Nizsinszkij Romola: Harc Istenért (aláírt, számozott példány)
Nizsinszkij naplója
Grill Károly Könyvkiadóvállalata
(Budapest)
Kiadói egészvászon kötés , 239 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 239 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 21 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2021-09-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Grill Károly Könyvkiadóvállalat (Pósa Tamás Nyomdai Műintézete, Győr), 223 p. + [1] p. + [24] t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt, számozott példány. Első kiadás. Harc Istenért. Nizsinszkíj Naplója. Írta: Nizsinszkíj Romola.
A kötet feliratozott előlapján a szerző, Nizsinszkíj Romola jól olvasható aláírása látható.
"Ebből a műből 150 számozott példány készült merített papíroson a szerző aláírásável. Ez a 71. számú példány."
Borítóterv: Fenyves Sándor. Szövegközti fekete-fehér képtáblákon eredeti fotókkal valamint reprodukciókkal illusztrált, Paul Claudel utóhangjával, a képek jegyzékével és tartalomjegyzékkel ellátott kiadás.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, aranyozott, alakos-ábrás középdísszel ellátott, dombornyomott keretezésű címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
Nizsinszkíj (Vaslav Fomich Nijinsky 1889-1950) híres orosz balett táncos naplója, a művész felesége Nizsinszkíj Romola, született Pulszky grófnő aláírásával látott napvilágot Magyaroszágon. A házaspár 1913 és 1945 között élt Magyarországon.
Vaclav Fomics Nyizsinszkij (Kijev, 1889. február 28. – London, 1950. április 8.) lengyel származású orosz balett-táncos, minden idők legkiválóbb férfitáncosa. A pétervári színházi főiskolán tanult. Majd a Mariinszkij Színház első táncosa lett. Függetlenül a nem is táncosra jellemző külsejétől, alacsony volt, egyáltalán nem karcsú lábú, és túlzottan fejlett volt az izomzata is. De a színpadon teljesen megváltozott, könnyedség, kifinomult kellem és a stílus tökéletes megértése jelent meg az alakításaiban. Elkápráztatta nézőit legendás ugrásaival („grand jeté”), azzal a képességével, hogy elhitette: a levegőben lebeg. Rendkívüli átváltozó képességgel, kiváló mimikával rendelkezett. Miközben a színpadról mágikus hatást árasztott, az életben hallgatag, barátságtalan ember volt. Karrierje Szergej Gyagilevvel kötött ismeretsége után ívelt igazán fel, rövid ideig Gyagilev szeretője is lett. Az 1909-1913 között Oroszország első számú szólistájává vált Mihail Fokin koreográfiáiban, a Karnevál, a Seherezádé, a Petruska, a Nárcisz, a Daphnis és Cloé stb. főszerepeiben. Miután a Mariinszkij társulatából váratlanul eltávolították, amikor a Giselle előadására egy 14. századi mintára készült, erősen testhezálló kosztümben lépett föl, sokkolva ezzel a nézőket, és megdöbbenést keltve a cári páholyban. 1914-ben saját társulatot alapított. Londonban különösebb siker nélkül léptek fel. 1916-ban Gyagilev számára koreográfiát készített a "Till Eulenspiegel" vidám csínyjeihez (Richard Strauss), amivel Amerikában turnéztak. 1917-től kezdve mentális zavarokkal kezelték. Kibontakozó elmebaja is kezdte megakadályozni fellépéseit. 1919-ben megírta Naplóját (minden bizonnyal valójában Pulszky Romola munkája), ami 1958-ban, Párizsban jelent meg. A feleség heroikus küzdelmet folytatott egész közös életükben a táncos talpra állításáért, könyveket írt és adott ki, szervezett, a kor legjobbjaival, például Junggal kezeltette – lényegében eredménytelenül. Budapesten Márkus Emília villájában éltek 1944-ig. Nem zárkóztak el a világtól, részt vettek a társasági életben. Nyizsinszkij olykor prófétának, olykor magának a Megváltónak képzelte magát. Szerette, ha fotózzák, a sajtóban is rendszeresen szerepelt, de a balettet életében végérvényesen az őrület váltotta fel. 1944-ben a család a bombázások elől Sopronba költözött, ahol a pestinél is borzalmasabb bombázásokat éltek át. A háború után Svájcba emigráltak. 1948-ban a berkshire-i Sunningdale-be költöztek, ahol Romola brit állampolgárságért folyamodott. A táncos 1950-ben hunyt el egy londoni kórházban. 1953-ban újratemették a párizsi Cimetiere de Montmartre-ban. Művészete alapjaiban újította meg a balettet. Emléke a színpadi művészetek egyik örök legendájaként él tovább.
A kötet feliratozott előlapján a szerző, Nizsinszkíj Romola jól olvasható aláírása látható.
"Ebből a műből 150 számozott példány készült merített papíroson a szerző aláírásável. Ez a 71. számú példány."
Borítóterv: Fenyves Sándor. Szövegközti fekete-fehér képtáblákon eredeti fotókkal valamint reprodukciókkal illusztrált, Paul Claudel utóhangjával, a képek jegyzékével és tartalomjegyzékkel ellátott kiadás.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, aranyozott, alakos-ábrás középdísszel ellátott, dombornyomott keretezésű címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
Nizsinszkíj (Vaslav Fomich Nijinsky 1889-1950) híres orosz balett táncos naplója, a művész felesége Nizsinszkíj Romola, született Pulszky grófnő aláírásával látott napvilágot Magyaroszágon. A házaspár 1913 és 1945 között élt Magyarországon.
Vaclav Fomics Nyizsinszkij (Kijev, 1889. február 28. – London, 1950. április 8.) lengyel származású orosz balett-táncos, minden idők legkiválóbb férfitáncosa. A pétervári színházi főiskolán tanult. Majd a Mariinszkij Színház első táncosa lett. Függetlenül a nem is táncosra jellemző külsejétől, alacsony volt, egyáltalán nem karcsú lábú, és túlzottan fejlett volt az izomzata is. De a színpadon teljesen megváltozott, könnyedség, kifinomult kellem és a stílus tökéletes megértése jelent meg az alakításaiban. Elkápráztatta nézőit legendás ugrásaival („grand jeté”), azzal a képességével, hogy elhitette: a levegőben lebeg. Rendkívüli átváltozó képességgel, kiváló mimikával rendelkezett. Miközben a színpadról mágikus hatást árasztott, az életben hallgatag, barátságtalan ember volt. Karrierje Szergej Gyagilevvel kötött ismeretsége után ívelt igazán fel, rövid ideig Gyagilev szeretője is lett. Az 1909-1913 között Oroszország első számú szólistájává vált Mihail Fokin koreográfiáiban, a Karnevál, a Seherezádé, a Petruska, a Nárcisz, a Daphnis és Cloé stb. főszerepeiben. Miután a Mariinszkij társulatából váratlanul eltávolították, amikor a Giselle előadására egy 14. századi mintára készült, erősen testhezálló kosztümben lépett föl, sokkolva ezzel a nézőket, és megdöbbenést keltve a cári páholyban. 1914-ben saját társulatot alapított. Londonban különösebb siker nélkül léptek fel. 1916-ban Gyagilev számára koreográfiát készített a "Till Eulenspiegel" vidám csínyjeihez (Richard Strauss), amivel Amerikában turnéztak. 1917-től kezdve mentális zavarokkal kezelték. Kibontakozó elmebaja is kezdte megakadályozni fellépéseit. 1919-ben megírta Naplóját (minden bizonnyal valójában Pulszky Romola munkája), ami 1958-ban, Párizsban jelent meg. A feleség heroikus küzdelmet folytatott egész közös életükben a táncos talpra állításáért, könyveket írt és adott ki, szervezett, a kor legjobbjaival, például Junggal kezeltette – lényegében eredménytelenül. Budapesten Márkus Emília villájában éltek 1944-ig. Nem zárkóztak el a világtól, részt vettek a társasági életben. Nyizsinszkij olykor prófétának, olykor magának a Megváltónak képzelte magát. Szerette, ha fotózzák, a sajtóban is rendszeresen szerepelt, de a balettet életében végérvényesen az őrület váltotta fel. 1944-ben a család a bombázások elől Sopronba költözött, ahol a pestinél is borzalmasabb bombázásokat éltek át. A háború után Svájcba emigráltak. 1948-ban a berkshire-i Sunningdale-be költöztek, ahol Romola brit állampolgárságért folyamodott. A táncos 1950-ben hunyt el egy londoni kórházban. 1953-ban újratemették a párizsi Cimetiere de Montmartre-ban. Művészete alapjaiban újította meg a balettet. Emléke a színpadi művészetek egyik örök legendájaként él tovább.
Előszó
Ez a napló Nizsinszkij üzenete az emberiségnek. Ő rám bízta, és én úgy érzem, nincs jogom visszatartani. Abban a reményben adom közre, hogy sokak számára hasznos lesz. Nizsinszkij határozott... TovábbElőszó
Ez a napló Nizsinszkij üzenete az emberiségnek. Ő rám bízta, és én úgy érzem, nincs jogom visszatartani. Abban a reményben adom közre, hogy sokak számára hasznos lesz. Nizsinszkij határozott kívánsága volt, hogy ez a napló még életében megjelenjék és én tiszteletben tartom kívánságát. A Napló ritka emberi dokumentum. A világ nagy művészei közül csak igen kevesen adták közre írásban ily őszintén gondolataikat vallásról, művészetről, szeretetről, és életről, amint azt férjem teszi ezekben a "Vallomások"-ban. Az egyetlen Noverre kivételével soha táncos ily nyiltan nem fejezte ki magát. A világ Nizsinszkijt, nagy táncosnak, a "tánc istenének" ismerte, holott több ennél: igazi ember, az igazság kutatója volt, aki egyetlen célját a segítésben, a gondoskodásban, a szeretetben látta. VisszaTartalom
KÉPEK JEGYZÉKE1. A cári balett növendéke 1900-ban 32
2. Nizsinszkij munkaközben (New York 1916) 38
3. Nizsinszkij feleségével és Kyrával 1916 48
4. PETRUSKA 49
5. Önarckép. Nizsinszkij rajza 1916-ban 80
6. Nizsinszkij Kyra. Nizsinszkij rajza 1917-ben 81
7. „JEUX" New York 1916 96
8. „SEHEREZADE" 97
9. GYAGHILEV. Nizsinszkij aquarellje 1919-ben 128
10. HÁBORÚ. Nizsinszkij rajza 1918-ban 129
11. 2 Tanulmány. Nizsinszkij rajzai a tébolyáéban 144
12. 2 „ „ „ „ 145
13. HALLUCINÁCIÓ. Nizsinszkij aquarellje 1919 176
14. „ „ „ 1919 177
15. ARCKÉP. Nizsinszkij aquareUje 1919 192
16. Az EPILOGUS kéziratának utolsó oldala 193 Vissza
Tétel sorszám:
326
Kikiáltási ár:
8.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
16.000 Ft
Licitek száma: 4
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |