Schweitzer József/Szilágy Mihály: A tolna megyei zsidók története 1867-ig (dedikált példány)
Magyar Izraeliták Országos Képviselete
(Budapest)
,
Kiadói varrott papírkötés , 373 oldal
Kiadói varrott papírkötés , 373 oldal
| Sorozatcím: | Magyarországi zsidó hitközségek monográfiái |
|---|---|
| Kötetszám: | 11 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 14 cm |
| ISBN: | 963-7010-17-3 |
| Aukció vége: |
2020-04-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1982, Magyar Izraeliták Országos Képviseletének kiadása (Franklin Nyomda, Bp.), 373 p. [6] t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Egyik szerző által dedikált példány. Első kiadás. Magyarországi Zsidó Hitközségek Monográfiái. No.: 11. sz. Szerkeszti: Scheiber Sándor.
A tolna megyei zsidók története 1867-ig. Írta: Schweitzer József és Szilágyi Mihály.
A címlapon az egyik társszerző, Schweitzer József tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Tóth Emilnek, a kitűnő énekesnek, barátsággal Schweitzer József Bp. 1982. nov. 16."
A dedikáció címzettje, Tóth Emil (1942. május 20. - 2017. január 29.) főkántor, a Rabbiképző Zsinagógájának egykori kántora.
Scheiber Sándor előszavával. Megjelent 500 példányban. 10 szövegközti fekete-fehér fotóval, számozott jegyzetekkel, a rövidítések közreadásával, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratozott címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hátlapon a sorozat eddig megjelent köteteinek egész oldalas reklámjával, hiánytalan állapotban. A kötet 214-215., valamint 218-219. oldalának felső margója a könyvnyomtatásban bevett keretektől eltér, részben elmarad.
Az egyik szerző, Schweitzer József (Veszprém, 1922. október 13. – Budapest, 2015. február 5.) Széchenyi-díjas tudós, vallástörténész, egyetemi tanár, országos főrabbi. 1947-ben avatták rabbivá. 1948–1981 között Pécsen dolgozott főrabbiként, ezt követően a Budapesti Izraelita Hitközség főrabbija lett 1985-ig, majd mint az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója tevékenykedett. Megválasztották a neológ hitközségek országos főrabbijának, ezt a tisztséget 1994-től 2000-ig töltötte be.
A tolna megyei zsidók története 1867-ig. Írta: Schweitzer József és Szilágyi Mihály.
A címlapon az egyik társszerző, Schweitzer József tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Tóth Emilnek, a kitűnő énekesnek, barátsággal Schweitzer József Bp. 1982. nov. 16."
A dedikáció címzettje, Tóth Emil (1942. május 20. - 2017. január 29.) főkántor, a Rabbiképző Zsinagógájának egykori kántora.
Scheiber Sándor előszavával. Megjelent 500 példányban. 10 szövegközti fekete-fehér fotóval, számozott jegyzetekkel, a rövidítések közreadásával, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratozott címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hátlapon a sorozat eddig megjelent köteteinek egész oldalas reklámjával, hiánytalan állapotban. A kötet 214-215., valamint 218-219. oldalának felső margója a könyvnyomtatásban bevett keretektől eltér, részben elmarad.
Az egyik szerző, Schweitzer József (Veszprém, 1922. október 13. – Budapest, 2015. február 5.) Széchenyi-díjas tudós, vallástörténész, egyetemi tanár, országos főrabbi. 1947-ben avatták rabbivá. 1948–1981 között Pécsen dolgozott főrabbiként, ezt követően a Budapesti Izraelita Hitközség főrabbija lett 1985-ig, majd mint az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója tevékenykedett. Megválasztották a neológ hitközségek országos főrabbijának, ezt a tisztséget 1994-től 2000-ig töltötte be.
Előszó
A Tolna megyei hitközségek története eddig fehér folt volt historiográfiánkban. Pedig olyan gyülekezetek szerepeltek közöttük mint Bonyhád, Paks és Hőgyész, amelyek már a XVIII. század közepén... TovábbElőszó
A Tolna megyei hitközségek története eddig fehér folt volt historiográfiánkban. Pedig olyan gyülekezetek szerepeltek közöttük mint Bonyhád, Paks és Hőgyész, amelyek már a XVIII. század közepén jelentőségre tettek szert. Magyarázata abban keresendő, hogy tudós rabbijaik a hagyományos irodalmat ápolták s nem vállalhatták községük múltjának felkutatását és megörökítését. Nagy kár, mert Paks és Hőgyész egykor gazdag hitközségi irattára megsemmisült, a bonyhádinak is egy része. A kisebb hitközségekéről nem is szólva. Szerencsére Bonyhádra és Paksra gyűjtött anyagot két külföldi publikáció (Eisner János: A bonyhádi zsidók története. Tel-Aviv, 1965; S. B. Dávid Szófér: Mazkeret Paks. I-III. Jerusalem, 1962- 1973.). így előtanulmányokra lehetett támaszkodni. A jelen monográfia szerzői - Schweitzer József és Szilágyi Mihály - értékes munkásságra tekinthetnek vissza. Az elsőnek hebraisztikai és judaisztikai, a másodiknak történeti és gazdaságtörténeti tudása és képzettsége szerencsés ötvözetű munkát eredményezett. Bemutatják a település, népesedés, gazdaság és egészségügy történetét, a hitközségek megalakulását és fejlődését, külső és belső életét, vallási és szellemi törekvéseit, rabbijait és munkásságukat. Kiaknázzák a megyei levéltár és a hitközségek megmaradt iratanyagát egyaránt. VisszaTartalom
Schetber Sándor: Előszó 5I. A ZSIDÓK TOLNA MEGYÉBEN 7
A IV. századtól 1748-ig 9
Jegyzetek 26
Az adóztatás főbb vonásai 29
A türelmi adó 35
Jegyzetek 47
A zsidók szerepe a gazdasági életben 48
A kézművesipar 48
Molnárok, szeszfőzők, csaplárok 52
A hamuzsírfőző ipar 55
Kereskedelem 56
Zsidó mezőgazdák62
A változások összefoglalása 64
Jegyzetek 68
A zsidó lakosság belső vándorlása 71
Jegyzetek 74
Tolna megye zsidó községei és rabbijaik a XVIII-XIX. században 75
Jegyzetek 79
Változások a zsidók gondolkodásában, a róluk alkotott nézetekben 1746-1849 81
Jegyzetek 88
Tolna megye zsidósága a forradalom és a szabadságharc korában 1848-1849 89
Jegyzetek 92
Tolna megye hitközségei az abszolutizmus korában 94
Jegyzetek 104
A zsidók elhelyezkedése a XIX. század második felének kereskedelmi életében 106
Betekintés a kereskedelmi és pénzügyi viszonyokba 110
A fizetésképtelenségtől az árverésig 112
Kereskedelmi jogviszonyok 115
Jegyzetek 116
A zsidók helye és megítélése Tolna megyében az abszolutizmus korában 118
Jegyzetek 124
A zsidó oktatás helyzete Tolna megyében 1851-ben 125
Jegyzetek 128
Az 1857. évi oktatásügyi tanácskozás Szekszárdon 129
Jegyzetek 131
Tolna megye zsidó lakosságának egészségügyi helyzetéről és a zsidó orvosokról 132
Jegyzetek 140
11. BONYHÁD 143
A kereskedő osztály három rétegre tagozódott 150
Lakásviszonyok 1780-ban 153
Népmozgalmi adatok a XVIII. századvégi Bonyhádról 157
A városiasodás útján 161
Bonyhád zsidó lakosságának összetétele a XIX. század elején 164
Jegyzetek 172
A bonyhádi zsidó község szervezete és igazgatása 174
Jegyzetek 183
A bonyhádi zsidó község vallási és közösségi élete 184
Jegyzetek 193
A Chevra Kadisa 195
Jegyzetek 200
A bonyhádi rabbik 201
R. Jichok ha - Lévi Spitz 201
R. Jiszrael b. Jehuda Arjé Bisencz 201
R. Ábrahám Freistadt .202
R. Binjamin Zeév Wolf Boskomtz 203
R. Cvi Hirsch Heller 206
Jegyzetek 208
Nyolc év rabbi nélkül 209
Jegyzetek 213
R. Móse Perls 214
Jegyzetek 222
Házasságkötés a zsinagógában vagy a szabad ég alatt 224
Jegyzetek 228
Zsidó iskola Bonyhádon az abszolutizmus koráig 229
Jegyzetek 232
A bonyhádi zsidó iskolaügy az abszolutizmus korában, 1850-1860 233
Jegyzetek 236
Winkler Mihály a hebraista bonyhádi plébános 238
Jegyzetek 243
Pirnitzer József. Egy tolnai zsidó kereskedő család útja 244
Jegyzetek 247
111. PAKS 249
Zsidók a török hódoltság idején 251
A megtelepülés első évtizedei 255
Paks zsidó lakossága a XVIII. században 260
A paksi zsidó község az 1807. évi zsidó összeírás tükrében 263
A paksi zsidók ipari és kereskedelmi tevékenysége a XIX. század első három évtizedében 268
Jegyzetek 272
A paksi zsidó község a XVIII. században 274
Jegyzetek 278
A paksi zsidó község a XIX. század első felében 279
Jegyzetek 287
A paksi zsidó község a XIX. század második felében 288
Jegyzetek 292
A paksi rabbik 294
Grieshaber Izsák - a halvita 294
Jegyzetek 304
R. Jechezkél Benet 304
Jegyzetek 307
R. Jóéi Ungár 307
Jegyzetek 311
Joél Ungár responzumai 311
Jegyzetek 316
A paksi rabbigyűlés 317
Jegyzetek 332
IV. HŐGYÉSZ 335
A zsidók letelepedése és életkörülményeik 337
Jegyzetek 347
A vallási élet kialakulása Hőgyészen 349
A Goitein rabbicsalád 351
Jegyzetek 353
A hőgyészi zsidó község igazgatása az 1837-1870. években készült jegyzőkönyvek tükrében .354
A Goitein rabbicsalád belső élete levelezésükben 359
Jegyzetek 363
A hőgyészi zsidó közösség belső élete a Goitein - levelezésben 364
Jegyzetek 366
Rövidítések jegyzéke 368-373 Vissza
Tétel sorszám:
317
Kikiáltási ár:
7.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
7.100 Ft
Licitek száma: 1
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |