Világosság 1997. december

Fülszöveg

Ülünk péntek délután a rektori tanácskozóban. Az emlékülés Papp Zsoltot Idézi. Betűz a nap a hatalmas ablakokon. A tudós expozék súlyos kérdéseket görgetnek, s méltók elhunyt barátunk mélyenszántó és szerteágazó érdeklődéséhez. „Szép, szép - egyezik meg mellettem suttogva két régi barátja de nincs isten, hogy Zsolt egy péntek délutánt így, ilyen helyen töltene. Már régen a kiskunsági vadvizek közt járna." Minél messzebb a Moszkva tértol. Vélem hallani idézetekkel zsúfolt mormolását, mit ugyan senkinek szemébe nem vágna, így hát mindnyájunkhoz szól: „Lelkiismereteddel elszámoltál-e. Nagyúr?"
Gombár Csaba: A Moszkva téri magaslatról
a nyolcvanas évek végére Papp Zsolt szinte észrevétlenül tért át a palota, az intézmények alatti világ megfigyelésére és leírására. Ha a hetvenes évek ideológiai lázadást és kihívást jelentett a fennálló, az akadémikus világ ellen - akadémikus köntösben -, akkor a nyolcvanas évek végének írásai már a mindennapi életről szóló esszéivel az elit elleni... Tovább

Fülszöveg

Ülünk péntek délután a rektori tanácskozóban. Az emlékülés Papp Zsoltot Idézi. Betűz a nap a hatalmas ablakokon. A tudós expozék súlyos kérdéseket görgetnek, s méltók elhunyt barátunk mélyenszántó és szerteágazó érdeklődéséhez. „Szép, szép - egyezik meg mellettem suttogva két régi barátja de nincs isten, hogy Zsolt egy péntek délutánt így, ilyen helyen töltene. Már régen a kiskunsági vadvizek közt járna." Minél messzebb a Moszkva tértol. Vélem hallani idézetekkel zsúfolt mormolását, mit ugyan senkinek szemébe nem vágna, így hát mindnyájunkhoz szól: „Lelkiismereteddel elszámoltál-e. Nagyúr?"
Gombár Csaba: A Moszkva téri magaslatról
a nyolcvanas évek végére Papp Zsolt szinte észrevétlenül tért át a palota, az intézmények alatti világ megfigyelésére és leírására. Ha a hetvenes évek ideológiai lázadást és kihívást jelentett a fennálló, az akadémikus világ ellen - akadémikus köntösben -, akkor a nyolcvanas évek végének írásai már a mindennapi életről szóló esszéivel az elit elleni lázadását fejezték ki. Az 1968-as Zeitgeist talán ekkor múlt ki végérvényesen. Elviselhetetlennek tartotta a kilencvenes éveket. Se velük futni, együtt lihegni, se elmaradni nem akart. A jövő ajtói becsukódtak.
Lengyel László: Madárszemmel
Habermas az a ritka szerző, aki nem legyőzni akarja a rivális elméleteket, megnyerni az állításai körül kibontakozó vitákat, hanem nyerni, tanulni tud belőlük. Aki figyelemmel kísérte munkásságát, az sohasem csak Habermasszal találkozott, hanem mindazokkal a művekkel, amelyeket valamiért fontosnak, saját gondolkodását kitágítónak, átértékelőnek tartott.
Wessely Anna: Habermas politikafilozófiájának szerkezetváltozása Vissza