Rédey Tivadar: A Nemzeti Színház története (Védődobozos példány)
Az első félszázad/Védőborítós példány
Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
(Budapest)
,
Kiadói egészvászon kötés , 474 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 474 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2021-09-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1937, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadása és nyomása, 405 p. + [35] t: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A Nemzeti Színház története. Az első félszázad. Írta: Rédey Tivadar.
35 képtáblán számos fekete-fehér, feliratos képpel illusztrált, valamint névmutatóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Az előlap előtti lapon tollal beírt ajándékozási bejegyzés látható. Nyomtatta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos, magyarország aranyozott címerével illusztrált címfedéllel, aranyozott feliratos, díszes könyvgerinccel, színes, kiadói előzéklapokkal, néhol enyhén foltos belívekkel, hiánytalan állapotban, két színnel feliratozott, alakos-ábrás illusztrációval ellátott, kiadói borítófedélben, feliratozatlan, néhol foltos, eredeti védődobozban.
A kötet szerzője, Rédey Tivadar (Budapest, 1885. június 18. – Budapest, 1953. január 25.) könyvtáros, színház- és irodalomtörténész, színikritikus. Az egyetemet Budapesten végezte. 1910-ben az OSZK tisztviselője lett, majd 1929-től a Hírlaptár vezetőjeként tevékenykedett, 1935-től pedig az OSZK helyettes főigazgatója volt. Az ő kezdeményezésének köszönhetően valósult meg a Színháztörténeti Gyűjtemény. 1925 és 1929 között a Magyar Könyvszemle, később az OSZK tudományos kiadványainak szerkesztőjeként munkálkodott. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és a Kisfaludy Társaságnak egyaránt. 1945-ben az Országos Széchényi Könyvtárból nyugdíjazták. Dolgozott mint színikritikus a Magyar Élet, a Szivárvány, a Budapesti Szemle és a Napkelet c. lapoknál. Közel ezer könyvismertetőt és irodalmi tanulmányt írt.
"A Nemzeti Színház centennáriumának sokféle ünneplése közt egyike a legjelentékenyebbek, s mindenesetre a legmaradandóbbaknak Rédey történelmi műve, melynek egyelőre első kötete jelent meg. Tárgy és feldolgozó egymásra találtak itt. A színház történelmét színházi ember írja meg, mégpedig olyan színházi ember, kinek szempontjai, érdeklődési irányai, mértékei, művészi céljai, egyszóval egész szelleme tökéletesen azonos azzal a szellemmel, mely nemzeti színházunkat megteremtette és felemelte. Azokat a férfiakat, kik e félszáz esztendős virágzás kezesei voltak, sőt az egész korszak lelkületét, nemcsak a szöveg s benne a finom prortrék jelenítik elénk, hanem az író személyisége is, mely a magára vont előkelő objektivitáson át is szakadatlanul - és nagyon örvendetes módon - kiérződik. A könyvnek tehát irodalmi varázsa is van historiográfiai értéke mellett..." - írta a műről Joó Tibor (Protestáns Szemle, 1938. június/XLVII. évfolyam/6. szám).
35 képtáblán számos fekete-fehér, feliratos képpel illusztrált, valamint névmutatóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Az előlap előtti lapon tollal beírt ajándékozási bejegyzés látható. Nyomtatta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos, magyarország aranyozott címerével illusztrált címfedéllel, aranyozott feliratos, díszes könyvgerinccel, színes, kiadói előzéklapokkal, néhol enyhén foltos belívekkel, hiánytalan állapotban, két színnel feliratozott, alakos-ábrás illusztrációval ellátott, kiadói borítófedélben, feliratozatlan, néhol foltos, eredeti védődobozban.
A kötet szerzője, Rédey Tivadar (Budapest, 1885. június 18. – Budapest, 1953. január 25.) könyvtáros, színház- és irodalomtörténész, színikritikus. Az egyetemet Budapesten végezte. 1910-ben az OSZK tisztviselője lett, majd 1929-től a Hírlaptár vezetőjeként tevékenykedett, 1935-től pedig az OSZK helyettes főigazgatója volt. Az ő kezdeményezésének köszönhetően valósult meg a Színháztörténeti Gyűjtemény. 1925 és 1929 között a Magyar Könyvszemle, később az OSZK tudományos kiadványainak szerkesztőjeként munkálkodott. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és a Kisfaludy Társaságnak egyaránt. 1945-ben az Országos Széchényi Könyvtárból nyugdíjazták. Dolgozott mint színikritikus a Magyar Élet, a Szivárvány, a Budapesti Szemle és a Napkelet c. lapoknál. Közel ezer könyvismertetőt és irodalmi tanulmányt írt.
"A Nemzeti Színház centennáriumának sokféle ünneplése közt egyike a legjelentékenyebbek, s mindenesetre a legmaradandóbbaknak Rédey történelmi műve, melynek egyelőre első kötete jelent meg. Tárgy és feldolgozó egymásra találtak itt. A színház történelmét színházi ember írja meg, mégpedig olyan színházi ember, kinek szempontjai, érdeklődési irányai, mértékei, művészi céljai, egyszóval egész szelleme tökéletesen azonos azzal a szellemmel, mely nemzeti színházunkat megteremtette és felemelte. Azokat a férfiakat, kik e félszáz esztendős virágzás kezesei voltak, sőt az egész korszak lelkületét, nemcsak a szöveg s benne a finom prortrék jelenítik elénk, hanem az író személyisége is, mely a magára vont előkelő objektivitáson át is szakadatlanul - és nagyon örvendetes módon - kiérződik. A könyvnek tehát irodalmi varázsa is van historiográfiai értéke mellett..." - írta a műről Joó Tibor (Protestáns Szemle, 1938. június/XLVII. évfolyam/6. szám).
Előszó
Részlet a könyvből: „Ne légy bolond majma az idegeneknek. Tiszteld, műveld az anyai nyelvet; ezáltal él a nemzet; ez a polgári rend szent palladiuma... Amely nemzet nem becsüli nyelvét, az... TovábbElőszó
Részlet a könyvből: „Ne légy bolond majma az idegeneknek. Tiszteld, műveld az anyai nyelvet; ezáltal él a nemzet; ez a polgári rend szent palladiuma... Amely nemzet nem becsüli nyelvét, az önmagának készíti örök sírhalmát." Miből idézem ezt az intelmet? Azt lehetne hinni, valami röpiratból, mely a mult század harmincas éveiben a fővárosi állandó magyar játékszín létesítése érdekében bocsáttatott közre. Pedig ezek a szavak egy drámából valók, melyet még a század második évtizedében írt Gombos Imre udvari fogalmazó, a legnagyobb magyar drámai tehetség Katona József és Kisfaludy Károly föllépése előtt. Esküvés a címe ennek a drámának, ebben lépett színre először tizennyolcéves korában Rozsnyón Egressy Gábor, vidéken évtizedekig játszották, a Nemzeti Színházban pedig a nyolcvanas években rendezett magyar drámatörténeti ciklusai során Paulay Ede mutatta be újra... VisszaTartalom
| A színház megnyitásáig | 7 |
| A Nemzeti Színház eszméje színészetünk bölcsőkorában. - Gondolatának legrégibb nyomai az irodalomban. - Az első magyarnyelvű színielőadás | 9 |
| Kelemen László társulata, műsora, színészeinek játékstílusa. - A vállalkozás bukása | 21 |
| A kolozsvári színészet megszervezkedése. - Az első magyar Shakespeare-előadás. - Id. Wesselényi Miklós pártfofói szerepe. - Az erdélyi színészek első látogatása Pesten, működésük Vida László, majd Mérey Sándor igazgatása alatt. - Kulcsár István erőfeszítései állandó színház létesítésére: röpiratai, telekvásárlása, csalódása és halála | 31 |
| Az erdélyi színészet küzdelmei a kolozsvári magyar színház megnyitásáig. - A székesfehérvári társaság pesti szereplése és hódítása Kisfaludy Károly darabjaival. - Pozsonyi kudarcuk. - A társulat széthullása | 45 |
| Elszórt kísérletek Budán és Pesten. - A kolozsváriak második látogatása a fővárosban. - Szereplésük Miskolcon. - Megtelepedésük Kassán: a magyar színészet felvirágzása Berzeviczy Vince és Csáky Tivadar irányítása alatt, a Nemzeti Színház alapító gárdájának összeverődése. - A Bánk bán kassai, legelső előadása. | 53 |
| A magyar színészet fővárosi állandósításának ügye Pest vármegye gondozásában. - Széchenyi röpirata. - Földváry alispán a haladéktalan építkezés mellett. - Grassalkovich herceg telekadománya. - A Magyar Tudós Társaság pályatétele, a nyertes Fáy András elgondolása | 63 |
| A volt kassai együttes megtelepedése és működése a Várszínházban, a vármegye oltalma alatt. - Fáy András és Döbrentei Gábor igazgatása, külföldi és hazai műsoruk. - Földváry, Széchenyi és Pest városának törekvése a színház megépítésére. - Zitterbarth építőmester megbízása, a vármegyei építkezés megkezdése. - Gyűjtés, adományok, szolgáltatások. - A várbeli színészet fölfrissülése a kolozsvári játszók csatlakozásával, együttesük és műsoruk Simontsits János igazgatása idején. - Szigligeti színészi és írói pályájának kezdete. A Bánk bán első fővárosi bemutatója. - A színbírálat első jelentkezése. - Operai játékrend kialakulása. | 73 |
| Az állandó színház építkezése. - A nádor beavatkozása Széchenyi felfogásának szellemében. - Az országgyűlés óvatos állásfoglalása. - Földváry folytatja az építést. - A bokrétaünnep. - A budai színészet átmentileg hontalanná válik. - Működésük az egykorú kritika tükrében, régi és új színészi iskola első szembenállása a társulat kebelében. - A Pesti Magyar Színház építkezésének befejezése s az épület átadása rendeltetésének | 95 |
| A szabadságharc bukásáig | 105 |
| Az új színházépület és környéke, belső berendezése. - A megnyitás napjának krónikája. A színházavató est műsora. | 107 |
| A Pesti Magyar Színház első szervezete a vármegyei kormányzat alatt. - Bajza József első igazgatása. - A "honalapító" gárda. - A Kántorné-ügy. - Bajza színházi törvényei. - A kezdeti műsor, fordítások áradata; Dumas, Hugo és a divatos franciák. - Az első Shakespeare-előadás: Lear király. Egyéb klasszikusok. - Kotzebue s az érzelgős német színművek. - A hazai játékrend előörsei, Szigligeti drámaírói pályájának kezdete, Vörösmarty. - Az operai műsor kialakulása Schodelné körül. - A pesti árvíz. - Bajza távozása | 141 |
| Szentkirályi Móric tízhetes igazgatósága. - Választmányi igazgatás Ilkey Sándorral és Ráday Gedeonnal. - Az első nagy újdonságsiker: Gaal Peleskei nótáriusa. - Szigligeti s más hazai szerzők. - A külföldi és az operai műsor. - Az artistamutatványok elharapódzása | 141 |
| Nyáry Pál teljhatalmú uralmának bomlasztó hatása. - A színészek továbbépítik a shakespearei játékrendet: Hamlet, A velencei kalmár. - Egressy jutalomjátékául bemutatják a Bánk bánt, fogadása, a sajtó visszhangja. - Az opera: Mozart Don Juanja, Beethoven Fideliója. - "Szavalati akadémiák". - A színház anyagi válsága, Bajza röpirata az országosítás érdekében. Az 1840: XLIV.tc. az országos kezelésbe vételéről: a színház felveszi a "Nemzeti" elnevezést. - Erkel operaszerzői pályájának indulása. - Szigligeti sikerek. - A színészi játékstílus fejlődése. - A Schodelné-botrány | 147 |
| Az "országos bizottmány" rendszere. Simontsits János igazgatása. Kritikai hadjárat, villogások az opera körül, a franciaellenes háborúskodás. - A Shakespeare-műsor gazdagodása: Coriolanus, Julius Caesar, Otello. Az első Moliére bemutató: A botcsinálta doktor. - Külföldi klasszikusok és újdonságok. - A magyar műsoron Vörösmarty Áldozata, Teleki Kegyence, Szigligeti újabb művei. - Sűrű operabemutatók. - Túlköltekezés, végzetes pénztári hiány, a csőd küszöbén a színházat bérbeadják. | 163 |
| Bartay Endre bérlő-igazgató felvirágoztatja a színházat. Hazai műsor megteremtésére törekszik. Nagy Ignác Tisztújításának diadala, Bartay pályatétele népies színműre: Szigligeti Szökött katonájának döntő sikere, további népszínművei. - Petőfi fellépése a Nemzeti Színházban. - Vörösmarty- és Eötvös bemutató. - Obernyik és Czakó jelentkezése: az Örökség s a Kalmár és tengerész. - Bartay idegen műsora. - Újdonságok a shakespearei játékrenden: III. Richárd, Machbet, Romeo és Julia. - Az operai műsor: Scholdelné visszatérése, külföldi bemutatók, Erkel Hunyadi Lászlójának diadala. - A Szózat és Himnusz dallamának megszületése. - Alkalmi mutatványok. Elssler Fanny. - Bartay bukása | 175 |
| Újra országos kormányzat gróf Ráday Gedeon főigazgatása alatt. Fáncsy mint művezető. - Az épület rendbehozása. - A színház nagy látogatottsága. - A magyar műsor: Szigligeti műveinek áradata, a Csikós nagy sikere. A többi hazai szerző, Obernyik és Czakó további pályája, Szigeti József színműíró fellépte. - A Bánk bán feltámadása és meggyökerezése a színpadon. - Hugo Károly feltünése, Bankár és bárójának színpadi dicsősége. - Ráday küldöldi műsora: Hugo Victor, Dumas, Scribe és tanítványaik. - Küldöldi kalsszikusok: Schiller-bemutatók, Shakespeare műsor: VIII. Henrik bemutatása. Moliére Tartuffeje. - Német és francia színművek játékstílusa. - Az operai műsor: olasz mesterek, Verdi első művei, franciák. Hazai újdonságok: Thern, Doppler, Hollósy Kornélia feltűnése. - Zenei nagyságok vendégjárása. - Szervezeti bajok és surlódások a színházban. Czakó Zsigmond támadása. Az intendáns Bajzát veszi maga mellé igazgatónak | 195 |
| Bajza második igazgatósága. - A színház a forradalom napjaiban s a szabadságharc alatt. A magyar műsor: Obernyik, Czakó, Hugo, Szigligeti magyar művei, a Bánk bán-előadások. - Március 15-ike és további politikai tüntetések a színházban. - Erdélyi János igazgató megbízatása. Szigligeti II. Rákóczi Ferenc fogsága című drámájának diadala. - Külföldi újdonságok és klasszikusok. Moliére Fösvénye. - Az operai játékrend gazdagodása. - A világosi fegyverletétel után a színház a megtorló hatalom kezére kerül. | 225 |
| A kiegyezésig | 237 |
| A színház az ostromállapot idején. Simontsits és Fáncsy irányítása alatt. - Német előadások a Nemzeti Színházban. - A katonai hatóság beavatkozásai. - Külföldi vendégek: La Grange Anna, Rachel Elise. - A hazai újdonságok iránya, Dobos Lajos, Hegedűs Lajos, Jókai színműírói fellépése. - Tóth József szerződtetése | 239 |
| A színház új szervezete Albrecht főherceg katonai főkormányzó alatt: "bizottmányi" rendszer. Gróf Festetics Leó igazgatósága. - Egyoldalú operapártolás, belső bajok, sajtótámadások. - Túlköltekezés az alaptőke terhére, Fáncsy utolsó hírlapi polémiája és halála. - Ira Aldridge vendégjátéka. - A drámai együttes elsorvadása, a színház látogatottságának hanyatlása | 249 |
| Festetics távozása, gróf Ráday Gedeon intendánsi megbízatása. - A második Ráday-korszak. - Egressy új szerződtetése, Lendvay lelépése. - Feleki Miklós és Szerdahelyi Kálmán szerződése. - Az énekes-együttes gazdagodása: Ernstné, Stéger. - Drámai pályadíjak. A nézőtér megújítása. - A negyedmilliós "Károlyi-alap". - Paulay Ede első vendégfellépte. - Ifj. Lendvay, Szilágyi Lilla, Fáncsy Ilka és Munkácsi Flóra pályakezdése. - Külföldi hírességek vendégjátékak: Levassor, Ristori Adelaide, Aldridge második vendégszereplése. - A császári pár látogatása. - Nagy temetések: Vörösmarty, Lendvay, Bajza, Szentpétery. - Katona és Lendvay szobra a színház előtt. - A Ráday-korszak műsorának jelleme. - Alkalmi mutatványok. - Az irányítás hibái és hiányai. A gazdasági mérleg megingása. Szigligeti művezetői megbizatása. Ráday visszavonulása. | 255 |
| A hazafias szellem felbuzdulása Bach bukása után. - Molnár György Budai Népszínháza. - Nyéky Mihály átmeneti kormányzása a Nemzeti Színházban. - Szigligeti emlékiratai a színház ügyében. - Széchenyi István és Teleki László halála. - Hegedűsné népszínművi rövid tündöklése, Tamássy József első fellépése. - Az operett műfajának jelentkezése. - Prielle Kornélia végleges szerződése | 271 |
| Radnótfáy Sámuel intendánsi működése. - A színház negyedszázados fennállásának ünnepe. - A pénzügyi helyzet helyreállítása. Az uralkodó évi hozzájárulása. - A császári pár látogatása a színházban a kiegyezés előtt. - A színésziskola felállítása. - Egressy Gábor halála. - Radnótfáy szerződtetései: a Paulay-pár, Náday Ferenc, a dalműegyüttesben Markovics Ilka, Carina Anna. - Elégedetlenkedések a színházban és a sajtóban. a Dobsa-Reviczky-féle beadvány az uralkodóhoz Radnótfáy ellen. - A külföldi, hazai és operai műsor iránya: Shakespeare bemutatók, az első Wagner opera | 275 |
| A színház eredeti játékrendje az önkényuralom idején. - Szigligeti sikerei és kudarcai a dráma és a vígjáték terén. Újabb népszínművei. - A többi magyar szerző. Obernyik és Czakó poszthumusz drámái. Jókai színművei. Szigeti József darabjainak népszerűsége. A kor más kedvelt szerzői: Dobsa, Kövér, Hegedűs, Tóth Kálmán, Balázs Sándor, és Beczik Árpád színműírói pályakezdése. Szász Károly és Rákosi Jenő első jelentkezése. Színész-szerzők. - Vajda János és a kritikus-drámaírók bukása. - Magyar klasszikusok a játékrenden, a Bánk bán színpadi feltámadása és főbb szereplői az abszolutizmus idején | 283 |
| A színház külföldi műsora az önkényuralom alatt. - A divatos francia szerzők előretörése: Feuillet, Augier, Ifj. Dumas, Sardou. - A legnagyobb újdonságsikerek. - Az idegen műsor fő erősségei a színház együttesében | 293 |
| Shakespeare az abszolutizmus alatt. Az addigi műsor további sorsa, a nagy szerepek újabb gazdái. - A shakespearei játékrend gazdagodása. - A Festetics korszak újdonságai: Athéni Timon, Tévedések játéka, A windsori csalfa hölgyek. - Ráday bemutatói: A makrancos hölgy, Veronai két nemes, Antonius és Cleopatra. - Radnótfáy bemutatóelőadásai: Szentvánéji álom, Téli rege, VIII. Henrik | 297 |
| A dalmű helyzete és műsorállományának gyarapodása az önkényuralom alatt, Meyerbeertől Wagnerig. - A Meyerbeer-műsor és főbb szereplői. - Német zeneszerzők: Mozart, Flotow, Wagner, jelentősebb műveik első közreműködői. - Az olasz opera: Verdi, Rossini. - Francia operák: Gounod - Az operett térhódítása: Offenbach-áradat, társulatának vendégjátéka a Nemzeti Színházban. - Hazai dalműtermés: új magyar szerzők, a régiek további műveik. Erkel Ferenc az abszolutizmus alatt, Bánk bán-operájának bemutatója s első szereplői. Többi operái. - Hangversenyek a Nemzeti Színházban: Liszt, Rubinstein, Reményi stb. - A főváros zenei életének megélénkülése, az új Vigadó-épület megnyitása | 305 |
| Az opera különválásáig | |
| Koronázás örömünnepe. - Radnótfáy további igazgatósága, gazdasági és színészjóléti intézkedései. - A színház államosítása a belügyminiszter fennhatósága alatt. - Az opera különválásának előkészítése. - A népszínházi eszme útja: első gyakorlati jelentkezései: Molnár Budai Népszínházának második korszaka. Aradi Gerő budai szereplése. Kőmíves Imre városligeti népszínmű-előadásai, Miklósy Gyula István-téri színháza. Latabár kassai társulata Budán. - A főváros népszínház létesítésén fáradozik, telekadományai. - A Népszínház felavatása 1875-ben. - Az Operaház építkezése 1875-1884 között | 317 |
| Zichy Antal, majd ideiglenes vezetőség a Nemzeti Színház élén. - Jókainé visszavonulása, Tóth József halála. - Az együttes újabb kiválóságai: Nagy Imre, Helvey Laura, Rákosi Szidi, Ujházi Ede, Tamássy József, Ódry Lehel. - Nagy színészpályák delelője: Szigeti József, Prielle Kornélia, Szathmáriné. - Báró Orczy Bódog igazgatói kinevezése. Üdvös újításai, meggondolatlan gazdálkodása. Együttesének gazdagodása: Blaha Lujza és Jászai Mari szerződtetése. - Szerdahelyi Kálmán halála, utódja: Halma Ferenc. - Az operai személyzet gyarapodása: Benza Ida, Nádayné, Richter János karnagyi meghívása. - A túlméretezés fenyegető pénztári hiányra vezet. Orczyt elejti a kormány. - Szigligeti ideiglenes igazgatósága, belső forrongások, a mérleg helyreállítása. - Új szerződések: Vízvári Gyula, Szigeti Jolán, Márkus Emília. - A színház halottjai: Réthy Mihály, ifj. Lendvay Márton. - Az opera nagy lendülete, az együttes új tagjai. - A drámai kalasszikus és újdonság műsor jelleme, a népszínmű elköltözése. - A Nemzeti Színház átépítése és bérház emelése. - Szigligeti halála | 325 |
| Paulay Ede igazgatói kinevezése. - A főváros közműveltségi és színházi viszonyai. - A Nemzeti Színház új technikai berendezése és színpadának kitágítása. - Szigeti József, Prielle Kornélia s a Feleki - pár művészjubileuma. - A Színészegyesület megalakulása. - Az előadói gárda kiegészítése: Mihályfi Károly, Gyenes László, Csillag Teréz, Adorján Berta, Fái Szeréna, Alszeghy Irma, Gabányi Árpád s a Szacsvay-házaspár szerződtetése | 339 |
| A hazai műsor a kiegyezés után. Régebbi magyar színművek felújítása, Paulay három drámatörténeti ciklusa. A Bánk bán előadásai és főbb szereplői 1867 után. - A magyar újdonságok. Szigligeti pályájának végső szakasza, Rákosi Jenő és Szigeti József újabb művei, Jókai kudarcok, Tóth Kálmán utolsó sikere. - Újabb színpadi szerzők: Dóczy Lajos, Bartók Lajos, Váradi Antal pályakezdése. Az utolsó népszínműbemutatók: Abonyi Lajos darabjai, Tóth Ede döntő sikere. - A magyar társadalmi dráma első kísérletei: báró Jósika Kálmán, Toldy István, Bercsényi Béla, a két Ábrányi. E műfaj meggyökereztetője: Csiky Gergely, első jelentkezései, a Proletárok diadala, további sikerei. A Csiky darabok több közreműködői | 343 |
| Paulay Ede két nagy rendezői vállalkozása: a Csongor és Tünde s Az ember tragédiájának bemutatása. - A főbb szereplők. - Az egykorú kritika ítéltet | 355 |
| A színház külföldi újdonságműsora a kiegyezés után. - A francia dráma korlátlan térfoglalása: Sardou, Augier, Dumas, Feuillet, Pailleron, Labiche, Ohnet. E műsor fő erősségei az együttes régi és újabb tagjai közül. A francia játékrend legnagyobb sikerei. - Angol és német újdonságok | 361 |
| A klasszikus játékrend a kiegyezés utáni évekeben. - A "nagy stílus" általános hanyatlása. Jászai Mari személyi hódítása Jókainé örökében. - Schiller-, Goethe-, Corneille- és Racine-bemutatók. - A moliérei játékrend nagy meggazdagodása és vonzóereje, a főbb Moliére színészek. - Beaumarchais, Calderon, Moreto. - Az első ókori klasszikus előadás a Nemzeti Színházban Szigligeti alatt: Antigone | 366 |
| Shakespeare a kiegyezés utáni műsoron. - A régi fordítások fokozatok kicserélése. - Az újabb színésznemzedék a régi nagyok örökében. - A műsor újabb gazdagodása Szigligeti alatt. A vihar, Sok hűhő semmiért, Paulay bemutatói: Vízkereszt, Cymbeline, - Jászai Mari tíz év alatt tizenöt shakespearei szerepben. A többi jelesebb Shakespeare-játszó | 371 |
| A dalmű az Operaház megnyitásáig. - A Verdi-műsor továbbépülése, a többi olasz újdonság. - A franciák vezetőszerepe: Gounod, Thomas, Bizet, Massé, Massenet operái, Delibes balletjei. - A német műsor, Wagner térhóditása, Mozart bemutatók. - Goldmark. - A hazai játékrend. Erkel Ferenc új dalművei, egyéb magyar újdonságok. - Az énekes műsor fő erősségei. - Az utolsó operaelőadás. - A Nemzeti Színház tisztára drámai műintézetté válik. | 375 |
| Névmutató | 383 |
Tétel sorszám:
362
Kikiáltási ár:
6.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
9.000 Ft
Licitek száma: 8
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |