Aukciós tétel adatai
Békéscsaba, 1917, Tevan (Tevan Adolf Könyvnyomdája, Békéscsaba), 36 p. + [1] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Számozott, bibliofil példány. Lúdas Matyi. Eredeti magyar rege négy levonásban. Írta: Fazekas Mihály.
E könyv 300 számozott példányban, mint a negyedik amatör Tevan-kiadás, 1917-ben készült Tevan Adolf könyvnyomdájában Békéscsabán. A cimlap, könyvdiszek és szövegképek Divéky József eredeti fametszetei. 1-20-ig japán papiroson. 21-300-ig meritett papiroson. Jelen példány a 242. számot viseli.
Négy színes, egész oldalas fametszettel és könyvdíszekkel illusztrált kötet. Az első előzéklap és a címlap verzóján, valamint a számozást tartalmazó lapon a Dr. Szíj Rezső - Kovács Rózsa Gyűjtemény tulajdonosi bélyegzései láthatók.
Dr. Szíj Rezső (Mezőlak, 1915. október 7. – Budapest 2006. április 26.) református lelkész, művelődés-, művészet- és irodalomtörténész, helytörténeti író, könyvtáros, könyvkiadó. Elismert és híres gyűjtő, a Magyar Bibliofil Társaság (1960.), a Műgyűjtők és Műbarátok Köre (1973.), a Hermann Ottó Társaság (1989.) és a Szenci Molnár Albert Társaság (1991.) alapítója. Különféle gyűjteményeiből számos kiállítást rendeztek.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány, kissé kopott aranyozású felirattal és díszítéssel ellátott, kissé elszíneződött címfedéllel, feliratozatlan, elszíneződött könyvgerinccel, színes mintával díszített, elöl kissé sérült kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. január 6. – Debrecen, 1828. február 23.) költő, botanikus. A Debreceni Református Kollégiumban tanult, majd katonának állt. Az 1790-es években részt vett a francia háborúkban, bejárta Nyugat-Európát. 1796-ban tért vissza Debrecenbe. 1804-ben írta meg az azóta fő művének számító Lúdas Matyit, amely először majd csak 1815-ben, az író tudta nélkül jelent meg Bécsben. Sógorával, Diószegi Sámuellel közösen írta az 1807-ben megjelent Magyar Füvészkönyvet, amely az első magyar nyelvű tudományos botanikai rendszerezés és növényhatározó volt. Jó barátságban volt Csokonai Vitéz Mihállyal és Kazinczy Ferenccel is.
Előszó
Elöljáró-beszéd
E' munkácskának ki legyen szerzője, ha kérded
Nem tudom: a' bizonyos, hogy az én kezeimbe csak így jött
Név nélkűl; nekem egy szomszédom hozta az Erdő-
Hátról, vagy honnan,...
Tovább
Előszó
Elöljáró-beszéd
E' munkácskának ki legyen szerzője, ha kérded
Nem tudom: a' bizonyos, hogy az én kezeimbe csak így jött
Név nélkűl; nekem egy szomszédom hozta az Erdő-
Hátról, vagy honnan, hogy jó lesz rajta nevetni
Majd borozás közben. Igaz is: mert rajta nem egy két
Vídám estvéket tölténk; még Marczi kanász is,
A ki nagy Á-t se tanult soha, sokszor majd megütötte
A guta, úgy röhögött: "No ilyet soha Gazd' uram, - úgymond, -
Még a hetvenedik nagy apámnak lelke se hallott...
Vissza