Baktay Ervin/Bain, F. W.: Az éjbe merült nap (dedikált példány)
Régi hindu elbeszélés a szanszkrit kézirat nyomán
Rózsavölgyi és Társa Kiadása
(Budapest)
,
Könyvkötői egészvászon kötés , 228 oldal
Könyvkötői egészvászon kötés , 228 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 14 cm x 9 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2023-02-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1920, Rózsavölgyi és Társa kiadása, 228 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Fordító által dedikált példány. Első magyar nyelvű kiadás. Az éjbe merült Nap. Régi hindu elbeszélés a szanszkrit kézirat nyomán. Írta: F.W. Bain. Fordította: Baktay Ervin.
Az előlap hátoldalán a fordító, Baktay Ervin tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Sz.-nak szeretettel Ervin Budapest, 1920 jul 30."
F. W. Bain négy hindu meséjét (A Hajnal Leánya, A Holdsarló, A Hibák bányája, A Testetöltött Hó) követi "Az Éjbe Merült Nap". A művet Sugár Jenő rendezte sajtó alá. Szedték Korvin Testvérek félkövér Hayduck-antiqua betűivel. Nyomták az első kiadást 1920-ban 5050 példányban, 5000 példányt antique papíron, 50 példányt pedig merített papíron bibliophilek részére, 1-50-ig kézzel számozva, egész bőrbe kötve.
Szerzői bevezetéssel és megjegyzésekkel kiegészített, tartalomjegyzékkel ellátott kötet.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, könyvgerinccel és hátlappal, új, színes előzéklapokkal, körbevágatlan, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban. A könyv előlapja javított, megerősített.
A kötet szerzője Francis William Bain (1863. április 29. – 1940. március 3.) skót író, tanár. A londoni Westminster iskolában és az Oxfordi Egyetemen végezte tanulmányait. 1892-től 1919-ig történelem és gazdaságtan professzor volt az akkor brit gyarmati uralom alatt álló Indiában. 1919-től Londonban élt. Az 1900-as évek elején számos indiai-mitológiai tárgyú regényt írt, amelyeket mint szanszkrit nyelvből fordított munkákat adott ki, ám ezek Bain saját, hindu mitológián alapuló, kitalált történetei voltak (a klasszikus szanszkrit irodalomban a regény műfaja ismeretlen). Magyar nyelven 12 műve jelent meg.
A kötet fordítója Baktay Ervin (Dunaharaszti, 1890. június 24. – Budapest, 1963. május 7.) művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító, festőművész. A Budapesti Képzőművészeti Akadémián, majd Münchenben tanult festészetet Hollósy Simonnál. Az 1920-as évek elején fordítások közreadása útján igyekezett megismertetni az indiai kultúrát Magyarországon. 1926-ban Indiába utazott és tanulmányozta az ottani vallásokat, szokásokat, kultúrát. 1928-ban felkutatta Kőrösi Csoma Sándor egykori tartózkodási helyeit. A '30-as évek elején a Dunakanyarban „indián törzset és tábort” hozott létre. Az 1930 és 1944 között A Földgömb c. korabeli népszerű ismeretterjesztő folyóirat szerkesztője volt. 1946 és 1958 között a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum helyettes igazgatója, az ELTE megbízott előadója. 1956–57-ben az indiai kormány meghívására újabb tanulmányutat tett Indiában: egyike volt annak a tizenhét nem buddhista személynek, akiket meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. Nyugalomba vonulása után számos külföldi országban (Anglia, Svédország, stb.) tartott előadást az indiai kultúráról, művészetről és vallásról.
Az előlap hátoldalán a fordító, Baktay Ervin tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Sz.-nak szeretettel Ervin Budapest, 1920 jul 30."
F. W. Bain négy hindu meséjét (A Hajnal Leánya, A Holdsarló, A Hibák bányája, A Testetöltött Hó) követi "Az Éjbe Merült Nap". A művet Sugár Jenő rendezte sajtó alá. Szedték Korvin Testvérek félkövér Hayduck-antiqua betűivel. Nyomták az első kiadást 1920-ban 5050 példányban, 5000 példányt antique papíron, 50 példányt pedig merített papíron bibliophilek részére, 1-50-ig kézzel számozva, egész bőrbe kötve.
Szerzői bevezetéssel és megjegyzésekkel kiegészített, tartalomjegyzékkel ellátott kötet.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, könyvgerinccel és hátlappal, új, színes előzéklapokkal, körbevágatlan, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban. A könyv előlapja javított, megerősített.
A kötet szerzője Francis William Bain (1863. április 29. – 1940. március 3.) skót író, tanár. A londoni Westminster iskolában és az Oxfordi Egyetemen végezte tanulmányait. 1892-től 1919-ig történelem és gazdaságtan professzor volt az akkor brit gyarmati uralom alatt álló Indiában. 1919-től Londonban élt. Az 1900-as évek elején számos indiai-mitológiai tárgyú regényt írt, amelyeket mint szanszkrit nyelvből fordított munkákat adott ki, ám ezek Bain saját, hindu mitológián alapuló, kitalált történetei voltak (a klasszikus szanszkrit irodalomban a regény műfaja ismeretlen). Magyar nyelven 12 műve jelent meg.
A kötet fordítója Baktay Ervin (Dunaharaszti, 1890. június 24. – Budapest, 1963. május 7.) művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító, festőművész. A Budapesti Képzőművészeti Akadémián, majd Münchenben tanult festészetet Hollósy Simonnál. Az 1920-as évek elején fordítások közreadása útján igyekezett megismertetni az indiai kultúrát Magyarországon. 1926-ban Indiába utazott és tanulmányozta az ottani vallásokat, szokásokat, kultúrát. 1928-ban felkutatta Kőrösi Csoma Sándor egykori tartózkodási helyeit. A '30-as évek elején a Dunakanyarban „indián törzset és tábort” hozott létre. Az 1930 és 1944 között A Földgömb c. korabeli népszerű ismeretterjesztő folyóirat szerkesztője volt. 1946 és 1958 között a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum helyettes igazgatója, az ELTE megbízott előadója. 1956–57-ben az indiai kormány meghívására újabb tanulmányutat tett Indiában: egyike volt annak a tizenhét nem buddhista személynek, akiket meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. Nyugalomba vonulása után számos külföldi országban (Anglia, Svédország, stb.) tartott előadást az indiai kultúráról, művészetről és vallásról.
Előszó
Ime egy tündérmese, melyet egy régi hindu kéziratban találtam. Mint a címe is mutatja, az egész egy napmythos. Címe szóról szóra lefordítva a következő: A Nap Alászállásának Dicsősége. De ez csak... TovábbElőszó
Ime egy tündérmese, melyet egy régi hindu kéziratban találtam. Mint a címe is mutatja, az egész egy napmythos. Címe szóról szóra lefordítva a következő: A Nap Alászállásának Dicsősége. De ez csak a külső, kézzelfogható burka a belső, misztikus jelentésnek, melyt igy adhatnánk vissza: A Három Lépést Lépő Alászállásának (inkarnációjának) Isteni Fényessége, azaz Wishnu, vagy a Nap, a későbbi Krishna, a hindu Apollo dicsfénye. És a napnak ezt az epithetonját a Rig Weda egy közismert helye magyarázza (I. 22. 17.) "Három lépést lépett Wishnu, háromszor tette le a lábát." És ez a Nap fölkeltének, zenithjének és lenyugvásának a mythológikus kifejezése. De a Rig Weds ősi, csodálatos egyszerűségét megrontották az újabb korbeli paurani glosszák és Wishnu, az új legenda szerint, állitólag azáltal szedte rá ellenfelét, Bálit, hogy Törpe-inkarnációjának képében átlépett a három világon. Elbeszélésünk címében régi gondolatnak új változatával találkozunk, amit úgy fejezhetünk ki legjobban, hogy a lépések nem a Napkeltével, hanem a Napnyugtával kezdődnek és igy következnek: a Nap Alászállása, Elsötétülésének titokzatos periodusa és újból való Fölemelkedése. Ez a megfordított pályafutás, vagy a nap körútjának láthatatlan része volna, mely mindenkor annyira foglalkoztatta a primitiv embert és amelyben úgyszólván a Születés és Halál jelképét látta meg. Vissza
Tétel sorszám:
010
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
12.000 Ft
Licitek száma: 29
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |