Boncz Géza: Az őrület határa (dedikált példány)
Szerző
Boncz Géza
W. Stoker KFT.
(Budapest)
Kiadói ragasztott papírkötés
, 169 oldal
Sorozatcím: |
|
Kötetszám: |
|
Nyelv: |
Magyar
|
Méret: |
20 cm x 12 cm
|
ISBN: |
963-859-252-4
|
Aukció vége: |
2018-07-01 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é.n., W. Stoker Kft. kiadása (Kapitális Nyomda, Debrecen), 169 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Az őrület határa. Írta: Boncz Géza.
A címlapon a szerző, Boncz Géza tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "D. I.-nek meleg szeretettel: Boncz Géza. 99. dec. 17."
Megyesi Gusztáv így vall Boncz Gézára emlékezve: "Azt mondják róla a barátai, hogy csak úgy szórta a poénjait, s adta mindenkinek, így aztán azok közkinccsé lettek." A szerző, az egykori magyar író, humorista ebben a kötetében rádiókabarékban és egyes TV-műsorok adásaiban elhangzott népszerű humoreszkjeit gyűjti össze.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány feliratozott, illusztrált címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, hátlapon a szerző gyermekkori fotójával és sajátos önéletrajzával, hiánytalan, megkímélt állapotban.
Fülszöveg
Nagybányán születtem, mint Dák csecsemő. Édesanyám még idejében meghallotta a jövő szavát és hamarjában visszajöttünk Magyarországra, Szegedre, ahol rövid gondolkodás után elkezdtem cseperedni. Nem...
Tovább
Fülszöveg
Nagybányán születtem, mint Dák csecsemő. Édesanyám még idejében meghallotta a jövő szavát és hamarjában visszajöttünk Magyarországra, Szegedre, ahol rövid gondolkodás után elkezdtem cseperedni. Nem volt küzdelmes gyermekkorom. Mindent megkaptam: kanyaró, diftéria és szamárköhögést.
Tanulásvágyam szinte mohó volt.
Az elképzelhető összes iskolát kijártam ami a városban létezett. Majd magánúton befejeztem őket. Iskolába járás alatt pattant ki belőlem a humorérzék. Pálpusztai a katedrán, pasztával ápoltam le a táblát, zsíroskenyeret raktam az éhező hangszóró belsejébe, zsebtükröt tettünk a rajztanárnő alá és örömmel vettük tudomásul, hogy aki visszamosolyog ránk az nem a mi hajunk.
Vissza
Tartalom
Megtörtént történet | 7 |
Megtörtént történet | 8 |
Párizsi történet | 9 |
Étlap | 11 |
Balaton | 15 |
Tavasz | 19 |
Olimpia előtt | 21 |
Öt perc szüret | 24 |
Április 4 a húsvét ünnepe | 26 |
Pitypangolás | 30 |
Életképek | 33 |
Tehetség miatt zárva! | 37 |
Tehetség miatt zárva! | 38 |
Utójáték az operetthez | 45 |
Jelentés | 48 |
Falusi mozaik | 51 |
De én készültem | 53 |
Álmaim | 56 |
Bezzeg az én időmben | 67 |
Bezzeg az én időmben | 68 |
Ünnepi meghívó | 72 |
Korok | 77 |
Történelmi pillanat | 81 |
Éljen április 4 a húsvét ünnepe! | 83 |
Bennünk élő történelem | 87 |
Honfoglalás | 88 |
Egész évi ünnepeink | 90 |
Levelek | 97 |
Két levél egy szakszervezeti üdülőből | 98 |
Napló | 100 |
Levél a tiszahátról | 105 |
Őszi levél | 107 |
Levél a hosszú büntetésből | 110 |
Mesék | 113 |
Föllépés | 114 |
Vasmariska | 115 |
Hét magyar mese | 118 |
A nagy pályázat | 124 |
Hóbortfesztivál magyarországon | 129 |
Angliában történt | 133 |
Egy kis csehov | 137 |
Szeged-szeggel | 139 |
A liget | 141 |
A bábjátékos | 143 |
Építési napló | 147 |
Igaz történet | 153 |
Névtelen hősök | 154 |
Találkozásaim attilával | 157 |
Ki nevet a végén? | 161 |
Hógolyó | 162 |
Vissza