Baktay Ervin/Bain, F. W.: Az alkony köntöse (dedikált példány)
Hindu mese a szanszkrit kézirat nyomán
Rózsavölgyi és Társa Kiadása
(Budapest)
,
Könyvkötői egészvászon kötés , 272 oldal
Könyvkötői egészvászon kötés , 272 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 12 cm x 8 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-05-29 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1921, Rózsavölgyi és Társa kiadása, 272 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Fordító által dedikált példány. Első magyar nyelvű kiadás. Az Alkony Köntöse. Hindu mese a szanszkrit kézirat nyomán. Írta: F. W. Bain. Fordította: Baktay Ervin.
Az előlapon a fordító, Baktay Ervin tollal beírt dedikációja olvasható: "Barátsággal Ervin Budapest 1922 ápr."
F. W. Bain tíz hindú meséjét (A Hajnal Leánya, Holdsarló, Az Éjbemerült Nap, A Nagy Isten Hajában, Szürkület, Buborékok az Élet Tengerén, Az Égszínkék Ital, Isteni Hamvak) követi "Az Alkony köntöse". A művet Sugár Jenő rendezte sajtó alá. Szedték Korvin Testvérek félkövér Nordisch-antiqua betűivel. Nyomták 1921-ben 5100 példányban, 5000 példányt antique papíron, 100 példányt pedig merített papíron bibliofilek részére, 1-től 100-ig kézzel számozva.
Szerzői bevezetéssel és megjegyzésekkel kiegészített, tartalomjegyzékkel ellátott kötet.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, könyvgerinccel és hátlappal, új előzéklapokkal, tiszta, körbevágatlan belívekkel, hiánytalan állapotban. A könyvbe bekötötték az eredeti, feliratos, kissé sérült borítófedelet.
A kötet szerzője Francis William Bain (1863. április 29. – 1940. március 3.) skót író, tanár. A londoni Westminster iskolában és az Oxfordi Egyetemen végezte tanulmányait. 1892-től 1919-ig történelem és gazdaságtan professzor volt az akkor brit gyarmati uralom alatt álló Indiában. 1919-től Londonban élt. Az 1900-as évek elején számos indiai-mitológiai tárgyú regényt írt, amelyeket mint szanszkrit nyelvből fordított munkákat adott ki, ám ezek Bain saját, hindu mitológián alapuló, kitalált történetei voltak (a klasszikus szanszkrit irodalomban a regény műfaja ismeretlen). Magyar nyelven 12 műve jelent meg.
A kötet fordítója Baktay Ervin (Dunaharaszti, 1890. június 24. – Budapest, 1963. május 7.) művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító, festőművész. A Budapesti Képzőművészeti Akadémián, majd Münchenben tanult festészetet Hollósy Simonnál. Az 1920-as évek elején fordítások közreadása útján igyekezett megismertetni az indiai kultúrát Magyarországon. 1926-ban Indiába utazott és tanulmányozta az ottani vallásokat, szokásokat, kultúrát. 1928-ban felkutatta Kőrösi Csoma Sándor egykori tartózkodási helyeit. A '30-as évek elején a Dunakanyarban „indián törzset és tábort” hozott létre. Az 1930 és 1944 között A Földgömb c. korabeli népszerű ismeretterjesztő folyóirat szerkesztője volt. 1946 és 1958 között a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum helyettes igazgatója, az ELTE megbízott előadója. 1956–57-ben az indiai kormány meghívására újabb tanulmányutat tett Indiában: egyike volt annak a tizenhét nem buddhista személynek, akiket meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. Nyugalomba vonulása után számos külföldi országban (Anglia, Svédország, stb.) tartott előadást az indiai kultúráról, művészetről és vallásról.
Az előlapon a fordító, Baktay Ervin tollal beírt dedikációja olvasható: "Barátsággal Ervin Budapest 1922 ápr."
F. W. Bain tíz hindú meséjét (A Hajnal Leánya, Holdsarló, Az Éjbemerült Nap, A Nagy Isten Hajában, Szürkület, Buborékok az Élet Tengerén, Az Égszínkék Ital, Isteni Hamvak) követi "Az Alkony köntöse". A művet Sugár Jenő rendezte sajtó alá. Szedték Korvin Testvérek félkövér Nordisch-antiqua betűivel. Nyomták 1921-ben 5100 példányban, 5000 példányt antique papíron, 100 példányt pedig merített papíron bibliofilek részére, 1-től 100-ig kézzel számozva.
Szerzői bevezetéssel és megjegyzésekkel kiegészített, tartalomjegyzékkel ellátott kötet.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, könyvgerinccel és hátlappal, új előzéklapokkal, tiszta, körbevágatlan belívekkel, hiánytalan állapotban. A könyvbe bekötötték az eredeti, feliratos, kissé sérült borítófedelet.
A kötet szerzője Francis William Bain (1863. április 29. – 1940. március 3.) skót író, tanár. A londoni Westminster iskolában és az Oxfordi Egyetemen végezte tanulmányait. 1892-től 1919-ig történelem és gazdaságtan professzor volt az akkor brit gyarmati uralom alatt álló Indiában. 1919-től Londonban élt. Az 1900-as évek elején számos indiai-mitológiai tárgyú regényt írt, amelyeket mint szanszkrit nyelvből fordított munkákat adott ki, ám ezek Bain saját, hindu mitológián alapuló, kitalált történetei voltak (a klasszikus szanszkrit irodalomban a regény műfaja ismeretlen). Magyar nyelven 12 műve jelent meg.
A kötet fordítója Baktay Ervin (Dunaharaszti, 1890. június 24. – Budapest, 1963. május 7.) művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító, festőművész. A Budapesti Képzőművészeti Akadémián, majd Münchenben tanult festészetet Hollósy Simonnál. Az 1920-as évek elején fordítások közreadása útján igyekezett megismertetni az indiai kultúrát Magyarországon. 1926-ban Indiába utazott és tanulmányozta az ottani vallásokat, szokásokat, kultúrát. 1928-ban felkutatta Kőrösi Csoma Sándor egykori tartózkodási helyeit. A '30-as évek elején a Dunakanyarban „indián törzset és tábort” hozott létre. Az 1930 és 1944 között A Földgömb c. korabeli népszerű ismeretterjesztő folyóirat szerkesztője volt. 1946 és 1958 között a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum helyettes igazgatója, az ELTE megbízott előadója. 1956–57-ben az indiai kormány meghívására újabb tanulmányutat tett Indiában: egyike volt annak a tizenhét nem buddhista személynek, akiket meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. Nyugalomba vonulása után számos külföldi országban (Anglia, Svédország, stb.) tartott előadást az indiai kultúráról, művészetről és vallásról.
Előszó
Ez alantas világban, mely Májá otthona, hol minden csak kétség, illúzió és szemfényvesztés, egynémely dolog mégis mentes maradt a bizonytalanságtól és végleges határozottsággal áll fenn számunkra;... TovábbElőszó
Ez alantas világban, mely Májá otthona, hol minden csak kétség, illúzió és szemfényvesztés, egynémely dolog mégis mentes maradt a bizonytalanságtól és végleges határozottsággal áll fenn számunkra; mint például az, hogy két egyenes vonal nem zárhat be teret. Mi több, vannak oly panditok, akik nagy merészen azt a tételt is megkockáztatták, hogy két test nem foglalhatja el egyidőben ugyanazt a helyet. Csakhogy mi európaiak még most sem tudjuk oly határozottan, amit a hinduk tudnak, azt, hogy két lélek nem foglalhatja el egyidőben ugyanazt a testet. Vissza
Tétel sorszám:
009
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
35.000 Ft
Licitek száma: 31
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |