Szociológia I-II.

Tartalom

I. kötet

BEVEZETŐ 7

Első fejezet
A MARXISTA SZOCIOLÓGIA ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE 9
I. A szociológia tárgyának történeti összefüggései 9
1. A polgári szociológia kialakulása és fejlődése 10
2. A marxista szociológia kialakulása és fejlődése 12
II. A marxista szociológia tárgya és rendszere 16
1. A marxista szociológia tárgya 16
2. A marxista szociológia filozófiai alapjai 18
3. A marxista szociológia a konkrét társadalmi-gazdasági alakulat és a szociális struktúra specifikus törvényszerűségeit feltáró tudomány 21
4. A marxista szociológia fontosabb témakörei 22
5. A szociológia belső tagozódása 25
6. A szociológiai módszertan fő vonásai 27
III. A szociológia társadalmi funkciói 33
Jegyzetek az első fejezethez 37

Második fejezet
A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZEREI ÉS TECHNIKÁJA 45
I. A szociológiai kutatások céljai, főbb típusai és módszertani lépései 46
1. A kutatások céljai és típusai 46
2. A szociológiai kutatások módszertani lépései 48
3. A kutatási terv és program összeállítása. A kutatás elméleti célkitűzéseinek megfogalmazása 50
4. Az operacionalizálás 51
5. A hipotézisek felállítása 53
6. A mintavételi stratégia 54
II. Az adatgyűjtés módjai 57
1. A dokumentumok elemzése 57
2. A megfigyelés módszere és fő típusai 59
3. A kísérlet 60
4. Az interjú 61
5. A kérdezés elmélete és szabályai 63
6. Az indikátorok kiválasztása és a mérési módszerek meghatározása 65
III. A kérdőívszerkesztés problémái 66
1. A kérdőívszerkesztés, a kérdőív makro- és mikrotervezése 66
2. A skálaszerkesztés és a mérés problémái a szociológiában 70
3. Az adatgyűjtés előkészítése 73
IV. Az adatfeldolgozás és az értékelés 75
1. A kódolás. A kódolási utasítás készítése 75
2. Az alapsorok készítése. A táblatervek kijelölése és készítése 78
3. A kutatások értékelésének tartalmi problémái 83
Jegyzetek a második fejezethez 88

Harmadik fejezet
A TÁRSADALOM SZOCIÁLIS STRUKTÚRÁJA. A SZOCIALISTA TÁRSADALOM
RÉTEGZŐDÉSE 89
I. A szociális struktúra általános kérdései 89
1. A társadalmi csoport és a csoportstruktúra meghatározása 89
2. A makrocsoportok sajátosságai és szerepük a társadalomban 91
3. A mai polgári szociológia struktúra-felfogásáról 93
4. A csoportstruktúra szociológiai megközelítésének jellemző vonásai 96
II. A szocialista társadalom rétegződése 97
1. A társadalmi rétegek alakulásában szerepet játszó tényezők 97
2. Társadalmunk osztályainak és rétegeinek jellemző vonásai 101
Jegyzetek a harmadik fejezethez 111

Negyedik fejezet
A TÁRSADALMI KISCSOPORTOK 115
I. A kiscsoportok problémája a marxista és a polgári szociológiában 115
1. A kiscsoportok sajátosságai és társadalmi funkciói 115
2. A kiscsoportok polgári és marxista felfogásának különbségei 117
II. A kiscsoportok különböző típusai és belső struktúrájuk 118
1. A kiscsoportok fő típusai 118
2. A kiscsoportok belső struktúrája 123
III. A szocializáció. A szocializációs folyamat lényege 126
1. A szocializációs folyamat jellemzése 126
2. A szocializáció folyamatának társadalmi tényezői 127
Jegyzetek a negyedik fejezethez 131

Ötödik fejezet
A TÁRSADALMI MOBILITÁS 135
I. A mobilitásról általában 135
1. A társadalmi mobilitás meghatározása és a mobilitás különböző formái 135
2. A mobilitás és a szociális struktúra kapcsolata 136
II. A rétegmobilitás 137
1. Az átrétegződés mint a mobilitás sajátos formája 137
2. Társadalmunk átrétegződés ének jellemző vonásai 139
3. A rétegmobilitás és a képzettségi szint kapcsolata 143
III. A területi mobilitás 144
1. A területi mobilitás fő formái és irányai 144
2. A területi mobilitás társadalmi hatásai 146
IV. A szakmai mobilitás 147
1. A szakmai mobilitás tartalma 147
2. Társadalmunk szakmai mobilitásának várható tendenciái 148
Jegyzetek az ötödik fejezethez 151

Hatodik fejezet
A HELYI TÁRSADALMI KÖRNYEZET 153
I. A település és a társadalom 153
1. A helyi társadalmi környezet fogalma 154
2. A társadalom és a település viszonya 155
3. A helyi társadalmi környezet funkciói 156
II. A települések fejlődésének tendenciái 157
1. Az urbanizáció mint társadalmi jelenség 157
2. A város szociális ismérvei 159
3. A falu szociológiai jellemzői 162
4. A tanya és perspektívái 164
III. A helyi társadalmi környezet szociológiai elemzése 165
1. A település társadalmi rétegződésének vizsgálata 167
2. Település és társadalmi mobilitás 168
3. A települések szervezetei 169
4. Település és életmód 169
5. A település közösségformáló szerepe 172
6. Település és kommunikáció 174
7. Település és helyi politika 174
Jegyzetek a hatodik fejezethez 177

IRODALOMJEGYZÉK 179

II. kötet

Hetedik fejezet
SZERVEZETSZOCIOLÓGIA 7
I. A szervezet társadalmi meghatározottsága. A szervezet fogalma 7
II. A szervezetek belső funkcionális viszonyai 11
1. A szervezeti hierarchia 11
2. A szervezeti demokrácia néhány szociológiai kérdése 16
3. Az információ és a döntési folyamatok szociológiai problémái 18
4. Nem formalizált jelenségek a szervezetekben 22
5. A szervezet és az egyén 25
6. A bürokratikus szervezet, a bürokrácia és a bürokratizmus marxista szociológiai értelmezése 27
III. A szervezetek fő típusai 32
Jegyzetek a hetedik fejezethez 39

Nyolcadik fejezet
MUNKASZOCIOLÓGIA 43
I. A munkaszociológia kialakulása és fő területei 43
II. Az "emberi kapcsolatok" hatása a munka termelékenységének alakulására 46
1. A termelékenységre ható tényezők 46
2. A dolgozó személyisége és a termelés 48
3. Motiváció és ösztönzés a termelésben 50
4. A munkával kapcsolatos elvárások és elégedettség 54
III. Az üzemi integráció és az üzemi demokrácia szociológiai kérdései 57
1. Az üzemi integráció 57
2. A munkahelyváltoztatás szociológiai vizsgálata 60
3. Az üzemi demokrácia szociológiai kérdései 65
Jegyzetek a nyolcadik fejezethez 69

Kilencedik fejezet
AZ ÉLETMÓD 71
I. Az életmódot meghatározó társadalmi és egyéni tényezők. Az életmód és az életforma fogalma 72
II. Az életmód tartalma és jellemzői 78
1. A tevékenységek időarányai 79
2. A tevékenységek intenzitása és az életmód ritmusa 81
3. Az életmód típusai 84
III. Az életforma Jellemző vonásai 91
1. Az életforma tartalmi elemei 92
2. Az egyes társadalmi rétegek életformája 95
Jegyzetek a kilencedik fejezethez 98

Tizedik fejezet
A MINDENNAPI TUDAT SZOCIOLÓGIAI VIZSGÁLATA 99
I. A tudati jelenségek szociológiai jellemzése 99
1. A tudat és az emberi tevékenység kapcsolata 99
2. A tudati jelenségek szintjei és formái 100
II. A mindennapi tudat 106
1. Az ismeret - a mindennapi tudat alapjelensége 106
2. A vélemény és az értékorientáció 108
3. Az életszemlélet és a mindennapi tudat 114
III. A tudat vizsgálatának módszertani sajátosságai 119
Jegyzetek a tizedik fejezethez 124

Tizenegyedik fejezet
KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KÖZVÉLEMÉNY 125
I. A társadalmi kommunikáció 125
1. A társadalmi kommunikáció általános jellemzése 125
2. A kommunikáció vizsgálata a szociológiában 128
II. A közvélemény 130
1. A közvélemény szerepe 130
2. A közvélemény kialakulásának és működésének jellegzetességei 133
3. A közvélemény megismerése és befolyásolása 137
Jegyzetek a tizenegyedik fejezethez 141

Tizenkettedik fejezet
A POLITIKAI MAGATARTÁS
I. A politikai magatartás általános kérdései 143
1. A politikai szociológia kutatási területei 143
2. A magatartás szociológiai vizsgálatának filozófiai megalapozottsága 145
II. A politikai magatartás szociológiai megközelítése 147
1. A politikai magatartás elemei és szerepük a magatartás egészében 147
2. A politikai magatartás elemeinek szociológiai megközelítése 151
3. A jelenlegi politikai magatartástípusok 155
IV. A politikai magatartást befolyásoló tényezők 160
1. A konkrét történelmi helyzet 160
2. Az adott társadalom funkcionálásának makrotényezői 161
3. A konkrét mikrokörnyezeti tényezők 161
Jegyzetek a tizenkettedik fejezethez 164

IRODALOMJEGYZÉK 167

FONTOSABB SZOCIOLÓGIAI SZAKKIFEJEZÉSEK 171

Témakörök