Baktay Ervin/Bain, F. W.: A testetöltött hó (Baktay Ervin által dedikált példány)
Hindu elbeszélés a szanszkrit kézirat nyomán
Rózsavölgyi és Társa
(Budapest)
,
Könyvkötői egészvászon kötés , 192 oldal
Könyvkötői egészvászon kötés , 192 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 13 cm x 9 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2021-12-12 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1920, Rózsavölgyi és Társa kiadása, 192 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Fordító által dedikált példány. Első magyar nyelvű kiadás. A testet öltött hó. Hindu szerelmi történet szanszkrit kézirat nyomán. Írta: F. W. Bain. Fordította: Baktay Ervin.
Az előlap hátoldalán a fordító, Baktay Ervin tollal beírt dedikációja olvasható: "Igaz hódolattal Baktay Ervin Budapest, 1920. jún.".
"F. W. Bain három hindu meséjét „A Hajnal Leányá”-t, a „Holdsarló”-t és „A Hibák bányájá”-t követi "A testet öltött hó". A művet Sugár Jenő rendezte sajtó alá. Szedték Korvin Testvérek félkövér Hayduck-antiqua betűivel. Nyomták az első kiadást 1920-ban 5050 példányban, 5000 példányt antique papíron, 50 példányt pedig merített papíron bibliophilek részére, 1-50-ig kézzel számozva, egész bőrbe kötve".
Előszóval és jegyzetekkel kiegészített kötet.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány címfedélre kasírozott eredeti, feliratos, kiadói címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel és hátlappal, új előzéklapokkal, körbevágatlan belívekkel, néhány megerősített lappal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Francis William Bain (1863. április 29. – 1940. március 3.) skót író, tanár. A londoni Westminster iskolában és az Oxfordi Egyetemen végezte tanulmányait. 1892-től 1919-ig történelem és gazdaságtan professzor volt az akkor brit gyarmati uralom alatt álló Indiában. 1919-től Londonban élt. Az 1900-as évek elején számos indiai-mitológiai tárgyú regényt írt, amelyeket mint szanszkrit nyelvből fordított munkákat adott ki, ám ezek Bain saját, hindu mitológián alapuló, kitalált történetei voltak (a klasszikus szanszkrit irodalomban a regény műfaja ismeretlen). Magyar nyelven 12 műve jelent meg.
A kötet fordítója Baktay Ervin (Dunaharaszti, 1890. június 24. – Budapest, 1963. május 7.) művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító, festőművész. A Budapesti Képzőművészeti Akadémián, majd Münchenben tanult festészetet Hollósy Simonnál. Az 1920-as évek elején fordítások közreadása útján igyekezett megismertetni az indiai kultúrát Magyarországon. 1926-ban Indiába utazott és tanulmányozta az ottani vallásokat, szokásokat, kultúrát. 1928-ban felkutatta Kőrösi Csoma Sándor egykori tartózkodási helyeit. A '30-as évek elején a Dunakanyarban „indián törzset és tábort” hozott létre. Az 1930 és 1944 között A Földgömb c. korabeli népszerű ismeretterjesztő folyóirat szerkesztője volt. 1946 és 1958 között a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum helyettes igazgatója, az ELTE megbízott előadója. 1956–57-ben az indiai kormány meghívására újabb tanulmányutat tett Indiában: egyike volt annak a tizenhét nem buddhista személynek, akiket meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. Nyugalomba vonulása után számos külföldi országban (Anglia, Svédország, stb.) tartott előadást az indiai kultúráról, művészetről és vallásról.
Az előlap hátoldalán a fordító, Baktay Ervin tollal beírt dedikációja olvasható: "Igaz hódolattal Baktay Ervin Budapest, 1920. jún.".
"F. W. Bain három hindu meséjét „A Hajnal Leányá”-t, a „Holdsarló”-t és „A Hibák bányájá”-t követi "A testet öltött hó". A művet Sugár Jenő rendezte sajtó alá. Szedték Korvin Testvérek félkövér Hayduck-antiqua betűivel. Nyomták az első kiadást 1920-ban 5050 példányban, 5000 példányt antique papíron, 50 példányt pedig merített papíron bibliophilek részére, 1-50-ig kézzel számozva, egész bőrbe kötve".
Előszóval és jegyzetekkel kiegészített kötet.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány címfedélre kasírozott eredeti, feliratos, kiadói címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel és hátlappal, új előzéklapokkal, körbevágatlan belívekkel, néhány megerősített lappal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Francis William Bain (1863. április 29. – 1940. március 3.) skót író, tanár. A londoni Westminster iskolában és az Oxfordi Egyetemen végezte tanulmányait. 1892-től 1919-ig történelem és gazdaságtan professzor volt az akkor brit gyarmati uralom alatt álló Indiában. 1919-től Londonban élt. Az 1900-as évek elején számos indiai-mitológiai tárgyú regényt írt, amelyeket mint szanszkrit nyelvből fordított munkákat adott ki, ám ezek Bain saját, hindu mitológián alapuló, kitalált történetei voltak (a klasszikus szanszkrit irodalomban a regény műfaja ismeretlen). Magyar nyelven 12 műve jelent meg.
A kötet fordítója Baktay Ervin (Dunaharaszti, 1890. június 24. – Budapest, 1963. május 7.) művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító, festőművész. A Budapesti Képzőművészeti Akadémián, majd Münchenben tanult festészetet Hollósy Simonnál. Az 1920-as évek elején fordítások közreadása útján igyekezett megismertetni az indiai kultúrát Magyarországon. 1926-ban Indiába utazott és tanulmányozta az ottani vallásokat, szokásokat, kultúrát. 1928-ban felkutatta Kőrösi Csoma Sándor egykori tartózkodási helyeit. A '30-as évek elején a Dunakanyarban „indián törzset és tábort” hozott létre. Az 1930 és 1944 között A Földgömb c. korabeli népszerű ismeretterjesztő folyóirat szerkesztője volt. 1946 és 1958 között a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum helyettes igazgatója, az ELTE megbízott előadója. 1956–57-ben az indiai kormány meghívására újabb tanulmányutat tett Indiában: egyike volt annak a tizenhét nem buddhista személynek, akiket meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. Nyugalomba vonulása után számos külföldi országban (Anglia, Svédország, stb.) tartott előadást az indiai kultúráról, művészetről és vallásról.
Előszó
Tartariát, mondja Abbá Huc - a képzeletben leggazdagabb és a legutánozhatlanabb minden vándorok között - vándormadarak népesítik be: „messze fön a légben láthatod szállani sűrű csapatjaikat, amint... TovábbElőszó
Tartariát, mondja Abbá Huc - a képzeletben leggazdagabb és a legutánozhatlanabb minden vándorok között - vándormadarak népesítik be: „messze fön a légben láthatod szállani sűrű csapatjaikat, amint szeszélyes röptükben, mit mégis fegyelem vezet, ezerféle változatos alakzatot vesznek föl és ezek az alakzatok ismét fölosztanak, eltűnnek, hogy új csoportosulásnak adjanak helyet". Hasonlóképen a nagy és búskomor fönsíkok vidéke, mely egészen a magas Himalája fehér faláig terjed, igazi otthona a tavaknak: „Koko Nurs": bűbájosán kék zafirlapok hintik tele a földet, mint egy eltört, hatalmas tükörnek darabjai, melyekben az ég kékje verődik vissza. Egy ezek közül, elrejtőzve a Kailás déli lejtőjének még elérhető hótömegében, a Mánasa tó, a szent tengerszem. Ez a szintere elbeszélésünknek, amelynek címe annyira idiomatikus, hogy csak körülírás segélyébel fordítható le, de eredeti indiai aromáját még így is elveszti az átültetésben. Vissza
Tétel sorszám:
042
Kikiáltási ár:
8.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
12.400 Ft
Licitek száma: 9
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |