Török József: A' két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdő-intézetei
Természet- vegy- 's gyógytani sajátságaikban előterjesztve
Magyar Irodalomterjesztő Társulat
(Pest)
,
Későbbi félvászon kötés , 190 oldal
Későbbi félvászon kötés , 190 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 21 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2021-09-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Pesten, 1848, Magyar Irodalomterjesztő Társulat (Beimel József Nyomdája, Pest), 190 p. + [2] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A két Magyar Haza első rangú gyógyvizei és fürdő-intézetei. Természet-, vegy-, 's gyógytani sajátságaikban előterjesztve. A' M. Tudós Társaság által koszorúzott pályamunka. Írta: Török József orvos- és sebésztudor, a' Debreczeni Ref. Főiskolában vegytan és természetrajz ny. r. tanára, a' Kir. Magyar Természettudományi Társulat, a' Budapesti Kir. Orvosegylet, a' Pesti Orvosi Kar, 's a' Magyar Tudományos Akadémia r. tagja.
Bevezetéssel, csillagozott lábjegyzetekkel, vonatkozó adatokkal, számításokkal, függelékkel, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet.
A kötet függelékkében olvasható:
Későbbi félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, márványmintás fed- és hátlappal, feliratos, kopott, régi kézzel jegyzett gerinccimkéket tartalamzó könyvgerinccel, tiszta, szép belívekkel, körbe mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Török József (Alsóvárad, 1813. október 14. – Debrecen, 1894. március 14.) magyar orvos, természettudós, tanár, a hazai gyógyvizek szakértője, MTA tag. A selmeci evangélikus líceumban tanult. Középiskoláit, bölcseleti, jogi és teológiai tanulmányait a Debreceni Református Főiskolán végezte. 1836-tól Pesten, az Újvilág (ma Semmelweis) utcai, egyre zsúfoltabbá vált egyetemi campuson folytatott orvosi tanulmányokat. 1842-ben avatták orvosdoktorrá. Ezután berlini, párizsi tanulmányutakat tett, ahol sebészeti tanulmányokat folytatott. Számos orvosegészségügyi és természettudományi tanulmányt írt. Bugát Pállal együtt összegyűjtötte a magyar irodalomban megjelent természettudományi és orvosi műszavakat a Természettudományi Szóhalmazba, a magyar nyelv szótára számára pedig a vegytani műszavakat gyűjtött össze, melyeket magyarázattal is ellátott. 1843-ban Pesten kezdett orvosi gyakorlatot, később sebészdoktor lett és a Tudós Társaság is levelező tagjai sorába fogadta. 1841–45 között Montedegói Albert Ferenccel együtt szerkesztette a Természettudományi Társulat Évkönyvének I. kötetét és 1847–48 évi naptárát. A Természettudományi Társulat másodtitkára, a Debreceni Ref. Főiskola vegytan és természetrajz tanára. 1846-ban az MTA Hazai legnevezetesebb ásványvizek ismertetése címen kitűzött pályázatára is beküldte pályamunkáját, amelyet 50 arannyal díjaztak. A pályamű 1848-ban jelent meg a Magyar Irodalomterjesztő Társulat kiadásában "A két magyar haza elsőrangú gyógyvizei és fürdőintézetei" címmel. 1849-ben a szabadságharc idején a debreceni két tábori kórházban mint főorvos működött, és két hónapig mint tanácsos dolgozott az Egészségügyi Osztálynál. 1858-ban az MTA rendes tagjai közé választotta.
Bevezetéssel, csillagozott lábjegyzetekkel, vonatkozó adatokkal, számításokkal, függelékkel, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet.
A kötet függelékkében olvasható:
- "Miként lehetne honi ásványvizeinket netalán létező hiányaikra nézve orvos-rendőrségi tekintetben használhatóbakká tenni."
- "Honi ásványvizeink irodalma. Gyógyvizeinket szakértőleg tárgyaló magyar nyelven írt munkák, időrendszerint./Idegen nyelvű kizárólag gyógyvizeinket tárgyló munkák."
Későbbi félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, márványmintás fed- és hátlappal, feliratos, kopott, régi kézzel jegyzett gerinccimkéket tartalamzó könyvgerinccel, tiszta, szép belívekkel, körbe mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Török József (Alsóvárad, 1813. október 14. – Debrecen, 1894. március 14.) magyar orvos, természettudós, tanár, a hazai gyógyvizek szakértője, MTA tag. A selmeci evangélikus líceumban tanult. Középiskoláit, bölcseleti, jogi és teológiai tanulmányait a Debreceni Református Főiskolán végezte. 1836-tól Pesten, az Újvilág (ma Semmelweis) utcai, egyre zsúfoltabbá vált egyetemi campuson folytatott orvosi tanulmányokat. 1842-ben avatták orvosdoktorrá. Ezután berlini, párizsi tanulmányutakat tett, ahol sebészeti tanulmányokat folytatott. Számos orvosegészségügyi és természettudományi tanulmányt írt. Bugát Pállal együtt összegyűjtötte a magyar irodalomban megjelent természettudományi és orvosi műszavakat a Természettudományi Szóhalmazba, a magyar nyelv szótára számára pedig a vegytani műszavakat gyűjtött össze, melyeket magyarázattal is ellátott. 1843-ban Pesten kezdett orvosi gyakorlatot, később sebészdoktor lett és a Tudós Társaság is levelező tagjai sorába fogadta. 1841–45 között Montedegói Albert Ferenccel együtt szerkesztette a Természettudományi Társulat Évkönyvének I. kötetét és 1847–48 évi naptárát. A Természettudományi Társulat másodtitkára, a Debreceni Ref. Főiskola vegytan és természetrajz tanára. 1846-ban az MTA Hazai legnevezetesebb ásványvizek ismertetése címen kitűzött pályázatára is beküldte pályamunkáját, amelyet 50 arannyal díjaztak. A pályamű 1848-ban jelent meg a Magyar Irodalomterjesztő Társulat kiadásában "A két magyar haza elsőrangú gyógyvizei és fürdőintézetei" címmel. 1849-ben a szabadságharc idején a debreceni két tábori kórházban mint főorvos működött, és két hónapig mint tanácsos dolgozott az Egészségügyi Osztálynál. 1858-ban az MTA rendes tagjai közé választotta.
Előszó
Mióta Tognio Lajos egyetemi tanár árvasági elhagyatott állapotban sinyledező ásványos vizeink ügyeit lelkesült kebellel, 's lankadatlan buzgalommal fölkarolta, vizsgálatainak némelly nevezetesebb... TovábbElőszó
Mióta Tognio Lajos egyetemi tanár árvasági elhagyatott állapotban sinyledező ásványos vizeink ügyeit lelkesült kebellel, 's lankadatlan buzgalommal fölkarolta, vizsgálatainak némelly nevezetesebb eredményeit a' közönség elibe bocsátotta, orvosi rendünknek e' tekintetben elzsibbasztott figyelmét átható megszólamlásaival fölzaklatta: át kezdők látni, milly megbecsülhetetlen kincs rejlik honunk ásványos vizeiben, de át kezdők látni azt is, mennyire elhanyagolók a' bőkezű természet ezen megbecsülhetlen adományait, s' mennyire hátramaradánk e' tekintetben is a' külföldhöz képest... VisszaTartalom
Bevezetés 1I. A' két magyar haza tan gyos és hévvizei 5
a) Vegyileg közönyös hévvizek
1. Daruvári 6
2. Stubiczai 9
3. Krapinai 11
4. Szutinkai 12
5. Egri vizek 12
b) Kénes langyos és hévvizek 14
1. Toplikai 15
2. Mehádiai 18
3. Harkányi 24
4. Trencsini tepliczi 28
5. Pöstényi 33
6. Kapldthi 39
7. N. Váradi 39
6. Alsó Váczai 42
9. Magyarádi 43
10. Lajta-Pordányi 43
II. Gyügyi vizek 45
c) Vasas langyos és hév vizek 46
1. Szliácsi 46
2. Vichnyei 52
3. Topuszkói 53
4. Lucskii 55
5. Rajeczi 56
6. Algyógyi 57
7. Monyászai 58
d) Égvényes hévvizek 59
1. Lippiki 59
2. Budái 62
3. Kis-Káláni 66
e) Kénsavas sókat tartalmazó hévvizek 67
1. Háj Stubnyai 67
2. Bajnóczi 70
f) Meszes hévvizek
1. Szklenói
2. Ruszbachi vizek 72
II. A' két magyarhon hideg gyógyvizek
a) Kénes hideg gyógyvizek
1. Büdösköi
2. Farkasdi v. Balfi 77
3. Málnási 78
4. Sombori 79
5. Szobránczi 80
6. Joodi 81
7. Siboi 82
8. Szombatfalvi 83
9. Disznópataki 84
10. Hosszúmezöi 85
11. Parádi 85
12. Királyfalvai 88
13. Szinye-Lipóczi és Sárniki 90
14. Gyügyi 's Szántói 91
15. Brusznói 92
16. Ajnácskői kénes vizek 93
b) Konyhasós hideg gyógyvizek 94
1. Felső bajomi 95
2. Alsó sebesi 96
3. Polkorai 98
4. Szlatinai 99
5. Királymezői 100
6. Felső nyiresházi
7. Sóvári
8. Barandai konyhasós
III. IV. Savanyú és vasas vizek 102
a) Első rangú kevés sós és földes létrészeket tartalmazó savanyú vizeink 104
1. Buziási 104
2. Parádi 106
3. Újlublói 108
4. Kabolapolyánai 110
b) Kénsavas sókat tartalmazó vasas savanyú vizek 111
1. Balaton Füredi 111
2. Ugodi 115
c) Konyhasós vasas savanyú vizek 117
1. Sóskúti 117
2. Szulini 119
3. Baczuohi, vámosfalusi kalinkai, klokocsi 121
4. Jamniczai 123
5. Szentgyörgyi 123
6. Bikszádi, Újváros , Turvékony, Gorbonácz124
7. Férenczvölgyi 125
8. Borsai 127
9. Gloodi 128
10. Közép vissói 129
11. Lúhyi 130
12. Solyvai 130
13. Nelipinai, paszikai és nagybisztrai vizek 131
d) Égvényes vasas savanyú, vizek 132
1. Bártfai 132
2. Hosszúréti 134
3. Tárcsái 134
4. Szalatnyai 136
5. N. Száloki 138
6. Bánki és Herleini 139
7. Kobóldi N. Höfleini 140
8. Pecsenyédi 141
9. Borszéki 142
10. Dombháti 144
11 Bodoki 145
12. Szentgyörgyi 146
13. Jakabfalvi 147
14. Suliguli 148
15. Szaplonczai 149
16. Viski 151
17. Batizai 153
18. Bocskó-Rahói 154
19. Kvasznii 154
20. Borkúti 154
Égvényes hideg gyógyvizek 156
1. Czigelkai 156
2. Dubovai 157
3. Niklovai 158
4. Radomai 158
5. Fertő tava 159
6. Palics tava 160
IV. Keserű vizek.
1. Esztergomi 162
2. Kis-Tagyosi 164
3. Nagy-Harsányi
4. Biai
5. Csíki
6. Ivándai
7. Laszinai 164
8. Kis-Czégi 165
9. Ölvesi
10. Novaji
11. Türi vizek 166
VII. Timsós vasgáliczos vizek 169
1. Parádi
2. Zoványi 171
3. Erdő bényei 172
4. Mogyorósi
5. Sárisápi
6. Felső-Vissói
7. Rónyai
8. Borostyánkői
Függelék.
Miként lehetne ásványvizeinket netalán létező hiányaikra nézve használhatókká tenni 179
Irodalom 180 Vissza
Tétel sorszám:
421
Kikiáltási ár:
20.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
25.000 Ft
Licitek száma: 3
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |