László Emőke: Magyar reneszánsz és barokk hímzések
Vászonalapú úrihímzések
Szerző
László Emőke
Szerkesztő
Bardoly István
Lektor
Bodné Bobrovszky Ida
Pásztor Emese
Fotózta
Kolozs Ágnes
Iparművészeti Múzeum(Budapest)
,
Ragasztott papírkötés
, 219 oldal
Sorozatcím:
Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményei
Kötetszám:
2
Nyelv:
Magyar
Méret:
28 cm x 20 cm
ISBN:
963-709-875-5
Aukció vége:
2022-01-23 20:00
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szép állapotú példány.
Előszó
Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeit bemutató szakkatalógusok második kötete a magvar reneszánsz és barokk hímzések közül a legjellemzőbb hazai stílust képviselő vászonalapú úrihímzéseket...
Tovább
Előszó
Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeit bemutató szakkatalógusok második kötete a magvar reneszánsz és barokk hímzések közül a legjellemzőbb hazai stílust képviselő vászonalapú úrihímzéseket tárgyalja. Ezeknek a 16-18. században színes selyem-, arany- és ezüst fonallal készült hímzéseknek a mintakincse az európai és magyar reneszánsz hagyományokból és a másfél évszázados török megszállás során megismert keleti motívumokból ötvöződött jellegzetesen magyar stílussá. A félreismerhetetlenül önálló mintakincset hordozó textíliákat először az Iparművészeti Múzeum 1918-ban rendezett magyar hímzéskiállításának katalógusában nevezték úrihímzésnek, a - sajnos lefordíthatatlan - elnevezés hamarosan elterjedt a hazai szakirodalomban. A név a hímzések eredetére utal, a nemesi kastélyokra és udvarházakra, ahol a ház úri asszonyai és leányai, vagy általuk felfogadott hímzőasszonyok készítették ezeket a színpompás kézimunkákat. Egyúttal meg is különbözteti a többi, hivatásos mesterek által készített és a népművészet körében kialakult mintakincstől. Az úrihímzéssel díszített textíliák között sok a keszkenő, amelyet a festmények tanúsága szerint férfiak és nők egyaránt használtak és a kedves ajándékok közé tartoztak. Másik nagycsoportjuk az asztalokat és ágyakat borító terítők, lepedők és párnák huzata. A legtöbb mégis templomi használatban maradt meg, különösen az Isten és a szentek ábrázolását tiltó református templomokban. A képek és szobrok nélküli belső terekben az istentisztelet központja az Úr asztala, amelyre a díszes térítőkét a gyülekezet asszonyai és leányai adományozták. Legtöbbször saját kezük munkájával készítették, s ráhímezték nevüket, a megajándékozott egyház helyét, az évszámot és az adományozó feliratot is. A Iparművészeti Múzeum gazdag úrihímzés gyűjteményének egyes darabjait már az intézmény megalapítására, 1872-re összegyűjtötték, s még a múlt században jelentős ajándékozásokkal és vásárlásokkal gyarapították. Az adományozók között ki kell emelni Császka György szepesi püspök majd kalocsai érsek nevét, aki a múzeum első támogatói közé tartozott. Bőkezű ajándékai közül négy úrihímzés is szerepel a katalógusban.Tergina Pál esperes-plébános a zólyomi római katolikus plébánia négy régi oltárkendőjét. Kárász A. [? pedig három párnahajat adományozott. Az ajándékozók között szerepel a felvidéki műemlékek kutatója, Myskovszky Viktor, a Magyar Nemzeti Múzeum egykori igazgatója, Szalay Imre, báró Révay Ferenc, dr. Szivák Imre jogtudós, Bander Mihály, Makray Lászlóné és báró Weissenbach János. A következő évtizedek adományozói közül kiemelkedik a múzeum nagylelkű támogatója, báró Hatvany Józsefné, továbbá Benczúr Gyuláné, Mauthner Alfréd, Benkő Kálmán, és Beniczky Árpád. Az idővel egyre ritkuló ajándékozók között a század közepéről említést érdemel a Művészeti Múzeumok Barátainak Egyesülete, Géber Antal, a bagaméri református egyház, a Múzeumbarátok Köre, és a legújabb korból Toperzer Zoltán neve. A huszadik század elején több református gyülekezet is arra kényszerült, hogy templomaik renoválását régi tárgyaik eladásából fedezzék. így kerültek gyűjteményünkbe a valkói, oltszemi, ónodi és szendrői református, a besztercebányai evangélikus templom értékes úrihímzései. Mennyiségét és minőségét tekintve is igen jelentős anyag került vásárlás, illetve csere útján a gyűjteménybe dr. Balassa Istvánnétól, akinek hímzésgyűjteményét 1918-ban a múzeum üvegcsarnokában mutatták be, példájaként a múzeum és a műgyűjtők gyümölcsöző kapcsolatának. Műkereskedőktől is vásárolt a múzeum, a századforduló körül több hímzés került hozzánk Adóiján Arnold kolozsvári, és Egger Henrik magyar származású bécsi kereskedő közvetítésével, Egger ajándékba is adott egy úrihímzéses terítőt. Végezetül a családi örökségként megőrzött műtárgyak egyik érdekes példája az az 1940-ben Jósika Sámeulnétől vásárolt úrvacsora kendő, amelyet hímzett felirata szerint "A FOLTI ECCLESIÁHOZ KÉSZÍTTETETT F.BNE.JOSICA MARIA ANNO 1693."
Vissza
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.
Leütési ár:
30.001 Ft
Licitek száma: 91
Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!
Felhasználási feltételek elfogadása
MINDEN AUKCIÓN VETT TÉTEL UTÁN A LEÜTÉSI ÁR + 15% ÁRVERÉSI JUTALÉK FIZETENDŐ!
Aukciós szabályzatunk módosult! A változást piros színnel jelöltük szabályzatunkban. Kérjük, az első licitálás megkezdése előtt figyelmesen olvassa el az Általános Szerződési Feltételeinket, valamint az Aukciós szabályzatot.
Az Antikvarium.hu aukciós felületének részletes szabályai és technikai leírása.
Az Antikvárium.hu Kft. aukciós felületének részletes szabályai és technikai leírása itt.