G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Pécsi Ildikónak dedikált példány)
Gödöllői Városi Múzeum
(Gödöllő)
,
Kiadói fűzött kemény papírkötés , 287 oldal
Kiadói fűzött kemény papírkötés , 287 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 978-963-8665-97-3 |
| Aukció vége: |
2022-07-24 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Gödöllő, 2007, Gödöllői Városi Múzeum (Mester Nyomda, Bp.), 287 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Írók és múzsák Gödöllőn. Írta: G. Merva Mária.
A címlapon a szerző, G. Merva Mária tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Pécsi Ildikónak ajánlom sok szeretettel. Gödöllő, 2007. 12. 01. G. Merva Mária".
A dedikáció címzettje, Pécsi Ildikó (Polgár, 1940. május 21. – Gödöllő, 2020. december 5.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Szövegközti, fekete-fehér, korabeli fotókkal és rajzokkal illusztrált, valamint bevezetéssel, angol nyelvű összefoglalóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Fotók: Kresz Albert, Fuszenecker Ferenc, Várady-Brenner András. A könyvet tervezte: Kecskés Zoltán. Nyomtatta a Mester Nyomda Budapesten.
Kiadói fűzött kemény papírkötésben lévő példány feliratos, egy színes rajzzal és fekete-fehér fényképekkel illusztrált címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, színes, illusztrált, kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, feliratos, a kiadó emblémájával ellátott hátlappal, hiánytalan, megőrzött, gyűjtői állapotban.
"A múzsákkal minden rendben van, de hogyan kerülnek az írók Gödöllőre - kérdezheti a nyájas olvasó. A város nevének hallatán legtöbben a szecessziós művésztelepre gondolunk, vagy arra, hogy a gödöllői kastély fénykorában a múzsák találkozóhelye volt, pedig - derül ki az írók és múzsák Gödöllőn című kötetből - jó néhány költő, író pályája kötődik a városhoz, és ezt a kötődést irodalmi alkotások is dokumentálják. G. Merva Mária, a Gödöllői Városi Múzeum igazgatója napjainkig tekinti át a sok szálból szövődő kapcsolatrendszert, hiszen egy-egy korszakban országos jelentősége volt mindannak, ami Gödöllőn történt. Nem volt ez másként a 18. században, amikor a Grassalkovichok jelentős szerepet játszottak az ország szellemi újjáépítésében, de a máriabesnyői kapucinusok művelődéstörténeti szerepe is vitathatatlan. 1867-1920 között Gödöllő mint királyi nyaralóhely került az érdeklődés középpontjába, olyannyira, hogy amikor Ripka Ferenc a millenniumra kiadta Gödöllő a királyi család otthona című könyvét, nem kisebb írót kért fel az előszó megírására, mint Jókai Mórt. A szerző szerint „gödöllői” Az aranyember főszereplője is, Tímár Mihály alakját ugyanis arról a Sina Györgyről mintázta az író, aki egy ideig a kastély tulajdonosa volt. Jókai mellett Mikszáth Kálmán, Ambrus Zoltán, Heltai Jenő, Sík Sándor, Móricz Zsigmond, Ottlik Géza és jó néhány más kiváló író, szerkesztő élete fonódott össze Gödöllővel. És persze ott vannak a múzsák, Démusz Ella, Németh László ihletője és Diósy Ödönné Brüll Adél - Ady múzsája az „elbocsátó szép üzenetig”..." - írta a műről a MúzeumCafé c. lap (2008. február 01./2. évfolyam/3. szám).
A címlapon a szerző, G. Merva Mária tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Pécsi Ildikónak ajánlom sok szeretettel. Gödöllő, 2007. 12. 01. G. Merva Mária".
A dedikáció címzettje, Pécsi Ildikó (Polgár, 1940. május 21. – Gödöllő, 2020. december 5.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Szövegközti, fekete-fehér, korabeli fotókkal és rajzokkal illusztrált, valamint bevezetéssel, angol nyelvű összefoglalóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Fotók: Kresz Albert, Fuszenecker Ferenc, Várady-Brenner András. A könyvet tervezte: Kecskés Zoltán. Nyomtatta a Mester Nyomda Budapesten.
Kiadói fűzött kemény papírkötésben lévő példány feliratos, egy színes rajzzal és fekete-fehér fényképekkel illusztrált címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, színes, illusztrált, kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, feliratos, a kiadó emblémájával ellátott hátlappal, hiánytalan, megőrzött, gyűjtői állapotban.
"A múzsákkal minden rendben van, de hogyan kerülnek az írók Gödöllőre - kérdezheti a nyájas olvasó. A város nevének hallatán legtöbben a szecessziós művésztelepre gondolunk, vagy arra, hogy a gödöllői kastély fénykorában a múzsák találkozóhelye volt, pedig - derül ki az írók és múzsák Gödöllőn című kötetből - jó néhány költő, író pályája kötődik a városhoz, és ezt a kötődést irodalmi alkotások is dokumentálják. G. Merva Mária, a Gödöllői Városi Múzeum igazgatója napjainkig tekinti át a sok szálból szövődő kapcsolatrendszert, hiszen egy-egy korszakban országos jelentősége volt mindannak, ami Gödöllőn történt. Nem volt ez másként a 18. században, amikor a Grassalkovichok jelentős szerepet játszottak az ország szellemi újjáépítésében, de a máriabesnyői kapucinusok művelődéstörténeti szerepe is vitathatatlan. 1867-1920 között Gödöllő mint királyi nyaralóhely került az érdeklődés középpontjába, olyannyira, hogy amikor Ripka Ferenc a millenniumra kiadta Gödöllő a királyi család otthona című könyvét, nem kisebb írót kért fel az előszó megírására, mint Jókai Mórt. A szerző szerint „gödöllői” Az aranyember főszereplője is, Tímár Mihály alakját ugyanis arról a Sina Györgyről mintázta az író, aki egy ideig a kastély tulajdonosa volt. Jókai mellett Mikszáth Kálmán, Ambrus Zoltán, Heltai Jenő, Sík Sándor, Móricz Zsigmond, Ottlik Géza és jó néhány más kiváló író, szerkesztő élete fonódott össze Gödöllővel. És persze ott vannak a múzsák, Démusz Ella, Németh László ihletője és Diósy Ödönné Brüll Adél - Ady múzsája az „elbocsátó szép üzenetig”..." - írta a műről a MúzeumCafé c. lap (2008. február 01./2. évfolyam/3. szám).
Fülszöveg
Gödöllőn nem volt kávéház, itt resti volt, amit Démusz Elláék üzemeltettek az első világháború alatt. Ella Gödöllőn ismerte meg 1918-ban későbbi férjét, Németh Lászlót. A vasúti vendéglő uzsonnázó... TovábbFülszöveg
Gödöllőn nem volt kávéház, itt resti volt, amit Démusz Elláék üzemeltettek az első világháború alatt. Ella Gödöllőn ismerte meg 1918-ban későbbi férjét, Németh Lászlót. A vasúti vendéglő uzsonnázó nyaralóktól nyüzsgő teraszán szívesen üldögélt egy pohár bor mellett a gödöllői nyaralótulajdonos Ambrus Zoltán, szerette nézni a vonatokat, hiszen azok vasutas édesapjára és gyerekkorára emlékeztették. Itt szállt vonatra naponta a pesti piarista főgimnáziumba járó, gyerekkorát Gödöllőn töltő Sík Sándor. Ide futott be az a tehervonat, amelyik Diósyné Brüll Adél bútorait hozta Berlinből, amikor 1924-ben a Gödöllőn vásárolt villába költözött. Erre az állomásra érkezett meg nagy boldogan Ottó Ferenc gödöllői zeneszerző, zsebében József Attila Altató című versének neki dedikált kéziratával. A katonaiskolai vakációkban a gödöllői házukban nyaraló Ottlik Géza is szeretett az állomáson át biciklizni legjobb barátjához, a művésztelepet alapító festőművész fiához, Kriesch Tamáshoz. Míg vásárolt egy Pesti Naplót a Hírlapárusnál, Cipi a szép, borostyánnal befuttatott fakorláthoz támasztotta biciklijét. A vonat hozta a vasútállomás mögött épült Premontrei Gimnázium tanulóit, Rónay Györgyöt, Ferdinandy Györgyöt és 1933-ban a cserkészeket a világ minden részéről a gödöllői jamboree-ra. Az írók és múzsák jöttek-mentek, átutaztak, nyaraltak, hosszabb-rövidebb ideig időztek Gödöllőn, kevesen maradtak itt mindörökre, de nyomot hagytak maguk után. Ezeket az apró emlékeket, adalékokat gyűjti össze ez a könyv, s közben nemcsak egy irodalmi topográfia bontakozik ki, de a település művelődéstörténete is körvonalazódik. VisszaTartalom
BEVEZETÉSI. A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI
A kezdetektől 1867-ig 11
1. A GRASSALKOVICHOK SZEREPE GÖDÖLLŐ KULTURÁLIS ÉLETÉBEN 9
A barokk főúr irodalmi kalandja 16
Az uradalom művelődéstörténeti szerepe 24
A Grassalkovichok az irodalomban 29
2. A KAPUCINUSOK HATÁSA A MŰVELŐDÉSRE 35
A Máriabesnyői töredék 36
Fessler Ignác Aurél (1756-1839) a besnyői kapucinusoknál 38
3. EGY 19. SZÁZADI MÚZSA. SZERELEM GYÖNGYEI 48
II. A KIRÁLYI NYARALÓHELY GAZDAG KULTURÁLIS ÉLETE 1867-1920 57
1. NYARALÓK 61
Erzsébet királyné (1837-1898) 65
Jókai Mór (1825-1904) 70
Mikszáth Kálmán (1847-1910) 77
Győry Vilmos (1838-1885) 81
Ambrus Zoltán (1861-1932) 88
Heltai Jenő (1871-1957) 97
Hidas Antal (1899-1980) 99
Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona (1885-1967) 103
Sík Sándor (1889-1963) 107
Gödöllői gyerekkor 108
Az irodalmi életben 113
Tanári tevékenysége 116
A cserkészetben 127
Kapcsolatai 118
Móricz Zsigmond (1879-1942) 126
2. A GÖDÖLLŐI MŰVÉSZTELEP (1901-1920) TAGJAINAK IRODALMI TEVÉKENYSÉGE 130
A művészek szerepe Gödöllő kulturális életében 130
Irodalmi kapcsolataik 133
Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) 140
Nagy Sándor (1869-1950) 153
Remsey Jenő György (1885-1980) 165
III. A HORTHY-KORSZAK 1920-tól az 1950-es évekig 177
1. MÚZSÁK 179
Németh László (1901-1975) - Démusz Ella (1905-1989) 179
Diósy Ödönné Brüll Adél (1872-1934) 188
A villa 188
A gödöllői menedék 191
Életmód a villában. Szegény gazdagok 195
2. SZERKESZTŐK 200
Nyiry Lajos (1872-1934) hírlapíró, szerkesztő 200
Hovhannesian Eghia (1885-1948) ügyvéd, újságíró 206
Csiki Kovács Dénes (1893-1981) tanító, író, szerkesztő 210
3. PORTRÉK 217
Ottó Ferenc (1904-1976) zeneszerző 217
Gábor Áron (1911-1982) 236
Ottlik Géza (1912-1990) 240
A boldog sziget 240
A kulák 244
A hattyúprémes, bordó házikabát 248
Mit írt Gödöllőn? 252
4. PREMONTREI DIÁKOK 260
Rónay György (1913-1978) 263
Bor Ambrus (1921-1995) 270
Ferdinandy György (1935-) 277
ANGOL ÖSSZEFOGLALÓ 285 Vissza
Tétel sorszám:
096
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
3.000 Ft
Licitek száma: 1
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |