Goldziher Ignácz: Az iszlám
Tanulmányok a Muhammedán vallás története köréből
M. T. Akadémia Könyvkiadó-Hivatala
(Budapest)
,
Kiadói egészvászon sorozatkötés , 423 oldal
Kiadói egészvászon sorozatkötés , 423 oldal
| Sorozatcím: | A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó-vállalata |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 18 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2021-09-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1881, M. T. Akadémia Könyvkiadó Hivatala (Athenaeum R. Társ. Könyvnyomdája, Bp.), 412 p. + XI p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Vállalata c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű.
Az iszlám. Tanulmányok a muhammedán vallás története köréből. Írta: Goldziher Ignácz.
Számozott lábjegyzetekkel, az M. Tudományos Akadémia kiadóvállalatának korabeli könyvjegyzékével, részletes tartalomjegyzékkel, függelékkel (A "Negyven hagyomány"), betűátírási figyelmeztetéssel, valamint a nevezetesebb sajtóhibák jegyzékével kiegészített kiadás. A címlapon tulajdonosi bejegyzés látható. Nyomtatta az Athenaeum R. Társ. Könyvnyomdája Budapesten.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány feliratos, dupla keretes, dombornyomott címfedéllel, aranyozott feliratos, keretes, enyhén kopott könyvgerinccel, körbe mintázott lapélekkel, dombornyomott, dupla keretes hátlappal, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője, Goldziher Ignác (Székesfehérvár, 1850. június 22. – Budapest, 1921. november 13.) orientalista, egyetemi tanár, szakíró. A Budapesti Izraelita Hitközség titkára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Felső tanulmányait Berlinben és Lipcsében végezte. Állami ösztöndíjjal a leideni és bécsi könyvtárak keleti kéziratai alapján gyűjtött anyagot, amit későbbi dolgozatai számára fel is használt. Báró Eötvös József kultuszminiszter jóvoltából állami ösztöndíjjal Szíriában, Palesztinában és Egyiptomban járt tanulmányúton. A Budapesti Tudományegyetem sémi filológiai tanszékének egyetemi tanára, a Pesti Izraelita Hitközség titkára, az Országos Rabbiképző Intézet óraadó tanára. Megalapította a modern, kritikai módszerekkel dolgozó hazai iszlámtörténeti kutatásokat. Vizsgálati módszerének egyik jellemzője az iszlám előzményeiről, kialakulásáról és továbbfejlődéséről szóló források és vélemények együttes ismertetése volt. Az általános vallástörténet szempontjából a legjelentősebb, a régi héber társadalom és mitológiai hagyomány kapcsolatáról írt korai munkájában Goldziher az evolucionista és a szimbolikus- mitológiai irányzat egyeztetésére tett kísérletet. Lényegében a szigorú történeti kritika eszközeit alkalmazta a biblikus vallási hagyomány vizsgálatában, egyben pedig vitába szállt Ernest Renan a sémi népek igazi mitológiai-vallási kreativitását kétségbe vonó általános nézeteivel.
Az iszlám. Tanulmányok a muhammedán vallás története köréből. Írta: Goldziher Ignácz.
Számozott lábjegyzetekkel, az M. Tudományos Akadémia kiadóvállalatának korabeli könyvjegyzékével, részletes tartalomjegyzékkel, függelékkel (A "Negyven hagyomány"), betűátírási figyelmeztetéssel, valamint a nevezetesebb sajtóhibák jegyzékével kiegészített kiadás. A címlapon tulajdonosi bejegyzés látható. Nyomtatta az Athenaeum R. Társ. Könyvnyomdája Budapesten.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány feliratos, dupla keretes, dombornyomott címfedéllel, aranyozott feliratos, keretes, enyhén kopott könyvgerinccel, körbe mintázott lapélekkel, dombornyomott, dupla keretes hátlappal, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője, Goldziher Ignác (Székesfehérvár, 1850. június 22. – Budapest, 1921. november 13.) orientalista, egyetemi tanár, szakíró. A Budapesti Izraelita Hitközség titkára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Felső tanulmányait Berlinben és Lipcsében végezte. Állami ösztöndíjjal a leideni és bécsi könyvtárak keleti kéziratai alapján gyűjtött anyagot, amit későbbi dolgozatai számára fel is használt. Báró Eötvös József kultuszminiszter jóvoltából állami ösztöndíjjal Szíriában, Palesztinában és Egyiptomban járt tanulmányúton. A Budapesti Tudományegyetem sémi filológiai tanszékének egyetemi tanára, a Pesti Izraelita Hitközség titkára, az Országos Rabbiképző Intézet óraadó tanára. Megalapította a modern, kritikai módszerekkel dolgozó hazai iszlámtörténeti kutatásokat. Vizsgálati módszerének egyik jellemzője az iszlám előzményeiről, kialakulásáról és továbbfejlődéséről szóló források és vélemények együttes ismertetése volt. Az általános vallástörténet szempontjából a legjelentősebb, a régi héber társadalom és mitológiai hagyomány kapcsolatáról írt korai munkájában Goldziher az evolucionista és a szimbolikus- mitológiai irányzat egyeztetésére tett kísérletet. Lényegében a szigorú történeti kritika eszközeit alkalmazta a biblikus vallási hagyomány vizsgálatában, egyben pedig vitába szállt Ernest Renan a sémi népek igazi mitológiai-vallási kreativitását kétségbe vonó általános nézeteivel.
Előszó
A sivatag vallás és az iszlám. A vallás története, azon alkotások mellett, a melyek egész népek geniusának köszönik eredetöket, mutat fel olyanokat is, melyeket nem a nép közszelleme, hanem... TovábbElőszó
A sivatag vallás és az iszlám. A vallás története, azon alkotások mellett, a melyek egész népek geniusának köszönik eredetöket, mutat fel olyanokat is, melyeket nem a nép közszelleme, hanem valamely hatalmas egyén lelkesedése teremt. Ez egyének a vallásalkotók, kik azon viszony szerint, a melyben egyéni alkotásuk népök egyetemes szelleméhez áll, kétfélék. Némelyek csak azon általános szellemi szükséglet kifejezői, mely valamely vallásos közösség jobbjaiban öntudatlanúl él, fölélesztői az elzsibbadott szellemeknek, melyek új eszmék után áhitoznak, mint a kiszáradt föld a termékenyítő eső után... VisszaTartalom
| A sivatag vallása és az iszlám | 1 |
| Az iszlám nem az arab közszellem eredménye | 2 |
| Az e tétellel ellenkező régibb nézet | 3 |
| Döllinger | |
| Sprenger | |
| Krehl | |
| Renan | |
| Az arabok vallásos állapotai az iszlám előtt | 6 |
| Fetisizmus | |
| Erkölcsi mozzanatok hiánya | |
| Muhammed előtt nem imádkoztak | |
| E tény bizonyítása a nyelv és a hagyomány adataiból | 7 |
| Ünnepek | 11 |
| "A vadállat ünnepe" | |
| Az étekezésre vonatkozó pogány törvények és népszokások | 12 |
| A beduinok vallásos vilgnzéete | 15 |
| Murú'a | |
| Beszúsz háborúja | 17 |
| Dá hisz és Gabra | |
| Jogérzet | 18 |
| A Fadl-szövetség | |
| A murú'a helyzete Muhammed tanában | 21 |
| A tu'ada barbar szokásról | 23 |
| Párhuzam a beuinok erkölcsi világnézete és az iszlám tanította erkölcs között | 26 |
| A sivatag fiai nem bírnak hajlandósággal az állandó intézmények, sem pedig érzékkel valamely positiv vallás iránt | 33 |
| Ujabbkori utazók tudósításai a ami beduinok vallásos állapotairól | 37 |
| Laskaris a szyriai sivatag lakóiról | |
| Palmer E. H. Sinai félsziget beduinjairól | |
| Burton R. az arab "szent föld" beduinjairól | |
| Lady Blunt az euphratesi beduinokról | |
| Tristram H. B. a szaharai sivatag lakóiról | |
| Rüppel E. Abessinia keresztyén beduinjairól | |
| E jellemzések ráillenek a Muhammed korabeli beduinokra is | 46 |
| Miért idegenkedett az arab szellem az iszlámtól? | |
| Az arabok társadalmi nézetei és ezeknek ellentéte az iszlám társadalmi tanaival | 47 |
| A sivatag fiainak idegenkedése az iszlám hittanától és ritualismusától | 60 |
| Az arabok konzervativ szellem | 68 |
| A beduinok felszines áttérése az iszlámra és a szabad szellem reactiója Muhammed halála után | 71 |
| Muhammed a beduinok házassági jogát reformálja | 78 |
| Frivolitás az iszlám által szentesített dolgokkal szemben | 84 |
| A muhammedán hagyomány csodás elbeszélései a beduinok áttéréséről | 87 |
| A mekkai aristokratia uródainak idegenkedése az iszlámtól | 92 |
| Az umajjád khalifák és a pogány kor traditiója | |
| Az iszlám intézményei a nem-arab szellem tevékenységének gyümölcsei | 100 |
| Az iszlám hagyományai | 101 |
| Kard és korán | 101 |
| A korán csak hiányos képét nyújtja az iszlám tartalmának | 103 |
| A muhammedán hagyomány és keletkezésénke okai | 105 |
| A korán hiányossága jogi tekintetben | 107 |
| A jogi felfogások ingadozó volta az iszlám első idejében | |
| Példa az örökösödési jog köréből | |
| A felmerült hézagokat a hagyomány pótolja | 108 |
| Ennek terjedelme az iszlám külső elterjedésével gyarapodik | |
| A muhammedán hagyomány formai szerkezete | 110 |
| Szanad és matn | |
| Példák: | |
| A ritusra vonatkozó hagyományok köréből | 111 |
| A jogtanra vonatkozó hagyományokból | 114 |
| A büntető törvény köréből | 117 |
| A hagyomány hitelességének kritikája | 120 |
| Formai tekintetben | |
| A hagyományt terjesztő egyének jellemének tekintetében | 121 |
| Apokryph hagyományok | 125 |
| Utczai prédikátorok mint hagyománykovácsolók | 127 |
| A kormány rendszabályai ily hamisítók ellen | 129 |
| A hagyománykoholás a hizelgés szolgálatában | 130 |
| Politikai szempontból tendentiosus hagyományokat csempésznek | 131 |
| Polemikus hagyományok | |
| Szunnita és siita párthagyományok | |
| Idegen intézmények szentesítése költött hagyományok által | 139 |
| A nórúz perzsa ünnepet muhammedán hagyományhoz támasztják | |
| A tendentiosus hagyománykoholás apróbb dolgokban is mutatkozik | 142 |
| A harkály és az 'ásura-böjtről szóló traditió | |
| A khalifák kitünőségeiről szóló hagyományok tendentiosus természete | 144 |
| A hagyomány szövegének szószerinti hűsége | 145 |
| A hiteles hagyományok tendetiosus toldásai | 147 |
| Példa: polemikus hagyományok a "túlzók" és "schismatikusok" ellen | |
| A hiteles hagyományok megrostálása és egybegyűjtése | 150 |
| Málik b. Anasz | 153 |
| Al-Bukhári | 154 |
| Muszlim | 155 |
| A hiteles hagyományok ellenmondó versiói | 156 |
| Példák a ritusok köréből | 161 |
| A birákat illető traditiók | 162 |
| Nők mint birák és tanúk | 164 |
| A tanúk érvényességét illető némely ellenmondások | 165 |
| A hagyomány mint jogforrás | 168 |
| Traditionalis és speculativ jogi iskolák | 170 |
| A szentek kutlusza és a régibb vallások maradékai az iszlámban | 171 |
| A muhammedán szentek a régibb utazási irodalomban | 171 |
| "Veli" = közellevő | 172 |
| Merev ellentét az isteni és emberi kör között az iszlámban | 173 |
| A próféta rangja e két körrel szemben | 174 |
| Az angyaloké | 176 |
| Az imádás kizárólagossága | 177 |
| Szammún muezzin monotheistikus nyilatkozata | 178 |
| A szentek szerepe az eredeti iszlámban | 179 |
| A fejlődő iszlám a prófétát és a szenteket fokonkint magasabb rangra emeli | 180 |
| A siita felekezetben a szentek kultusza valóságos apotheosissé fejlődik | 183 |
| Miben különböznek az iszlám szentjei egyéb egyházak szentjeitől? | 184 |
| Az ereklyék tisztelete az iszlámban | 185 |
| A művészi ábrázolás hiányának befolyása a szent legendák alakulására | 186 |
| A képzelet féktelensége a muhammedán legendákban | 187 |
| Hétszemű szentek | |
| Repülő szentek | |
| Hegyet megmozdító szent | |
| Párhuzam a profán mesék és a szent legendák között | 189 |
| A kairói nekropolis (karáfa) eredete | 190 |
| Az e temetőhöz fűződő legendák | 192 |
| Al Sáfi'i imám sírja | |
| 'Omar b. al-Farid | |
| A "csodatettek atyja" és a csodamadár | |
| A csodák kategóriai Al-Munávi szerint | 195 |
| A szentek dicsekedései önéletrajzaikban és egyéb nyilatkozataikban | 199 |
| Al-Sa'ráni | |
| Ibráhim al-Daszúki | |
| Ahmed al-Bedavi | |
| 'Abd al-Kádir al-Gíli | |
| A theologusok oppositiója a szúfik ellen | 201 |
| A "sejkhek sejkh"-jét 'Ajutábban kivégezik | |
| A hivők közvetitő álláspontja | |
| A szentek csodaereje haláluk után | 202 |
| A sirok profanátiójáért való bűnhődés | |
| A khalifák tetemének szándékolt átvitele Egyiptomba | 203 |
| Al-Sáfi'i-é a bagdádi Nizám-akadémiában | |
| E kisérletek csodás meghiusulása | |
| A szent sirok látogatásának érdeme | 205 |
| A "szent házba" való zarándokolást pótolja | |
| A kenné-i szent sir | |
| 'Abd al-Kádir sirja és a csodás datolyafa | |
| A nő szerepe az iszlám szent legendájában | 207 |
| Dr. Perron kicsinylő nézetének helytelensége | |
| Muhammedán apáczák és klastromok Egyiptomban, Arábiában és Éjszakafrikában | 210 |
| Sz. nefisza legendája | 213 |
| A szentek kultusza mint vallástörténeti folyamatok eredménye | 215 |
| A hagyományok átalakulása | 217 |
| Az iszlám találkozása egyéb vallások hagyományaival | 218 |
| E találkozás eredménye | |
| Hindu hagyományok muhammedán feldolgozása | 220 |
| A deótá-k muhammedán szentekké válnak | |
| Durgapúja és 'ásúra | |
| Patriarkhák és próféták sírjai, Muhammed lába nyoma Indiában | 222 |
| Az iszlám alkalmazkodó képessége | 223 |
| A szíriai és phoenikiai istenek muhammedán szentekké válnak, templomaik pedig a szentke sirjaivá | 224 |
| Zer állítólagos próféta sirja és legendája | 226 |
| Palesztinában ugyane tünemény | 227 |
| A pogány szent helyekből Mózes, Rúben stb. velik válnak | 228 |
| Móáb területén nebi Daúd sírja | 229 |
| Sejkh Ma'súk, Adonis muhammedán fordítása | 230 |
| Az átalakulás tényének nyelvészeti támaszai | 230 |
| Ganneau nézete | |
| Az állatkultusz maradékai Egyiptomban | 231 |
| A bubastisi panegyris nyomai a tantai bucsúban | 233 |
| Sz. Ahmed al-Bedavi kutlusza Tantában | |
| Az ó-korból fonmaradt ocsmány szokás e kultuszban | 235 |
| Typhon és a tantai dervisek szamara | 236 |
| A népünnepek szivóssága | 237 |
| Pogány népünnep fenmaradása a Sinai fésziget beduinjai között, Szálikh próféta állítólagos sírja mellett | 238 |
| A theologusok oppositiója a régi pogányság ily népies maradékai ellen. A tantai ünnep betiltása nem sikerült | 240 |
| A kigyó-kultusz maradéka az egyitomi iszlámban | 241 |
| Sejkh Haridi kigyóinak kultusza | 244 |
| Az utazók tudósitásai | |
| A fák kultuszának maradékai Szyirában | 244 |
| Olajfaasszony Damaszkuszban | |
| Olajfa-atya palesztinában | |
| A kőkultusz maradékai Aleppóban és Szidon vidékén | 245 |
| Halak kultusza Szyriában, Phoenikiában és Marokkó területén | 246 |
| Bibliai személye mondái muhammedán szentekre ruháztatnak | 247 |
| Sámsoné 'Ali merván-ra, Józsué-é 'Ali-ra stb | |
| Keresztyén martyrokból muhammedán szentek alakulnak | 248 |
| A muhammedán skeptikusok magatartása a szentek kultuszával szemben | 249 |
| Al-Makrízi történetiró polemiája a szent sirok hitelessége ellen | 250 |
| Abu Turáb szent sírja egy appellatív kifejezés félremagyarázása által keletkezett | 251 |
| A szentek kultusza ellen támadt oppositó előzményei | 253 |
| 'Omar és 'Ali khalifák érűlete a "fekete kő" tiszteletére nézve | |
| A traditióban az ellentétes vallásirányok nyilvánulnak | 256 |
| Példa: | |
| A sírok látogatásáról szóló traditiók | |
| A fekete kő elleni támadás az iszlám V. századában | |
| A szentek kultusza elleni támadás a XVIII. században | |
| A mu'taziliták dogmatikai oppositiója a szentek kultusza ellen | 257 |
| Hét argumentum a veli-k csodái ellen | |
| A vahhábiták mozgalma | 260 |
| A mozgalmat részint vallástörténeti, részint ethnographiai hatások kifolyásának tartják | |
| A vahhábismus összefüggése az arabok konzervativ szellemével | 262 |
| A beduinok nem hajlandók a veli-kultuszra | 263 |
| A beduinok szentek kultuszának minősége és összefüggése a murú'á-val és a beduinok eszményeivel | |
| E kultusz semmi muhammedán színezettel nem bir | |
| Sejkh Serák hauráni szent, a birtok őrzője | 264 |
| A beduin szentek kultuszának összefüggése az ősök tiszteletével | 266 |
| A beduin szentek erkölcsi oldala | 267 |
| Rablók mint beduin szentek | |
| Abu gós | |
| Abu Nuszejr törzs hősei | |
| Sejkh Sible | |
| Az iszlám épitészeti emlékei, kapcsolatban a muhammedán világnézettel | 271 |
| A mecsetromok gyakorisága | 271 |
| Re. Manning e tüneményt a muhammedánok vallástalanságának tulajdonítja | 272 |
| E felfogás meg nem állhat | |
| Az egyiptomi muhammedánok vallásos irányának jellemzése | 274 |
| Túlnyomólag optimistikus de nem vallástalan életfelfogásuk | |
| Ennek ethnographiai alapjai | |
| A vallásos élet épitészeti emlékeinek elhanyagolása kétféle okra vezetendő vissza | 276 |
| Az arab épitészet nomád jellege | |
| Nem irányúl az örökkévalóság felé | |
| Ellentét az ókori és mhammedán Egyiptom épitészeti emlékei között | |
| A legtartósabb emlékek azok, melyek eredeti rendeltetésök szerint nem a muhammedán vallásnak szólgáltak | 277 |
| Omajjádák mecsete | 278 |
| Régi épületek anyagaiból szívesen kölcsönöznek mecseteik számára | 279 |
| 'Amr-mecset Kairóban | |
| Kubbat alkszakhra Jeruzsálembe | |
| Az arabok idegen nemzetbeli épitőmestereket vesznek igénybe, még a mekkai ka'ba ujjáalakítása alkalmával is | 280 |
| A Túlun-féle mecsetet Karióban görög épitőmester tervezte | 281 |
| A spanyol khalifák is byzanczi művészeket hittak meg | |
| A Mu'ajjad mecset építésének története | 282 |
| A "cattivo occhio" mint épitészeti factor | 283 |
| A Haszsan-mecset épitésének története | 284 |
| Kútalapítványok | 285 |
| "Isten útja ó szomjazók" | |
| Árva gyermekek iskolái | |
| Sok mecset a pártok és felekezetek fanatismusának esik áldozatúl | 286 |
| Az omajjád khalifák még a ka'bát sem kimélték | |
| Haddsáds b. Júszuf vandalismusa | |
| Uj városrészek alapítása folytán a régi város mecsetei elhanyagoltatnak és lassankint enyészetnek indulnak | 290 |
| Uk-Kairó és Ó-Kairó | |
| A fatimidák poltiikai érdekében volt, hogy Ó-Kairó hagyományai feledések induljanak | 291 |
| A keleti embernek nincsen históriai érzéke | 292 |
| A történelem tudománya a muhammedán nevelésben | 293 |
| Al-Fakhri és 'Abd al-Latíf itélete | |
| A mult emlékeit nem becsülik, a muhammedánok mindent a hasznosság szempontjából itélnek meg | 294 |
| A földi mulandóságok enyészetét nem kell föltartóztatni | 297 |
| Muhammedán főiskolai élet | 299 |
| Kétféle muhammedán főiskola | 299 |
| A muhammedán főiskolák hatása Európára és a nyugati tudományosságra | 300 |
| Al-Azhar az iszlám leghiresebb akadémiája | 303 |
| Mecset és főiskola együtt | |
| A tudomány becsülése az iszlámban | 304 |
| Kegyes alapítványok tudományos előadások számára | 305 |
| Az Al-Azhar mecset keletkezése és fejlődése | 306 |
| Al-Azhar eredetileg siita szellemét később a szunnita irány váltja fel, melynek mind a négy rendszere egyaránt van ott képviselve | 307 |
| E négy irány között régibben a sáfi'ita, későbben a hanefita kerekedik a többi fölé | 308 |
| A négy orthodox irány statisztikai viszonya a mecsetakadémiában | 309 |
| Kegyes alapítványok a mecsetakadémia hallgatói számára | 310 |
| Muhammed 'Ali a mecset alapítványait az állam kezelése alá helyezi | 311 |
| A mecsetakadémia költségvetése | 312 |
| A tanárok képesítése és kinevezése | 313 |
| R rector | |
| Mahdi | |
| A tanárok dijazása | 314 |
| A hallgatók | 315 |
| Benlakó rendszer | |
| Rivák-ok és hárat-ok | 316 |
| A tanárok és hallgatók öszszehasonlító statisztikája 1871-1877-ig | 317 |
| Látogatás a mecsetben | 318 |
| A mecsetakadémia belső tere | 320 |
| Sejkh Al-Szakká | 321 |
| A vakok collégiuma | 322 |
| Az előadások módja | 323 |
| A füzetek | 324 |
| Az előadások időfelosztása | 326 |
| Éjjelezés a mecsetben | 327 |
| A pénteki nagy imádság | 327 |
| A péntek jelentősége az iszlámban | |
| A "barlang szúrá"-ja | 329 |
| A korán dallamos reczitálása | 331 |
| Az ezán a mecsetben | 332 |
| Muballig-ok hivatala | |
| Az első prédikáczió (khutbet al-va'z) | 333 |
| A második prédikáczió (khutbet al-na't) | 334 |
| Ennek politikai jelentősége | 335 |
| A na't prédikáczió mintája | 336 |
| Az imádság | 338 |
| Az imádkozók "csatasorai" | 339 |
| Az angyalok őrizete | |
| A "leányok mecsetje" | 340 |
| Balvélemények az iszlámról | 341 |
| Az iszlám lényegének felszínes megitélése | 341 |
| Az iszlám megítélésében nem a muhammedán népek állapotai, hanem az iszlám alapokmányai a mértékadók | 343 |
| Az egyéni nézet értéke az iszlámban | 344 |
| Hárun al-Rasíd khalifa és Málik b. Anasz codexe | 345 |
| A jogtan codificatióját kerülik | 346 |
| A régi szövegek egyházi magyarázatának fontossága a közszellem megítélésére nézve | 347 |
| Az iszlám véleménye a felekezetek elágazásáról | 348 |
| 'Omar mint az egyházi stabilismus ellensége | 349 |
| Idstihád | 350 |
| Mudstahid | |
| Osborne és Dozy nézetei az iszlám állandóságáról | 351 |
| A keleti éghajlat és az iszlám merevsége | 352 |
| Ballanche, Cousin és Montesquieu tanai e részben | |
| Laurent czáfolata | 353 |
| Ewald | |
| Példa az iszlám törvényeinek időnkinti változására nézve | |
| A nomadismusból fejldő nemzetgazdasági törvények a változott életviszonyok között önkénytelenül módosulnak | 355 |
| Mukhábara | |
| Kétféle törvénykezés a muhammedán társadalomban | 357 |
| Kánoni és polgári törvény Perzsiában | 358 |
| Egyiptomban | 360 |
| A Kaukázus muhammedán népeinél | |
| Türt felkezetek az iszlám uralma alatt | 361 |
| A "könyvbirtokosok" fogalma koronkint tágul | 362 |
| Más vallásuak méltatása az iszlámban | 363 |
| A korán tanának eltörlése e részben | 364 |
| Az iszlám a más vallásuak bántását tiltja, sőt védelmezésüket parancsolja | 365 |
| A pogán murú'a hatása e részben | 366 |
| A "szomszéd"-ról szóló tan | |
| 'Omar és a türelmetlen boszrai helytartó | 367 |
| "A zsidó háza" Boszrában | |
| Vádak az iszlám erkölcsi természete ellen | 368 |
| Az iszlám szellemnélküli formalismusa Osborne, Döllinger, Michaud és Dozy szerint | 369 |
| A muhammedán istentisztelet formalismusának némely okai | 372 |
| A mecset alárendelt szerepe a muhammedán istentiszteletben | 373 |
| A traditiók tana a formák elégtelenségéről és az intentió fontosságáról | 374 |
| Az iszlám több súlyt vet az erkölcsös lelkületre, mint a külső cselekedetekre | 375 |
| A tudományosságot többre becsüli az ájtatosságnál | 376 |
| A valódi erény és kegyesség a korán szerint | 377 |
| "Ikhlász" az imádságban | 378 |
| Al-Gazzáli és "A vallás tudományának felélesztése" | |
| A nő állásának javulása az iszlám törvényei által | 379 |
| Muhammed reformjai a házassági jog terén | 380 |
| Al-Gazzáli itélete a divortium-ról | 381 |
| Következtetések | 382 |
| Függelék: A "Negyven hagyomány" | 383 |
Témakörök
Tétel sorszám:
159
Kikiáltási ár:
6.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
10.100 Ft
Licitek száma: 11
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |