Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda (Franklin-Társulat Nyomdája), 220 p. + [3] p. + [57] t., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű. Szerkeszti: Cholnoky Jenő.
A boldog völgy országa. Barangolások Kashmirban. Írta: Baktay Ervin.
A címlapon a szerző, Baktay Ervin tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "To Professor Dr. Biren Bonnerjea with compliments of the author, E. Baktay. Budapest, 1935./IX. / Dr. Biren Bonnerjea professzornak a szerző, Baktay E. üdvözletével. Budapest, 1935./IX."
A dedikáció címzettje, Biren Bonnerjea hindu tudós, tanár, a Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen a szanszkrit, bengál és hindusztán nyelvek lektora.
83 fekete-fehér, feliratos képpel és két szöveg közti, fekete-fehér térképpel illusztrált kötet. Részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A címfedél belső oldalán ragasztott papírfül, az előzéklapon és előlapon az eredeti védőborítóról származó beragasztott fülszöveg, illetve a címlapon ceruzával írt tulajdonosi bejegyzés látható. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája Budapesten.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány aranyozott feliratozású, gazdagon mintázott címfedéllel, aranyozott feliratozással ellátott, díszes, kopott könyvgerinccel, bordó, kiadói előzéklapokkal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Erdőbaktai Baktay Ervin (Dunaharaszti, 1890. június 24. – Budapest, 1963. május 7.) magyar festőművész, művészettörténész, orientalista, utazó, asztrológus, író, műfordító. A Budapesti Képzőművészeti Akadémián, majd Münchenben tanult festészetet Hollósy Simonnál. Az első világháborúban a fronton szolgált. Az 1920-as évek elején fordításokkal és könyvekkel igyekezett megismertetni az indiai kultúrát Magyarországon. Indiába utazott és tanulmányozta az ottani vallásokat, szokásokat és kultúrát. Felkutatta Kőrösi Csoma egykori tartózkodási helyeit és annak meglévő emlékeit. A Kismarosi-szigeten, majd Verőcén lévő római romokkal szemben „indián törzset és tábort” hozott létre. "A Földgömb" c. korabeli népszerű ismeretterjesztő folyóirat szerkesztője, a Debreceni Tudomány Egyetem bölcsészdoktora, a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum helyettes igazgatója, az ELTE megbízott előadója volt. Az indiai kormány meghívására újabb tanulmányutat tett Indiában. Egyike volt annak a tizenhét nem buddhista személynek, akiket meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatra 1956-ban. 1959-ben részt vett az Iparművészeti Múzeumban rendezett "Ázsia művészete" c. nagy kiállítás előkészítésében. Nyugalomba vonulása után számos külföldi országban (Anglia, Svédország, stb.) tartott előadást az indiai kultúráról, művészetről, vallásról.
Előszó
Áprilisban Északindia forró katlanná válik. A hőség már hetekkel előbb perzseli Középindiát, azután folytatja hódító előnyomulását észak felé, majd eléri a Pandzsábot (Punjab) is, hogy végül, május...
Tovább
Előszó
Áprilisban Északindia forró katlanná válik. A hőség már hetekkel előbb perzseli Középindiát, azután folytatja hódító előnyomulását észak felé, majd eléri a Pandzsábot (Punjab) is, hogy végül, május elején, egész Északindia síksága vagy alacsonyabb dombvidéke száraz pusztasággá váljék. Az úgynevezett félszigeti (Peninsular) Indiát, ami alatt kb. a 20. szélességi foktól délre fekvő területet szokás érteni, a forró évszak pokoli hősége kevésbé érinti. A félsziget délnek lefelé keskenyedik, a keleti és nyugati tengerpartok felől az üdítő, párával telt szelek átlengenek egész Délindián.
Vissza