Szűcs Sándor: Pusztai krónika
Misztótfalusi
,
Kiadói varrott papírkötés , 135 oldal
Kiadói varrott papírkötés , 135 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 21 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-07-24 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1946, Misztótfalusi (Főiskolai Könyvnyomda, Pápa), 135 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Pusztai krónika. Írta: Szűcs Sándor.
Fekete-fehér, szövegközti, feliratos rajzokkal illusztrált, továbbá szerzői előszóval, korabeli, keretes könyvhirdetésekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Nyomtatta a Főiskolai Könyvnyomda, Pécsett. A kötet címlapján régi tulajdonosi bejegyzés látható.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány, egy színnel színezett, feliratos, illusztrált címfedéllel, feliratos könyvgerinccel és hátlappal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Szűcs Sándor (Biharnagybajom, 1903. október 23. – Debrecen, 1982. augusztus 2.) magyar etnográfus, szakíró, múzeumigazgató, a Sárrét néprajzkutatója és tudósa. A Debreceni Tudományegyetemen végzett földrajz-történelem szakon. 1946-1949 között megszervezte a híres Sárréti Népfőiskolát. 1952-től 1963-ig nyugdíjba vonulásáig a karcagi Györffy István Nagykun Múzeum igazgatója volt.
"Szűcs Sándor munkásságának felbecsülhetetlen értéke éppen abban rejlik, hogy a kiszárított sárréti vidékek hagyományának és nyelvkincsének részben eltűnő, részben pedig sajátságos módon átalakuló emlékeit gyűjtögeti. Megszólaltatja azokat, akik a régi rétes világ minden zegét-zugát ismerték, s akik tudományukat magukkal veszik a sírba. Az 1943-ban meg-jelent Régi Sárrét világa után, a sok személyes élménnyel átszőtt Pusztai Krónika nemcsak a néprajz és a nyelvtudomány számára nyújt gazdag anyagot, de azt Szűcs Sándor ritka magyar elbeszélő készsége felejthetetlen olvasmánnyá varázsolja." (Szűcs Sándor, Pusztai Krónika. In: Magyar Nyelvőr, 71. évf., 4. füzet, 1947. október-november-december, 177.)
Fekete-fehér, szövegközti, feliratos rajzokkal illusztrált, továbbá szerzői előszóval, korabeli, keretes könyvhirdetésekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Nyomtatta a Főiskolai Könyvnyomda, Pécsett. A kötet címlapján régi tulajdonosi bejegyzés látható.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány, egy színnel színezett, feliratos, illusztrált címfedéllel, feliratos könyvgerinccel és hátlappal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Szűcs Sándor (Biharnagybajom, 1903. október 23. – Debrecen, 1982. augusztus 2.) magyar etnográfus, szakíró, múzeumigazgató, a Sárrét néprajzkutatója és tudósa. A Debreceni Tudományegyetemen végzett földrajz-történelem szakon. 1946-1949 között megszervezte a híres Sárréti Népfőiskolát. 1952-től 1963-ig nyugdíjba vonulásáig a karcagi Györffy István Nagykun Múzeum igazgatója volt.
"Szűcs Sándor munkásságának felbecsülhetetlen értéke éppen abban rejlik, hogy a kiszárított sárréti vidékek hagyományának és nyelvkincsének részben eltűnő, részben pedig sajátságos módon átalakuló emlékeit gyűjtögeti. Megszólaltatja azokat, akik a régi rétes világ minden zegét-zugát ismerték, s akik tudományukat magukkal veszik a sírba. Az 1943-ban meg-jelent Régi Sárrét világa után, a sok személyes élménnyel átszőtt Pusztai Krónika nemcsak a néprajz és a nyelvtudomány számára nyújt gazdag anyagot, de azt Szűcs Sándor ritka magyar elbeszélő készsége felejthetetlen olvasmánnyá varázsolja." (Szűcs Sándor, Pusztai Krónika. In: Magyar Nyelvőr, 71. évf., 4. füzet, 1947. október-november-december, 177.)
Előszó
Kis diák voltam még, amikor már tudatosan ápolt ismeretséget kötöttem a Sárrét, a Nagykunság meg a Hajdúság, vagyis az előttünk élők nyelvén együtt nevezve: a »három föld« népével. Vénséges sárréti... TovábbElőszó
Kis diák voltam még, amikor már tudatosan ápolt ismeretséget kötöttem a Sárrét, a Nagykunság meg a Hajdúság, vagyis az előttünk élők nyelvén együtt nevezve: a »három föld« népével. Vénséges sárréti pákászok, öreg számadók a Hortobágy »mellyéki« karámoknál, határszülötte nagyidejű kunsági tanyások még akkor hagyományuk örökébe fogadtak. S ez örökbefogadás, fajtám szeretete, életreszólóan elkötelezett, hogy e pusztuló, idő árjától sodort örökség gondját hordozzam. Idestova két évtizede már, amióta jegyzőkönyvvel, fényképezőgéppel széltébe-hosszába barangolom ezt a tájat, faluját, városát, nagy kerek pusztáját s leltárba igyekszem venni mindazt amit értéknek tekint a néprajztudomány. VisszaTartalom
Bevezető 5Mikor zivatart vittem a Karahátra 7
Diskurálás a csárda helyén 12
Régi rideg kunok híre-neve 17
A hortobágyi szent 23
Simon Józsi, Bocskoros Tóni és a többiek 26
A betyárok útja 33
Pusztai törvénytevés 41
Vacsora egy karámnál 47
A puszta ügye 54
Ugymint Vas András bojtárkora 59
Pásztortűznél 69
Szérű közepéből hogy nő ki az ember 77
Szolgalegény hasa meg a vereshagyma 83
Nagykun tanyák közt 88
Pákásztanyán 102
A kéményes templomtól vissza a multba 111
Csárdák a hó alatt 117
Régi ólak tűzhelyénél 120
Tulok Balogh a morgóban 127
Vissza
Tétel sorszám:
297
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
5.000 Ft
Licitek száma: 3
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |