajándékozás szokásai a Szuha-völgyében631
Bereczki Imre: Adatok az Óberettyó-mente pásztorainak szellemi életéhez641
Örsi Julianna: A szülők testvéreinek szerepe a nagykunsági családokban651
Hamar Anna: Az öregek néprajzi kutatásának szempontjai663
Fehér Ágnes: A szomszédság intézménye Tápé községben669
Vajda Mária: A parasztság szerelmi életének kutatása677
S. Lackovits Emőke: Egy hagyományos kézfogó és lakodalom változása Kalotaszentkirályon689
Selmeczi László: A magyarországi kunok temetkezése a XIII-XVI. században725
Novák László: Temetés és sírjelölés Magyarországon különös tekintettel a fejfákra739
Czövek Judit: A mezőtárkányi halottlátó793
Bartha Elek: Adalékok a görögkatolikusok eucharisztikus szentelményeinek néprajzához801
Barna Gábor: Népi csillagnevek és hagyományai a Hortobágy vidékén811
Hankóczi Gyula: Dudák és dudások mezőkövesd környékén817
B. Zsoldos Julianna: A proverbiumkutatás transzformációs elmélete827
Mándoki László: Egy magyar kút-rejtvény és rokonsága837
Ujváry Zoltán: Találós kérdés és mese az apját megmentő lányról845
Tóth Judit: Az iskolai tananyag folklorizációjához849
Kovács Ágnes: Népköltési szövegek a Flóri könyvében861
V. Szathmári Ibolya: Egy esküvői csoportkép tablójához873
Fazekas István: Egy XIX. századi türelemüveg a Kiskun Múzeum gyűjteményében883
Péter László: A tanya Tömörkény műveiben893
Ferenczi Imre: Drávaszögi és szlavóniai népszokások903
Bodrogi Tibor: Stílusprovinciák és kereskedelmi térségek Északkelet-Új-Guineában943
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv