Baktay Ervin, Dr.: A diadalmas jóga (aláírt példány)
Rádzsa jóga/A megismerés és önuralom tana
Pantheon Kiadás
(Budapest)
,
Kiadói félvászon kötés , 254 oldal
Kiadói félvászon kötés , 254 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2021-09-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1942, Pantheon Kiadás (K. J. Nyomda), 254 p. + [1] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt példány. A diadalmas jóga. Rádzsa jóga. A megismerés és önuralom tana. Írta: Dr. Baktay Ervin.
A kötet címlapján a szerző, Dr. Baktay Ervin jól olvasható aláírása látható.
Második kiadás. Néhány szövegközti fekete-fehér rajzzal illusztrált, valamint "Miről van szó?" c. bevezetéssel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A könyvet K. J. Nyomdája nyomtatta.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, a kiadó aranyozott emblémájával ellátott, foltos címfedéllel, aranyozott feliratos, kissé kopott könyvgerinccel, a címfedél felőli oldalon enyhén sérült előzéklappal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Erdőbaktai Baktay Ervin /szül. Gottesmann Ervin/ (Dunaharaszti, 1890. június 24. – Budapest, 1963. május 7.) festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító. A Budapesti Képzőművészeti Akadémián, majd Münchenben tanult festészetet Hollósy Simonnál. Az első világháborúban végig a fronton szolgált. Az 1920-as évek elején fordítások, könyvek közreadása útján igyekezett megismertetni az indiai kultúrát Magyarországon. 1926–1929 között Indiába utazott és tanulmányozta az ottani vallásokat, szokásokat, kultúrát. 1928-ban felkutatta Kőrösi Csoma egykori tartózkodási helyeit és annak meglévő emlékeit, csak 1929-ben maláriás betegen tért haza. 1930-as évek elején Kismarosi-szigeten, majd Verőcén lévő római romokkal szemben „indián törzset és tábort” hozott létre. Az 1930–1944 között "A Földgömb" c. korabeli népszerű ismeretterjesztő folyóirat elismert szerkesztője volt. 1933-ban a Debreceni Tudomány Egyetemen bölcsészdoktorrá avatták. 1946-1958 között a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum helyettes igazgatója, az ELTE megbízott előadója volt. 1956–57-ben az indiai kormány meghívására újabb tanulmányutat tett Indiában: egyike volt annak a tizenhét nem buddhista személynek, akiket meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatra 1956-ban. 1959-ben részt vett az Iparművészeti Múzeumban rendezett Ázsia művészete c. nagy kiállítás előkészítésében. Nyugalomba vonulása után számos külföldi országban (Anglia, Svédország, stb.) tartott előadást az indiai kultúráról, művészetről, vallásról. A neves indológus szerző jelen könyve az indiai jóga-rendszer részletes ismertetését adja, valamint a jóga-gyakorlatok pontos magyarázatával és azoknak az emberi testre és lélekre való hatásával is kimerítően foglalkozik.
A kötet címlapján a szerző, Dr. Baktay Ervin jól olvasható aláírása látható.
Második kiadás. Néhány szövegközti fekete-fehér rajzzal illusztrált, valamint "Miről van szó?" c. bevezetéssel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A könyvet K. J. Nyomdája nyomtatta.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, a kiadó aranyozott emblémájával ellátott, foltos címfedéllel, aranyozott feliratos, kissé kopott könyvgerinccel, a címfedél felőli oldalon enyhén sérült előzéklappal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Erdőbaktai Baktay Ervin /szül. Gottesmann Ervin/ (Dunaharaszti, 1890. június 24. – Budapest, 1963. május 7.) festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító. A Budapesti Képzőművészeti Akadémián, majd Münchenben tanult festészetet Hollósy Simonnál. Az első világháborúban végig a fronton szolgált. Az 1920-as évek elején fordítások, könyvek közreadása útján igyekezett megismertetni az indiai kultúrát Magyarországon. 1926–1929 között Indiába utazott és tanulmányozta az ottani vallásokat, szokásokat, kultúrát. 1928-ban felkutatta Kőrösi Csoma egykori tartózkodási helyeit és annak meglévő emlékeit, csak 1929-ben maláriás betegen tért haza. 1930-as évek elején Kismarosi-szigeten, majd Verőcén lévő római romokkal szemben „indián törzset és tábort” hozott létre. Az 1930–1944 között "A Földgömb" c. korabeli népszerű ismeretterjesztő folyóirat elismert szerkesztője volt. 1933-ban a Debreceni Tudomány Egyetemen bölcsészdoktorrá avatták. 1946-1958 között a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum helyettes igazgatója, az ELTE megbízott előadója volt. 1956–57-ben az indiai kormány meghívására újabb tanulmányutat tett Indiában: egyike volt annak a tizenhét nem buddhista személynek, akiket meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatra 1956-ban. 1959-ben részt vett az Iparművészeti Múzeumban rendezett Ázsia művészete c. nagy kiállítás előkészítésében. Nyugalomba vonulása után számos külföldi országban (Anglia, Svédország, stb.) tartott előadást az indiai kultúráról, művészetről, vallásról. A neves indológus szerző jelen könyve az indiai jóga-rendszer részletes ismertetését adja, valamint a jóga-gyakorlatok pontos magyarázatával és azoknak az emberi testre és lélekre való hatásával is kimerítően foglalkozik.
Előszó
Amióta nyugati világunk megismerkedett a keleti szellemiség értékeivel, ezek szakadatlanul hatottak gondolkozásunkra. Amikor a Nyugat először találkozott India tanításaival, a felfedezés ujjongó... TovábbElőszó
Amióta nyugati világunk megismerkedett a keleti szellemiség értékeivel, ezek szakadatlanul hatottak gondolkozásunkra. Amikor a Nyugat először találkozott India tanításaival, a felfedezés ujjongó örömével fogadta az új eszméket. Goethe, majd Schopenhauer sokat tett azért, hogy a keleti gondolat meghonosodjék az európai talajban. Más kiváló elmék is munkálkodtak ezen már a múlt század első felében. Kétségtelen, hogy ismereteik még hézagosak voltak és az indiai szellemiség egészét nem tekinthették át; ez kiütközik Schopenhauer bölcseletéből is, hiszen pesszimizmusa igen távol áll az indiai filozófia egyetemes felfogásától, amely époly kevéssé jellemezhető a pesszimizmussal, mint az optimizmussal. India szellemi nagyságai ősidőktől fogva arra törekedtek, hogy a lét egyetemes mivoltát, gyökeres természetét megismerjék, s az ilyen átfogó, mindent magábazáró szemlélet nem eshet a végletes felfogások egyoldalúságába, mint amilyen egyoldalú akár az optimista, akár a pesszimista szemlélet. Amint a Nyugat egyre teljesebben és egyre behatóbban megismerte a Kelet, elsősorban India tanait, az első benyomások is módosultak. Kiváló gondolkozók munkálkodtak azon, hogy a hindu bölcsesség eredményeit közelebb hozzák eszmélésünkhöz és feltárják azok egységes, szerves rendszerét. Így a keletről jött tanok sokat vesztettek ugyan regényes exotikumukból, de annál többet nyertek való értékeik kendőzetlen megjelenésével. Kétségtelen, hogy ezt a gondolatvilágot csak akkor méltányolhatjuk igaz becse szerint, ha egész rendszerét áttekintve, egységes, hiánytalan képet nyerünk róla. A hindu bölcselet nem egyéni állásfoglalások szemszögéből vizsgálja a lét tényeit, hanem kezdettől fogva arra törekedett, hogy épen az egyéni részletszemszög fölé kerekedjék és megtalálja a szemléletnek azt a középpontját, ahonnan a tények torzítatlanul, a személyes látásmód színeitől szabadultan, való mivoltuk kristálytiszta színtelenségében, egyetemes központból szétsugárzó vonalak éles rendjének jelennek meg. VisszaTartalom
| Miről van szó | 5 |
| A jóga rendszere | |
| A fogalmak tisztázása | 19 |
| A szellemtest és a durvatest kapcsolata | 32 |
| A Szánkhja-rendszer, mint a Jóga bölcseleti alapja | 39 |
| A Védánta felfogása a lélekről | 49 |
| A tevékenység és a következmények törvénye | 57 |
| Az elme-közeg szerepe | 70 |
| Az elme állapotai | 80 |
| Az anyag minőségi változatai | 94 |
| Az eltérő erő árama | 104 |
| A Prána-áram vezetékei és erőközpontjai | 112 |
| Pránájáma: Uralom az életáram fölött | 123 |
| A Jóga gyakorlásának előfeltételei | 133 |
| Az ülésmód és a lélekzetszabályozás | 144 |
| Az összpontosítás | 161 |
| Patandzsali "jóga-szútrái" | |
| Bevezetés | 179 |
| A tudatfölötti állapot fokozatai | 181 |
| A célhozjutás eszközei | 197 |
| A nagy erők | 216 |
| Az egyedülvalóság | 237 |
Tétel sorszám:
047
Kikiáltási ár:
24.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
24.500 Ft
Licitek száma: 2
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |