Cs. Sebestyén Károly: Krassó-Szörény Vármegye parasztháza (K. Kovács Lászlónak dedikált példány)
Erdélyi Tudományos Intézet
(Kolozsvár)
,
Kiadói varrott papírkötés , 115 oldal
Kiadói varrott papírkötés , 115 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-09-25 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Kolozsvár, 1944, Erdélyi Tudományos Intézet (Nagy Jenő Könyvnyomdája, Kolozsvár), 115 p. + IV t., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Krassó-Szőrény Vármegye parasztházai. Írta: Cs. Sebestyén Károly. Az Erdélyi Tudományos Intézet megbízásából szerkesztette: K. Kovács László.
A címlapon a szerző, Cs. Sebestyén Károly tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "K. Kovács László kedves barátomnak, hálám és tiszteletem jeléül Cs. Sebestyén Károly".
A dedikáció címzettje, K. Kovács László (Polgár, 1908. március 4. – Budapest, 2012. augusztus 18.) etnográfus, néprajzkutató, a magyar néprajzi filmezés egyik fontos alakja. A budapesti egyetemen 1934-től tanársegédként, majd intézeti tanárként tevékenykedett. Ezt követően Budapesten és Kolozsváron dolgozott, mint tudományos intézeti tanár. Később a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának tudományos főmunkatársa lett. Továbbá szerkesztője volt az Ethnographia c. lapnak. Számos cikke és tanulmánya jelent meg magyar szakfolyóiratokban, valamint német és finn lapokban.
Huszonkilenc szövegközti, fekete-fehér, feliratos képpel és négy fekete-fehér, feliratos képtáblával illusztrált, valamint bevezetéssel, függelékkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány két színnel feliratozott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, a hátlapon az Erdélyi Tudományos Intézet kiadványainak jegyzékével, hiánytalan, jó állapotban.
A szerző, Cs. Sebestyén Károly (Karánsebes, 1876. május 13. – Budapest, 1956. december 21.) etnográfus, szakíró. A Képzőművészeti Főiskolán tanári oklevelet szerzett, majd Szegeden kezdett el tanítani. 1919-től a szegedi múzeum alkalmazottja lett, régészeti, őstörténeti tanulmányokkal és Szeged középkori művészettörténetével foglalkozott. Tudományos munkásságának köszönhetően bölcsészdoktorrá avatták 1929-ben, később a magántanári képesítést is megkapta. 1934-ben megválasztották a múzeum vezetőjének, egészen 1946-ig megmaradt ebben a tisztségben. A népi építkezés, lakáskultúra kiváló, jó felkészültségű kutatója volt. Tanulmányaira jellemző volt a nagy fokú pontosságra való törekvés.
A címlapon a szerző, Cs. Sebestyén Károly tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "K. Kovács László kedves barátomnak, hálám és tiszteletem jeléül Cs. Sebestyén Károly".
A dedikáció címzettje, K. Kovács László (Polgár, 1908. március 4. – Budapest, 2012. augusztus 18.) etnográfus, néprajzkutató, a magyar néprajzi filmezés egyik fontos alakja. A budapesti egyetemen 1934-től tanársegédként, majd intézeti tanárként tevékenykedett. Ezt követően Budapesten és Kolozsváron dolgozott, mint tudományos intézeti tanár. Később a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának tudományos főmunkatársa lett. Továbbá szerkesztője volt az Ethnographia c. lapnak. Számos cikke és tanulmánya jelent meg magyar szakfolyóiratokban, valamint német és finn lapokban.
Huszonkilenc szövegközti, fekete-fehér, feliratos képpel és négy fekete-fehér, feliratos képtáblával illusztrált, valamint bevezetéssel, függelékkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány két színnel feliratozott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, a hátlapon az Erdélyi Tudományos Intézet kiadványainak jegyzékével, hiánytalan, jó állapotban.
A szerző, Cs. Sebestyén Károly (Karánsebes, 1876. május 13. – Budapest, 1956. december 21.) etnográfus, szakíró. A Képzőművészeti Főiskolán tanári oklevelet szerzett, majd Szegeden kezdett el tanítani. 1919-től a szegedi múzeum alkalmazottja lett, régészeti, őstörténeti tanulmányokkal és Szeged középkori művészettörténetével foglalkozott. Tudományos munkásságának köszönhetően bölcsészdoktorrá avatták 1929-ben, később a magántanári képesítést is megkapta. 1934-ben megválasztották a múzeum vezetőjének, egészen 1946-ig megmaradt ebben a tisztségben. A népi építkezés, lakáskultúra kiváló, jó felkészültségű kutatója volt. Tanulmányaira jellemző volt a nagy fokú pontosságra való törekvés.
Előszó
Krassó-Szörény vármegyének a mostani század első évtizedében 360 községe volt. Ebből 7 cseh, 7 krassován, 6 magyar, 12 szerb és 20 német lakosságú volt, a többi 308 községben túlnyomóan rumének... TovábbElőszó
Krassó-Szörény vármegyének a mostani század első évtizedében 360 községe volt. Ebből 7 cseh, 7 krassován, 6 magyar, 12 szerb és 20 német lakosságú volt, a többi 308 községben túlnyomóan rumének (oláhok) laktak. Ha tehát a megye mai parasztházáról van szó, akkor leginkább a rumének háza értendő rajta, úgy hogy tulajdonképen Krassó-Szörénymegye rumén házáról kellene elnevezni a továbbiakban következő ismertetést. Hogy mégsem ezt a címet adtam dolgozatomnak, annak oka kiderül majd a tárgyalás folyamán. Ha a megye területén található parasztház régi és legrégibb formái iránt érdeklődünk, akkor azt ma kétségtelenül a rumének kezén találjuk, de hogy mindez így volt-e, arra kívánunk e munka végén megfelelni. Csak a rumének birtokában lehet a régi ház, mert pl. a német községek eredete csak a XVIII. közepéig terjed visszafelé, a cseh községek a XIX. század elején, a magyar községek a XIX. század végén és a XX. század elején keletkeztek s a mai szerb községek is csak a XVIII. és XIX. századból valók. Egyedül a hét krassován falu lehet talán kivétel e tekintetben, amennyiben ezek keletkezését nem tudjuk pontosan meghatározni. Mivel azonban az ő házuk is ugyanazt az ősi jelleget mutatja, mint a megyebeli rumének régi háztípusa, fel kell tételezni, hogy ők is megőrizték és átmentették ezt a régi házformát a mai korba. VisszaTartalom
Bevezetés 3II. Település, falu, telek 5
A telek 14
III. A mai ház 19
Építő anyagok a statisztikai adatok szerint 19
A házfalak 20
Tégla- és kőfal 24
Föld- és vályogfal 26
Faház 30
Alaprajz 46
A tető 58
IV. Eredet 74
Függelék 109
Az ú. n. balkáni típusú főzőüst 109 Vissza
Tétel sorszám:
065
Kikiáltási ár:
7.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
19.100 Ft
Licitek száma: 40
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |