Aukciós tétel adatai
Szeged, 1989, k. n. (Szegedi Nyomda), 55 p. + [1] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Sárember. Írta: Polner Zoltán.
A címlapon a szerző, Polner Zoltán tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Bátyai Jenőnek szeretettel: Polner Zoltán. Szeged, 1989. febr. 20.".
A dedikáció címzettje Bátyai Jenő (Dunapataj, 1933. június 17. - Szeged, 1994. március 26.) helytörténész, szakíró, vegyészmérnök, élelmiszer-kémikus. A Szegedi Városi Minőségvizsgáló Intézet önálló irányító mérnöke, az Agora Rt. osztályvezető főmérnöke, majd főosztályvezetője, később minőségügyi igazgatója. Nagy jelentőséggel bírnak a Szegeddel kapcsolatos település-, művelődés- és ipartörténeti munkái.
A kötet szövegközti, egész oldalas, feliratozatlan illusztrációit Papp György készítette. Bevezetéssel, irodalomjegyzékkel, az adatközlők betűrendes listájával és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Nyomtatta a Szegedi Nyomda. A címlap utáni oldalon Bátyai Jenő tulajdonosi bejegyzése látható.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány színes feliratos, fekete-fehér, egész oldalas, alakos-ábrás, illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, hiánytalan, megkímélt, jó állapotban.
A kötet szerzője Polner Zoltán (Szeged, 1933. január 24. – 2017. november 21.) író, költő, újságíró. A Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett magyar szakos tanári diplomát (1955). A diploma megszerzése után nyolc évig tanított különböző falusi iskolákban (Pitvaros, Csanádpalota, Ferencszállás, Kiszombor). Közben (1957-1958) a Szegedi Nemzeti Színház segédrendezőjeként dolgozott. 1965-től nyugdíjba vonulásáig a Csongrád Megyei Hírlap újságírója, majd főmunkatársa, illetve a Reggeli Délvilág kulturális rovatának szerkesztője. Több évtizedes gyűjtőmunkája eredményeként feltérképezte Csongrád megye néprajzát és népi hitvilágát. Gyűjtéseiből évek során számos kötetet állított össze.
Előszó
A népi kozmogónia különleges helyet foglal el napjaink néprajztudományában. A természeti világ népi magyarázata bizonyára nagyobb hangsúlyt kapott az elmúlt századokban, mint a hatvanas-hetvenes években. Talán azért is tapasztaltam gyűjtőmunkám során azt a hallgatásba burkolódzó tartózkodást, amely e téma gyűjtése során fogadott. Ismerve Ipolyi Arnold, Kálmány Lajos, Bálint Sándor ilyen jellegű értékes gyűjtéseit, mindenkor szívet dobogtató örömmel vettem tudomásul ha egy-egy eredetmonda vagy természetmagyarázó hiedelem hangszalagra kerülhetett.
Kétségtelenül vonzott a feladat nagysága, bonyolultsága. Fölkutatni olyan archaikusan naiv mondákat, hiedelmeket, amelyek ma már alig gyűjthetők.
Vissza