Iskolakultúra 2012. február

Fülszöveg

TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ISMERETEK MEGÉRTÉSÉT SEGÍTŐ PROGRAM AZ 5-6. ÉVFOLYAMON
Az 1980-as évektől kezdve kitüntetett figyelmet kap a tanulás konstruktivista felfogására alapozva a fogalmi fejlődést és váltást elősegítő tanítás kutatása, különösen a természettudományok területén. Kutatásunk célja, hogy az ismeretelsajátítás folyamatára vonatkozó nemzetközi és hazai kutatások eredményeiből kiindulva olyan oktatási programot fejlesszünk ki, amely segíti a tantárgyi ismeretek mélyebb megértését, a természettudományos alapfogalmak fejlődését, a szakirodalomból már ismert kritikus témák, tudományos fogalmak tanulását, a tévképzetek kialakulásának megelőzését, a meglévő tévképzetek feloldását.

PEDAGÓGUSOK NÉZETEI AZ OSZTÁLYOZÁSRÓL ÉS A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSRŐL
Az osztálytermi értékelés a tanulók iskolai teljesítményének visszajelzését szolgálja a tanulók és a szülők számára. Bár számos eszköz álla pedagógusok rendelkezésére a diákok tudásának értékelésére, a tanulmányi teljesítmény értékeléséről mégis talán az érdemjegy, az osztályzat jut először a közvélemény eszébe. Az osztályozás kérdése hosszú ideje foglalkoztatja mind a szakmai közvéleményt, mind a szülőket. Az oktatáspolitikában az elmúlt 8-10 évben rendszeresen vitatéma az alsó tagozatos teljesítmény év végi minősítésének módja. A Közoktatási törvény 2003 júniusi módosítása alapján a félév végén és a tanév végén az alsó tagozatos tanulók - kivéve negyedik év végén - bizonyítványában a szöveges értékelés szerepel a tanuló munkájának, eredményességének minősítésére. A 2004 őszén hatályba lépett törvényt 2010-ben módosították, a szöveges értékelés a második évfolyam végétől alternatívává vált, a választást a törvény az intézmény hatáskörébe utalta.

A NYELVVIZSGÁZTATÁSI AKKREDITÁCIÓS KÖZPONT KUTATÁSI BESZÁMOLÓJA A FOGYATÉKKAL ÉLŐ NYELVVIZSGÁZÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSÁRÓL A MAGYARORSZÁGON AKKREDITÁLT NYELVVIZSGAKÖZPONTOKBAN
A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (továbbiakban: NYAK) 2011 februárjában megbízta a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület (továbbiakban: NYAT) három szakértőjét annak feltárására, hogy az államilag elismert nyelvvizsgákat szolgáltató nyelvvizsgaközpontok eleget tesznek-e a törvényileg előírt esélyegyenlőségi kötelezettségeiknek. Arra is kiterjedt a vizsgálat, milyen a vizsgázói sikeresség ebben a körben, és hogyan valósul meg a vizsgázók tájékoztatása a speciális lehetőségekről. Végül egy kérdőíves felmérés eredményeit elemezve összefoglaltuk, hogy a fogyatékkal élő vizsgázók megítélése szerint nyelvvizsgáik szervezése és lebonyolítása az esélyegyenlőségi elvárások szerint történt-e. Vissza