Heltai Jenő: A néma Levente (A szerző és az 1936-os szereposztásban szereplő színművészek által aláírt példány) (A kötetet illusztrálta: Fáy Dezső)
Vígjáték három felvonásban
Athenaeum Kiadás
(Budapest)
,
Könykötői egész vászon kötés , 166 oldal
Könykötői egész vászon kötés , 166 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2021-09-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
[Budapest], é.n., Athenaeum Irodalmi Rt. kiadása ( Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. Nyomdájá, Bp.), 166 p.; ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Többszörösen aláírt példány. Második kiadás. A néma Levente. Vígjáték három felvonásban. Írta: Heltai Jenő.
Előzéklapon a kötetet aláírták A néma Levente színi ősbemutatóján színpadra álló színészek. Név szerint: Bajor Gizi, Bilicsi Tivadar, Földényi László, Pataky Miklós, Pillér Vera, Sennyei Vera, Törzs Jenő, Székely Lujza, Péchy Blanka, Szakáts Zoltán; valamint a szerző: Heltai Jenő.
"Ez a mű készült az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részv. Társ. nyomdájában, Bécsi Mediaeval Antiqua betűkkel, a Diósgyőri Papírgyár Részv. Társ. külön e célra gyártott papírosán, Fáy Dezső festőművész faducairól készült fametszetekkel."
A kötet aláírásokat tartalmazó előzéklapján régi tul. bejegyzések láthatók. A kötetet nyomtatta az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. Nyomdája Budapesten.
A kötetben szereplő aláírások közül három nehezen olvasható, ezért azok aláhúzással kiemelésre kerültek az aláírásokat rögzítő fotográfián.
Könyvkötői egész vászon kötésben lévő példány címfedélre kasírozott, kiadói, illusztrációval és feliratozással ellátott címfedél részlettel, feliratozatlan könyvgerinccel, a hátlapon a kiadói nyomdai emblémás hátlap megőrzésével, modern előzéklapokkal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Heltai Jenő [szül. Herzl Eugen] (Pest, 1871. augusztus 11. – Budapest, 1957. szeptember 3. magyar író, költő, újságíró, producer, dramaturg, Herzl Tivadar politikus, publicista és író unokatestvére. Miután félbehagyta jogi tanulmányait, újságíróként dolgozott különböző korabeli lapoknál (Magyar Hírlap, A Hét, Pesti Hírlap, Pesti Napló). Versei jelentek meg a Borsszem Jankó, a Magyar Szalon, az Ország-Világ, a Magyar Géniusz c. lapokban. A Vígszínház titkára, majd dramaturg-igazgatója, az Athenaeum Könyvkiadó irodalmi igazgatója, a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének elnöke. Később a Belvárosi Színház, majd a Magyar Színház igazgatója. Nagy műveltségű, de egyben kifinomultan könnyed, franciás lezserségű író volt. Színpadi műveiben is kitűnt költői készség nyilvánult meg. 1936-ban nagy sikerrel mutatták be a Magyar Színházban "A néma levente" c. verses színpadi játékát, amelyet a jelenlegi Magyar Színház ma is műsorán tart. Más ünnepelt szerzők (így Molnár Ferenc) mellett rá is kiterjedtek a magyarországi zsidótörvények. Kikeresztelkedett fia lépéseket tett megmentése végett, de ő nem kért mentességet, mert személyesen kellett volna írnia a kormányzónak, inkább bujkált. Élete vége felé még megérte az elismerést: műfordítói tevékenységéért a Francia Becsületrenddel tüntették ki. Később a PEN Klub magyar elnökévé is megválasztották. "Heltai Néma Leventéje a magyar vígjáték-színmű fontos és nagy hatású remekműve." - fogalmaz a kötetről Sütő András.
Előzéklapon a kötetet aláírták A néma Levente színi ősbemutatóján színpadra álló színészek. Név szerint: Bajor Gizi, Bilicsi Tivadar, Földényi László, Pataky Miklós, Pillér Vera, Sennyei Vera, Törzs Jenő, Székely Lujza, Péchy Blanka, Szakáts Zoltán; valamint a szerző: Heltai Jenő.
"Ez a mű készült az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részv. Társ. nyomdájában, Bécsi Mediaeval Antiqua betűkkel, a Diósgyőri Papírgyár Részv. Társ. külön e célra gyártott papírosán, Fáy Dezső festőművész faducairól készült fametszetekkel."
A kötet aláírásokat tartalmazó előzéklapján régi tul. bejegyzések láthatók. A kötetet nyomtatta az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. Nyomdája Budapesten.
A kötetben szereplő aláírások közül három nehezen olvasható, ezért azok aláhúzással kiemelésre kerültek az aláírásokat rögzítő fotográfián.
Könyvkötői egész vászon kötésben lévő példány címfedélre kasírozott, kiadói, illusztrációval és feliratozással ellátott címfedél részlettel, feliratozatlan könyvgerinccel, a hátlapon a kiadói nyomdai emblémás hátlap megőrzésével, modern előzéklapokkal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Heltai Jenő [szül. Herzl Eugen] (Pest, 1871. augusztus 11. – Budapest, 1957. szeptember 3. magyar író, költő, újságíró, producer, dramaturg, Herzl Tivadar politikus, publicista és író unokatestvére. Miután félbehagyta jogi tanulmányait, újságíróként dolgozott különböző korabeli lapoknál (Magyar Hírlap, A Hét, Pesti Hírlap, Pesti Napló). Versei jelentek meg a Borsszem Jankó, a Magyar Szalon, az Ország-Világ, a Magyar Géniusz c. lapokban. A Vígszínház titkára, majd dramaturg-igazgatója, az Athenaeum Könyvkiadó irodalmi igazgatója, a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének elnöke. Később a Belvárosi Színház, majd a Magyar Színház igazgatója. Nagy műveltségű, de egyben kifinomultan könnyed, franciás lezserségű író volt. Színpadi műveiben is kitűnt költői készség nyilvánult meg. 1936-ban nagy sikerrel mutatták be a Magyar Színházban "A néma levente" c. verses színpadi játékát, amelyet a jelenlegi Magyar Színház ma is műsorán tart. Más ünnepelt szerzők (így Molnár Ferenc) mellett rá is kiterjedtek a magyarországi zsidótörvények. Kikeresztelkedett fia lépéseket tett megmentése végett, de ő nem kért mentességet, mert személyesen kellett volna írnia a kormányzónak, inkább bujkált. Élete vége felé még megérte az elismerést: műfordítói tevékenységéért a Francia Becsületrenddel tüntették ki. Később a PEN Klub magyar elnökévé is megválasztották. "Heltai Néma Leventéje a magyar vígjáték-színmű fontos és nagy hatású remekműve." - fogalmaz a kötetről Sütő András.
Előszó
Részlet a könyvből: ELSŐ KÉP (Szín : Terem, Zilia moncalieri-i palotájának az emeletén. Fenéken nehéz tölgyfaajtó a főbejárás. Ugyanilyen ajtó jobbra. Balfenéken a vágott sarokban három lépcső... TovábbElőszó
Részlet a könyvből: ELSŐ KÉP (Szín : Terem, Zilia moncalieri-i palotájának az emeletén. Fenéken nehéz tölgyfaajtó a főbejárás. Ugyanilyen ajtó jobbra. Balfenéken a vágott sarokban három lépcső visz a tágas, csukott loggiára. Ennek a középső ablaka tárva van. Kis asztal, karosszék a loggiában. A szoba közepén nagy asztal, brokát-takaróval letakarva, székek, hatalmas láda balra a fal mellett. Erőteljes, egyszerű vascsilláry falikarok, gyertyák, amelyeket később meggyújtanak, a szobát egyelőre csak a búcsúzó nap piros fényjátéka világítja meg. Az Úr 1479-ik évében vagyunk, de a terem berendezése régibb, a század közepéről való, egy kicsit rideg, sót komor. A falon némely szentképek között Orlandónak, Zilia elhúnyt férjének a képmása. Minden azt mutatja, hogy itt komoly, erkölcsös és ájtatos vagy legalább is szenteskedő asszony lakik. Mikor a függöny felgördül Zilia és jóbarátnője, Monna Mea a terem jobb sarkában, a vasrácsos kandalló előtt egy megkezdett oltárterítő hímzésével foglalatoskodik. Carlotta, Zilia komornája kis zsámolyon úrnőjének a lábánál ül, a selyemfonalat gombolyítja. VisszaFülszöveg
A Magyar Színház bemutató előadásán 1936. március 20-án a személyek fölsorolásának sorrendjében: Szakáts Zoltán, Pécsi Blanka- Bajor Gizi, Törzs Jenő, Bilicsi Tivadar, Székely Lujza, Pillér Vera,... TovábbFülszöveg
A Magyar Színház bemutató előadásán 1936. március 20-án a személyek fölsorolásának sorrendjében: Szakáts Zoltán, Pécsi Blanka- Bajor Gizi, Törzs Jenő, Bilicsi Tivadar, Székely Lujza, Pillér Vera, Sennyei Vera, Bacsányi Paula, Földényi László, Pataki Miklós, Vándori Gusztáv és Sugár Lajos játszották. Vissza
Tétel sorszám:
182
Kikiáltási ár:
12.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
30.000 Ft
Licitek száma: 13
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |