Lezárt aukciók


Tamási Áron: Megváltás (Tamási Áron géppel írt kézirata!) (Némethy Ella operaénekesnek dedikált gépelt kézirat.)

Szerző
Tamási Áron
Tűzött papírkötés , 8 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 30 cm x 21 cm
ISBN:
Aukció vége:
2024-05-12 20:00
Aukció indul:

Aukciós tétel adatai

[Budapest], [1950], k. n., [1] p. + 7 p. (gépirat)

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Szerző által dedikált példány. Megváltás. Írta: Tamási Áron. [Tamási Áron gépelt kézirata.]
Az első, számozatlan lapon az író, Tamási Áron tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Némethy Ella művésznőnek, a Magyar Operaház örökös tagjának Emlékül adom és tisztelettel ajánlom "Megváltás" cimű elbeszélésemnek jelen kéziratát. Tamási Áron Budapest, 1950. április."
A dedikáció címzettje Némethy Ella (Sátoraljaújhely, 1891. április 5. – Budapest, 1961. június 14.) operaénekes, mezzoszoprán, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, a két világháború közötti magyar opera világhírű énekművésze. Várnai Péter zenetörténész szavaival: „Ő volt a vezető szoprán a két világháború között, különösen Wagner műveiben, mint például Brünnhilde, Isolde és Kundry. Estjeit gazdag vokális hangszín és csodálatos szövegmondás jellemezte.”
Tamási Áron: Megváltás c. elbeszélését tartalmazó gépelt kézirat.
Tűzött papírkötésben lévő példány feliratozatlan, a széleken kis mértékben sérült címfedéllel és hátlappal, tiszta belívekkel, tartalmilag hiánytalan állapotban.

A gépelt kézirat az Ábel-trilógiáról híres erdélyi író, Tamási Áron (1897–1966) Megváltás c. elbeszélését tartalmazza. A mű a betlehemi csillag megjelenését és Jézus születését beszéli el – a bibliaitól eltérő nézőpontokon keresztül. A szöveget Béládi Miklós irodalomtörténész 1949-re datálta az Élet és Irodalomban megjelent kritikájában (Élet és Irodalom, 1959/2. sz., 8.). Az elbeszélés 1953-ban jelent meg az Irodalmi Ujság december 19-i számában, kötetben pedig először 1954-ben, Tamási Szegénység szárnyai c. gyűjteményes munkájában látott napvilágot. Az egyes megjelent szövegváltozatok tekintetében több érdekességet is észrevehetünk. Az egyik szembetűnő dolog, hogy a mű 1953-as, folyóiratban közreadott változata mind a jelen tételként szereplő, 1950-es gépirathoz, mind pedig a később nyomtatásban megjelent változatokhoz képest is rövidített – az újszülött Megváltó alakját kihagyó – zárlattal került közlésre. Ennek a helyhiányon túl politikai okai is lehettek: a hivatalos irodalmi életből ekkoriban kiszoruló Tamási számára a nyíltan vallásos tartalom elfedése egy kockázatkerülő lépés lehetett a sztálinista viszonyok között. További érdekesség, hogy a beszélő neveket viselő szereplők közül a gazdag birtokos "Furifángosz" az 1950-es gépiraton és az 1953-as folyóirat-publikációban még mint "Kulákosz" szerepel. Gyanítható, hogy ez utóbbi név szintén a Rákosi-korszak politikai nyomásának eredménye: a később csupán "furfangos" alak ekkor még osztályáruló "kulákként" jelenik meg. A sztálini propaganda idején született nevet Tamási az elbeszélés későbbi kiadásaiban, így már az 1954-es Szegénység szárnyai c. kötetben is megváltoztatta.

Előszó

A csordapásztorok sokat emlegették ama napokban az időjárást, amely enyhe volt és örökkön fénylő. Nem is lehet csodálni a pásztorokat, mert ők igen megszokták volt, hogy az esztendőnek abban a... Tovább

Előszó

A csordapásztorok sokat emlegették ama napokban az időjárást, amely enyhe volt és örökkön fénylő. Nem is lehet csodálni a pásztorokat, mert ők igen megszokták volt, hogy az esztendőnek abban a szakában folytonosan borongjon az ég. más esztendőkben változékony szelek fujtak olyankor, legfőképpen a nagy tenger felől. S gyakran hoztak futó esőket is azok a szelek, melyekben a cédrusfák már fázósan sirdogáltak. Ilyen időjárásra azonban, mit ebben az esztendőben és éppen télnek idején, még az öreg pásztorok sem igen emlékeztek. Mintha Kánaán sok reményt üzent volna az idén, vagy mintha Jordán a rabság dalait már-már felejtené, ugy tartanak, harmadik hete már, a fényló nappalok és az enyhe csillagos éjszakák. Vissza