Fülszöveg
Vlagyimir Szolovjov "olyan zarándokhoz hasonlítható - írja Jevgenyij Trubeckoj -, akit a vándorló Oroszország teremtett, s aki a mennyei Jeruzsálem keresée közben a föld mérhetetlen távolságait...
Tovább
Fülszöveg
Vlagyimir Szolovjov "olyan zarándokhoz hasonlítható - írja Jevgenyij Trubeckoj -, akit a vándorló Oroszország teremtett, s aki a mennyei Jeruzsálem keresée közben a föld mérhetetlen távolságait járja be, de hosszú ideig sohasem tartózkodik földi lakóhelyen."
Szolovjov életműve, egy univerzális keresztény filozófia megteremtésére tett kísérlet, kijelölte az orosz vallásbölcselet további fejlődését. Művéből ki-ki a maga mentalitása szerint merített, kivált amiatt, hogy tételes értelemben Szolovjov nem tartozott sehová. Nem volt sem katolikus, sem protestáns, sem ortodox. Minden szeretett volna lenni, s a tökéletesedésbe vetett hitével túlságosan sokat várt az egyéntől és a társadalomtól, bár élete végén belátta, hogy az abszolút jó beteljesülését nem lehet a konkrét történelemre vonatkoztatni... Szolovjov utolsó nagy művében a Három beszélgetésben (1899-1900) mindenki számára érthető módon igyekszik kifejezni nézeteit a rosszról. A "Mi a rossz," kérdésre a kötetet záró elbeszélés, Az Antikrisztus története ad választ, mely apokaliptikus látomás és jóslat: a jövő elképzelt története...
Vissza