Előszó
Az Európai Tanács tagországai 1950-ben a római, majd az 1952-ben a párizsi egyezményükben megállapodtak arról, hogy megteremtik a polgári, politikai és szabadságjogok érvényesülésének...
Tovább Előszó
Az Európai Tanács tagországai 1950-ben a római, majd az 1952-ben a párizsi egyezményükben megállapodtak arról, hogy megteremtik a polgári, politikai és szabadságjogok érvényesülésének biztosítékait. 1961-be Torinóban, mint az Európa Tanács jogalkotásának egyik legfontosabb elemét, aláírták az Európai Szociális Chartát.
A Chartától való tárgyalások Magyarországon 1990-ben kezdődtek, az aláírására 1991 decemberében került sor. Ekkor a Charta Módosító Jegyzőkönyvét is aláírta a Magyarország nevében eljáró miniszter. A ratifikálás tényleges előkészítése 1997 őszén nagy lendületet vett, Magyarország európai integrációja szempontjából ugyanis elengedhetetlen, hogy a Charta elfogadását megerősítsük. Az Unió által 1997 októberében Chartát a szociális normák forrásának tekintik.
A Baloldali Tömörülés 1999. május 8-i országos értekezlete tehát nem véletlenül tűzte napirendjére az Európai Szociális Charta által megfogalmazott követelmények megvalósulásának magyarországi helyzetét. Az értekezlet időpontjában a Charta megerősítése még nem történt meg. Igaz, a magyar kormány azóta ratifikálta az okmányt, de az országos értekezleten is felvetett gondok továbbra sem oldódtak meg. A szakszervezeti vezetők által sérelmezett jogok hiánya, a Munka Törvénykönyvének a hiányosságai továbbra is élő és égető gondok. az országos értekezlet szociális helyzet elemzésén túl lehetőséget adott már, szintén égető gondok megvitatására is. A jugoszláviai háború, a NATO beavatkozás szélsőséges indulatokat fakasztott. A békemegállapodás azóta megszületett, ha a tartós béke még várat is magára.
Vissza 
