Csergő Hugó: A budapesti nyomor vöröskönyve
Két év szociális munkájának eredményei és tapasztalatai javaslatok a népgondozás rendezéséről/Budapest Népjóléti Központja 1917-1918
Népjóléti Központ
(Budapest)
,
Könyvkötői egészvászon kötés , 322 oldal
Könyvkötői egészvászon kötés , 322 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2021-09-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
[Budapest], 1919, Népjóléti Központ (Budapest Főváros Házinyomdája), 322 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A budapesti nyomor vöröskönyve. Két év szociális munkájának eredményei és tapasztalatai. Javaslatok a népgondozás rendezéséről. Budapest Főváros Népjóléti Központja 1917-1918. Írta: Csergő Hugó.
Szerzői előszóval, részletes tartalomjegyzékkel és öt vonatkozó függelékkel kiegészített kiadás. A címlapon, a címlap hátoldalán és néhány oldalon számjelzéssel ellátott tulajdonosi bélyegzés látható. A könyvet Budapest Főváros Házinyomdája nyomtatta.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, az eredeti, színes, feliratos, megerősített, kiadói címfedél és hátlap megtartásával, néhol ceruzás jelöléssel ellátott belívekkel, hiánytalan állapotban. A címfedélen filctollal, az eredeti, kiadói címfedélen ceruzával beírt számjelzés található.
A kötet szerzője, Csergő Hugó (Budapest, 1877. január 18. - Sachsenhausen, 1945. január 1.) író, újságíró. A budapesti egyetemen jogi doktorátust szerzett. 1896-tól a "Fővárosi Lapok", majd a "Pesti Napló" munkatársa, később Vázsonyi Vilmos lapjának, a "Polgár"-nak és Kiss József lapjának a "Hét"-nek szerkesztője. Irodalmi munkássága elismeréseként 1907-ben elnyerte a főváros 2000 koronás Ferenc József-díját. 1921-ig mint a Népjóléti Központ igazgatója tevékenykedett, a népgondozás rendezéséről dolgozott ki javaslatokat. 1921 után ismét újságíróként dolgozott. Később a Pesti Izraelita Hitközség főjegyzőjeként működött, majd az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) kultúrtanácsának elnökhelyettese lett. A német megszállás idején a Központi Zsidó Tanács egyik tanácsadója, Stern Samu elnök titkára volt. Nagy számban írt verseket, novellákat, színdarabokat is. A szépirodalom minden ágában sikereket ért el. Balassa Józseffel közösen összeszedte és sajtó alá rendezte Vázsonyi Vilmos írásait (1927), valamint szerkesztette a "Száz év zsidó magyar költői" c. sikeres antológiát.
"A főváros 1916-ban alkotta meg uj szabályrendeletét a népjóléti igazgatás szervezéséről és e szervezet keretében uj intézményként létesítette a Népjóléti Központot. A budapesti nyomor-központ szervezője, vezetője: Csergő Hugó most testes könyvbe foglalta azokat a tapasztalatokat, amelyeket a Népjóléti Központ élén oly bőven szerzett. Könyvében, amely megdöbbentő statisztikai anyaghalmaz egyfelől és lebilincselően érdekes riport másfelől, nemcsak beszámolót tart Csergő, nemcsak adatokat tár fel, hanem nyílt őszinteséggel mutat rá az elmúlt korszak bűneire, a társadalomgondozás felületességére, a népjóléti igazgatás elhibázottságára. Gyakorlati szempontból legfontosabb része a tartalmas könyvnek az, amelyben a szerző a népgondozás végleges megszervezésére vonatkozó javaslatait sorolja fel. Abból indul ki, hogy a népgondozás állami feladat és sürgeti a középfoku népjóléti hatóságok felállítását, hatósági népjóléti irodák létesítését, hivatásos népjóléti megbízottak kirendelését, népjóléti biztosok kinevezését, népjóléti tanács szervezését, szaktanfolyamok életbeléptetését, átmenetileg pedig egy népjóléti direktórium szervezését. Csergő Hugó ezzel a könyvével bebizonyította, hogy az uj korszak népjóléti gondozásának megszervezése nélküle bajosan képzelhető el." - írta a műről a Pesti Napló c. lap (1919. április 13./70. évfolyam/88. szám).
Szerzői előszóval, részletes tartalomjegyzékkel és öt vonatkozó függelékkel kiegészített kiadás. A címlapon, a címlap hátoldalán és néhány oldalon számjelzéssel ellátott tulajdonosi bélyegzés látható. A könyvet Budapest Főváros Házinyomdája nyomtatta.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, az eredeti, színes, feliratos, megerősített, kiadói címfedél és hátlap megtartásával, néhol ceruzás jelöléssel ellátott belívekkel, hiánytalan állapotban. A címfedélen filctollal, az eredeti, kiadói címfedélen ceruzával beírt számjelzés található.
A kötet szerzője, Csergő Hugó (Budapest, 1877. január 18. - Sachsenhausen, 1945. január 1.) író, újságíró. A budapesti egyetemen jogi doktorátust szerzett. 1896-tól a "Fővárosi Lapok", majd a "Pesti Napló" munkatársa, később Vázsonyi Vilmos lapjának, a "Polgár"-nak és Kiss József lapjának a "Hét"-nek szerkesztője. Irodalmi munkássága elismeréseként 1907-ben elnyerte a főváros 2000 koronás Ferenc József-díját. 1921-ig mint a Népjóléti Központ igazgatója tevékenykedett, a népgondozás rendezéséről dolgozott ki javaslatokat. 1921 után ismét újságíróként dolgozott. Később a Pesti Izraelita Hitközség főjegyzőjeként működött, majd az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) kultúrtanácsának elnökhelyettese lett. A német megszállás idején a Központi Zsidó Tanács egyik tanácsadója, Stern Samu elnök titkára volt. Nagy számban írt verseket, novellákat, színdarabokat is. A szépirodalom minden ágában sikereket ért el. Balassa Józseffel közösen összeszedte és sajtó alá rendezte Vázsonyi Vilmos írásait (1927), valamint szerkesztette a "Száz év zsidó magyar költői" c. sikeres antológiát.
"A főváros 1916-ban alkotta meg uj szabályrendeletét a népjóléti igazgatás szervezéséről és e szervezet keretében uj intézményként létesítette a Népjóléti Központot. A budapesti nyomor-központ szervezője, vezetője: Csergő Hugó most testes könyvbe foglalta azokat a tapasztalatokat, amelyeket a Népjóléti Központ élén oly bőven szerzett. Könyvében, amely megdöbbentő statisztikai anyaghalmaz egyfelől és lebilincselően érdekes riport másfelől, nemcsak beszámolót tart Csergő, nemcsak adatokat tár fel, hanem nyílt őszinteséggel mutat rá az elmúlt korszak bűneire, a társadalomgondozás felületességére, a népjóléti igazgatás elhibázottságára. Gyakorlati szempontból legfontosabb része a tartalmas könyvnek az, amelyben a szerző a népgondozás végleges megszervezésére vonatkozó javaslatait sorolja fel. Abból indul ki, hogy a népgondozás állami feladat és sürgeti a középfoku népjóléti hatóságok felállítását, hatósági népjóléti irodák létesítését, hivatásos népjóléti megbízottak kirendelését, népjóléti biztosok kinevezését, népjóléti tanács szervezését, szaktanfolyamok életbeléptetését, átmenetileg pedig egy népjóléti direktórium szervezését. Csergő Hugó ezzel a könyvével bebizonyította, hogy az uj korszak népjóléti gondozásának megszervezése nélküle bajosan képzelhető el." - írta a műről a Pesti Napló c. lap (1919. április 13./70. évfolyam/88. szám).
Előszó
Két év óta működik a Népjóléti Központ és most számol be először munkájáról. nem tudtunk eddig beszámolni, mert működésünk első napjától nyughatatlan robotba voltunk fogva. Ami baj és nyomorúság a... TovábbElőszó
Két év óta működik a Népjóléti Központ és most számol be először munkájáról. nem tudtunk eddig beszámolni, mert működésünk első napjától nyughatatlan robotba voltunk fogva. Ami baj és nyomorúság a háborús Budapesten felfakadt, tömegével özönlötte el a Népjóléti Központot. És nap-napon végig még annyi időre sem értünk rá megállni, hogy számbavegyük a tegnapot: új bajokkal, új gondokkal dörömbölt máris a holnap. Így esett, hogy két éven át csak anyagát termeltük a statisztikának, de a statisztikát magát meg nem csinálhattuk. Most mégis, - a vérző emberi sorsok egyre követelőbb ostromában is, - kellett, hogy időt tépjünk a beszámolóra. Nem azért, hogy eredményekkel hivalkodjunk, hanem, hogy magunk kiáltsuk ki az eredménytelenségeket, hogy felrázzunk mindenkit, akit illet: - így nem mehet tovább! VisszaTartalom
Előszó 7A szervezetlen embervédelem 13
Szabályrendelet, amely nem ment át az életbe 15
A főváros segítő tevékenysége a Népjóléti Központ megalakítása előtt 16
A főváros népjóléti igazgatásának szervezéséről alkotott új szabályrendelet 17
Miért nem ment át az életbe az új szabályrendelet? 20
A Népjólét Központ szervezete és szervezetének alaphibái 24
A Népjóléti Központ szervezete 24
Hatósági intézmény hatósági hatáskör nélkül 25
Miért nem jött létre a népjóléti megbizottak intézménye? 26
Az intézményes, alkotó munka egyéb nehézségei 28
Két év népjóléti munkájának eredményei és tapasztalatai 31
Huszonegy millió népjóléti célokra 33
A Hadigondozó Hivatal támogatásának kérdése 34
A főváros hozzájárulása 37
Az 1916. évi régi kezelésből átvett maradványösszegek 38
A hadijövedelmi adó hozadékából befolyt összegek a Hadigondozó Hivatal útján 40
Más állami támogatásból befolyt összegek 41
Adományokból s egyéb forrásokból befolyt összegek 41
Bevételeink összesítése 42
A társadalmi jótékonyság ellenőrzése és a szegények útbaigazítása 44
A népjóléti egyesületek és intézmények katasztere 44
Mit jövedelmeznek az adománygyűjtések és a jótékonycélú hangversenyek a jótékony cél javára? 45
Közjótékonysági nyilvántartó 48
Útbaigazítás és jogi tanács adása 49
A Népjóléti Közlöny és a Népjóléti Központ egyéb kiadványai 50
Segítő akciók a kerületi elüljáróságok útján 52
Elüljárósági szegénysegélyezés 53
Az úgynevezett Fejérváriné-féle alap 56
Segélyezési nagyüzem - kicsi összegekkel 61
A népsegítő alap 64
A szétosztás céljából befolyt adományok felhasználása 65
A társadalmi segítő-alap 66
Természetben való segélyek 68
Kik és hogyan részesültek támogatásban az általános segélyezés ügykörében? 69
Mily alapon történt a pénzsegélyezés? 72
Hivatásos kutató szerveket kell rendszeresíteni 74
Hadbavonultak, hadból hazatértek, rokkantak 76
A tényleges állományú katonák családjainak hatósági segélyezése 77
Hadisegély-előlegek megtérítése 78
Szeretetadományok 79
A hadbavonultak bútorainak ingyenes elraktározása 80
Hadbavonultak zálogtárgyainak kiváltása 82
Hadbavonultak családjainak rendkívüli segélyezése 83
Hadból hazatért kisiparosok támogatása 87
Hadból hazatért katonák ruházati ellátása 88
Hadból hazatért katonák egyéb segélyezése 90
hadból hazatért katonák élelmezési ügye 91
Hadirokkantak segélyezése és felruházása 92
Anya- csecsemővédelem 95
Támogatás a szülés idejére 95
Csecsemőkelengyék 98
Szoptatási segély 99
Tejsegély és egyéb élelmiszer-segély 101
Az anyavédelem ellenőrző tevékenysége az anyavédőnők útján 103
Az anya- és csecsemővédelem költségei 105
Az anya- és csecsemővédelem további feladatai 108
Gyermekvédelem és hadiárva-ügy 109
Hadiárvák és hadiözvegyek gondozása 110
Gyermekvédelmi tevékenységünkről általában 114
A tejben-dara akció 117
Gyermekek iskolai reggeliztetése 117
Gyermekek napközi otthonokban való gondozása 118
Gyermekek szünidei üdülése 121
Az 1917. évi nyaraltatási akciók 122
Az 1918-iki nyaraltatási akciók 124
Tömegnyaraltatás 126
Nyolcvanötezer gyermek felruházása két év alatt 128
Az 1917-18-iki téli akció 129
Az 1918-19. évi gyermekfelruházó akció nehézségei 133
25.000 gyermek felruházása 1918. november végéig 135
Két millió korona deficit 137
További 25.000 gyermek felruházása a népkormány támogatásából 138
A gyermekfelruházás lebonyolításának tapasztalatai 142
Irók és művészek támogatása 144
Az írói- és hirlapírói segítő-alap 146
Képzőművészek segítő-alapja 147
Szinészek segítő-alapja 148
Zenészek segítő-alapja 149
Iparművészek segitő-alapja 150
Népélelmezés 152
Központi konyha, mozgókonyha, diákmenza 158
Népélelmező kirendeltség 155
Népegészségügy 157
Háztartási munkaügy 159
Jótékonysági egyesületek segélyezése 160
Pénzek, amelyek még felhasználásukat várják 163
Vitás kérdés az 1,700.000 koronás népházalap felhasználása körül 164
Jótékony alapitványok és adományok 168
Az egyes tételeknél felmerült túlkiadások fedezete 169
Bélyegilletékek 170
Felhasználatlan maradványpénzek 171
Két év mérlege 172
Százötvenezer élő akta két év alatt 172
Esetenkint való intézkedések száma: kétszázkilencvenezer 174
Intézményes intézkedések 176
Százezernyi ügyforgalom: harminc, negyven tisztviselő 179
Mennyi segélyt szedhetett össze a hadiasszony, a hadiözvegy, a hadirokkant, vagy a közsegélyes, ha élelmes volt és mennyit, ha nem volt élelmes? 182
Az "élelmes" és a "nem élelmes" hadiasszony 183
Miből élt meg a hadiözvegy? 187
Lábatlan János hadirokkant 189
"A közsegélyezett" 190
A mese tanulsága 191
Javaslatok a népgondozás megszervezéséről 194
A népgondozás állami feladat 197
Az állam célja: a benne élő boldogulásának biztositása 198
A gyakorlati szociálpolitika feladatai 201
A népgondozás állami megszervezése 205
Hatósági népjóléti irodák, hatósági népjóléti hivatalok és népjóléti tanácsok 208
A népgondozás állami főhatósága 209
A törvényhatóságok és a községek, illetőleg az ezek helyébe lépő közületeknek szerepe a népgondozás államositása esetén 211
Városi ügyosztály, vagy állami hivatal Budapesten 212
Népjóléti irodák a kerületi elüljáróságok helyébe 216
Ház-bizalmi rendszer Budapesten 219
A népgondozás Nagy-Budapestje 220
A népjóléti igazgatás középfokú és alsófokú szervei a vidéken 222
A kerületi munkásbiztosító pénztárak, mint a népjóléti igazgatás hatósági szervei 223
Az egyházi és társadalmi jótékonyság szerepe 224
Elismert és el nem ismert jellegű egyesületek 225
Az egyházak jótékonysága 227
A népgondozás megszervezésének költései 229
Nyolcvanötmillió korona évi költség 230
Szabad-e nyolcvanötmillió koronát a népgondozás szervezetére költeni? 233
Javaslatok a népgondozás végleges megszervezése, valamint az átmeneti intézkedések ügyében 236
A végleges megoldás 237
Az átmeneti intézkedések 240
Jelen és jövő 243
Budapest halandósága általában 244
A gyermekhalandóság 245
A tüdővész pusztitása 246
A főváros lakásviszonyainak és egyéb szociális viszonyainak összefüggése a halandósággal 247
Budapest erkölcsi züllése, különös tekintettel a fiatalkorúakra 249
Az élet küzködői és hajótöröttjei 250
A háború pusztításai 251
Szociális szellemű népgondozás 251
Mit jelent minden egyes emberérték pénzben, termelési értékben, a nemzeti jövedelem javára? 254
Függelék 261
A budapesti népjóléti egyesületek és intézmények működésének a Népjóléti Központnál nyilvántartott 1917. évi adatai 263
A Népjóléti Központnál nyilvántartott adomány-gyűjtések pénzügyi eredményeinek adatai 291
1917. évről 292
1918. évről 294
A Népjóléti Központnál nyilvántartott jókétonycélú előadások pénzügyi eredményeinek adatai 297
1917. évről 298
1918. évről 304
A Népjóléti Központhoz érkezett alapítványok és adományok 1917-1918. évben 309
Alapítványok 310
Pénzadományok 310
Természetben érkezett adományok 318
A Népjóléti Központ hivatali személyzete 1919. elején 321 Vissza
Tétel sorszám:
101
Kikiáltási ár:
5.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
6.500 Ft
Licitek száma: 6
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |