Kaposi Zoltán: Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000

Tartalom

Bevezetés 11

I. A HAGYOMÁNYOS GAZDASÁG SZEMLÉLETI KERETEI 13

II. A KERESLET VÁLTOZÁSAI (1700-1848) 21
1. Népesség és társadalom Magyarországon 23
A hagyományos népességmodell és a 18. századi átalakulás 23
A magyarországi népességnagyság változásai 25
A demográfiai jellemzők alakulása 27
A társadalom strukturális rendszere 28
- Jogi és foglalkozási szerkezet 28
- A településrendszer: a falu és város 30
- A nemzetiségi eloszlás 32
2. A belső kereslet 33
A város és vidéke kapcsolata: a piackörzet 34
A kereskedelem intézménye: a vásár 35
A belső forgalmat korlátozó tényezők és változásaik 38
- A céhek és a limitatio 38
- Az infrastruktúra elmaradottsága 38
a.) Az úthálózat 39
b.) A folyami közlekedés feltételeinek átalakítása 40
c.) A pénz- és hitelrendszer 45
A gazdaságpolitika és a belső forgalom 48
3. A külső kereslet 50
Magyarország a Habsburg-birodalomban 50
A birodalmi gazdaságpolitika egységesítő vonásai 51
A külkereskedelem szerkezete 56
4. Jövedelemeloszlás és jövedelmi struktúra 59
Jövedelemeloszlás a hagyományos társadalmakban 60
Jövedelemeloszlás Magyarországon 60
- A„ gazdagok " csoportja 61
- A „ jómódúak a mobilitás megtestesítői 63
- A „középrétegek a társadalom tömege 66
- A „szegények" 67
A készletezési politika 68

III. A MAGYARORSZÁGI MEZŐGAZDASÁG 73
1. Földbirtokszerkezet, földhasználat 75
A föld mint gazdasági kategória 75
A földtulajdon változásai Magyarországon 76
A hasznosított földterület bővítése 79
A nagybirtok mint rendszer 82
A nagybirtok a magyar gazdaságtörténet-írásban 84
A nagybirtok fogalma és formái 85
Az úrbéri földek növekedése 88
2. Gazdaságirányítás, munkaerő, szaktudomány 90
A humán tőke jelentősége 90
A magyarországi nagybirtokok irányítása 92
A paraszti gazdaság 96
Agráriskolák, agrárszakírás, agrártudomány 98
3. Termelés és gazdálkodás 102
Szántóföldi növénytermelés és rétgazdálkodás 102
Állattartás-állattenyésztés 105
Szőlőtermelés, borászat 107
Erdőgazdálkodás, erdőhasználat 109
Kertművelés 110
Egyéb ágazatok 110
4. Technika, termelékenység, jövedelmezőség 111
A technikai bázis 111
A termelékenység növekedése 113
Jövedelmezőség 116

IV. AZ IPAR MAGYARORSZÁGON (1700-1848) 121
1. Ipari változások Nyugat-Európában 123
2. Magyarország ipara és bányászata a 18. század elején 125
3. A hazai ipar strukturális rendszere 126
A háziipar 126
A céhes ipar 127
A modernebb ipari struktúrák Magyarországon 129
4. Iparosok, kézművesek, munkások 133
5. Termelékenység és jövedelmezőség az iparban 134

V. A VÁLLALKOZÓI ATTITŰDÖK MEGJELENÉSE MAGYARORSZÁGON 137
1. A vállalkozások kialakulása Nyugat-Európában 139
2. A „vállalkozói szellem" Magyarországon 140
3. Modern vállalkozások Magyarországon (1700-1830) 141
Kereskedők 141
Bankárok, hitelezők 143
Tőkés ipari vállalkozók Magyarországon 144

VI. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK A MAGYAR GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM ÁTALAKÍTÁSÁRA A REFORMKORBAN 147
1. Széchenyi István gazdaságfejlesztő tevékenysége 149
2. Az iparpártolás gondolata Magyarországon 153
3. Karl Kübeck birodalomfejlesztési nézetei 157
4. A hazai konzervatív elképzelés 158

VII. A KORLÁTOZOTT GAZDASÁGI MODERNIZÁCIÓ LEHETŐSÉGE 161
1. A polgári forradalom gazdasági és társadalmi hatásai 163
2. A Habsburg-birodalom helyzete 1850 táján 166
3. Az abszolutisztikus rendszer gazdaságpolitikája az 1850-es években 168
A vámok kérdése 169
A földbirtoklás jogi kérdéseinek rendezése 170
A fiskális és a monetáris politika változásai 173
Az iparügyi intézkedések, az iparszabadság kérdése 175
4. Növekedés és szerkezeti változások az önkényuralom időszakában 176
A magyar mezőgazdaság változásai 176
Az ipar változásai az önkényuralom éveiben 182
Az infrastrukturális változások 187

VIII. TŐKÉSEDÉS ÉS PIACOSODÁS (1867-1918) 201
1. A kiegyezés gazdasági következményei 203
2. A liberális állam és a magyarországi gazdaság kapcsolata 205
A világgazdasági konjunktúra és a liberális gazdaságpolitika 205
A fiskális politika lehetőségei 207
A monetáris politika működése 210
3. A gazdasági infrastruktúra változásai 212
A hitelrendszer változásai 212
A szállítás forradalma a dualista korszakban 215
4. A mezőgazdaság fejlődése és piacosodása 227
A mezőgazdasági termelés körülményeinek változásai 228
A mezőgazdasági földbirtokrendszer 231
A mezőgazdasági termelés ágazati rendszere 232
Az üzemi rendszer 235
5. A magyarországi ipar fejlődése 238
Az ipar szervezeti rendszerei 239
Az ipar ágazati rendszere 241
6. Termékforgalmazás és piacok 246
A kereskedők és a kereskedelem struktúrája 246
Vásárok és boltok 247
Az árutőzsde és a nagykereskedelem 249
A külkereskedelem fejlődése 250
7. Polgárosodás: az életmód- és a mentalitásváltozás 253
Az urbanizáció Magyarországon 253
Vállalkozók és polgárok 257
8. A „közös piac" és az összetartozás kérdése 259
9. Az első világháború és következményei a magyar gazdaságra 262

IX. A MAGYAR GAZDASÁG A TRIANONI HATÁROK KÖZÖTT (1920-1938) 269
1. A gazdaság működési feltételrendszerének átalakulása (1920-21) 271
A területi változások 271
A megváltozott településszerkezet és gazdasági infrastruktúra 272
A népességveszteség 275
A gazdasági ágazatok új helyzete 276
Vagyonveszteség és az egyéb kötelezettségek 277
2. Gazdasági stabilizáció és növekedés az 1920-as években 278
Az államháztartás és a pénzügyi intézmények 278
Az agrárrendszer és a földreform az 1920-as években 282
Ipari átalakulás és növekedés az 1920-as években 287
- A könnyűipar 288
- Az élelmiszeripar 289
- Nehézipar, bányászat, gépipar 292
A külkereskedelem élénkülése 294
3. A gazdasági válság és hatásai (1929-33) 295
4. A gazdaság reorganizálódása a harmincas évek második felében 301
Az állami beavatkozás és következményei 301
A külkereskedelem és a német befolyás 303
5. Munkaerő és foglalkoztatottság Magyarországon
a két világháború közötti időben 305
A foglalkoztatottság változásai 305
A jövedelmi szerkezet 308
- A gazdasági elit 309
- A polgári középrétegek jövedelmei 310
- Parasztok, városi munkások, kispolgárok, közalkalmazottak 311
- A szegények csoportja 312

X. A GAZDASÁGI ÖNÁLLÓSÁG ELVESZTÉSE (1938-49) 315
1. A fegyverkezési program és gazdasági következményei (1938-1940) 317
2. A hadigazdálkodás Magyarországon (1941-45) 320
3. A háborútól a kommunista diktatúráig (1945-49) 322
A háború következményei 322
A népesség veszteségei a 2. világháború idején 325
Államháztartás és stabilizáció 327
A magyarországi földreform 329
Politikai konszolidáció 334
Az államosítások megindulása és az 1. hároméves terv 335
A kommunista hatalom legitimációjának megteremtése 342

XI. A TERVGAZDASÁGI RENDSZER (1950-1990) 345
1. A magyar tervgazdasági rendszer kiépítése (1950-53) 347
A gazdaság és a tervezés: a szovjet tapasztalatok 347
A magyarországi tervelőirányzatok az első ötéves terv idején 350
A nehézipar legfőbb reprezentánsa: Sztálinváros 351
További nehézipari szocialista városok 354
A gépipar pozíciója az 1950-es évek elején 357
A könnyűipar kiemelt beruházása: a Kaposvári Textilművek 358
Az első ötéves terv „eredményei" 363
A fejlesztés forrásai és eszközei 365
A közélet központi átszervezése 367
2. Nagy Imre gazdaságpolitikai kísérlete és következményei (1953-56) 368
3. Gazdaság és gazdaságpolitika Magyarországon (1956-1972) 374
Az átmeneti idők (1956-57) 374
Az új iparosítási tervek (1958-66) 376
A mezőgazdaság erőszakos kolhozosítása (1959-61) 380
A gazdaságirányítás változásai 382
A gazdasági reform kidolgozása és bevezetése (1964-72) 384
4. A magyarországi társadalom változásai a tervgazdálkodás ideje alatt 388
A népesség változásai (1945-2000) 388
Az új társadalompolitika 1948/49 után 393
A munkaerő biztosítása a gazdasági tervek végrehajtásához 397
A társadalmi szerkezet megváltozása 400
A polgárosodás esélyei az 1970-es évektől 402
5. A KGST és Magyarország kapcsolata. A külkereskedelem 404
A szovjet politika és a KGST létrejötte 404
Az első évtized: a „kemény korszak" 405
A második korszak: 1961 után 407
A magyarországi külkereskedelem változásai 410
6. Alkalmazkodási nehézségek és a tervgazdasági rendszer összeomlása (1972/73-1990) 414
A reformfolyamat megakadása 414
Termelésnövekedés és az életszínvonal Magyarországon az 1970-es években 417
A hetvenes évek kiemelt nagyberuházása: a Paksi Atomerőmű 420
Gazdaságpolitikai korrekciós kényszerek 423
Gazdasági nehézségek az 1980-as évek közepe felé 425
A kiút keresése és a szerkezeti átalakulás (1986/87-1990) 427 Vissza