Aukciós tétel adatai
Budapest, 1931, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala (Elek-Nyomda Kő- és Könyvnyomdai Műintézet, Bp.), 362 p. + 141 p. + [18] t., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Magyar Városok Monográfiája. No.: VIII. sz. Sajtó alá rendezte: Dr. Ladányi Miksa felelős szerkesztő.
Nyíregyháza és Szabolcs Vármegye községei. Szerkesztette: Hunek Emil.
18 képtáblán számos fekete-fehér, feliratozott fotóval, néhány fekete-fehér rajzzal és térképvázlattal, illetve szövegközti, fekete-fehér könyvdíszekkel illusztrált, valamint Benes Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester előszavával, részletes tartalomjegyzékkel, átfogó személyi adattárral (141 p.) és a rövidítések magyarázatával kiegészített városmonográfia. A díszkötés Müller György budapesti cég (Vadász ucca 30.) munkája, a klisék Wottitz Vilmos (Budapest, Kossuth Lajos ucca 1.) műintézetében készültek. Nyomtatta Elek-Nyomda Kő- és Könyvnyomdai Műintézet Budapesten.
Kiadói egészvászon díszkötésben lévő példány aranyozott feliratos, Nyíregyháza aranyozott, kopott városcímerével illusztrált, dombornyomott keretezéssel ellátott, enyhén foltos címfedéllel, aranyozott feliratos, gazdagon díszített, kopott és javított könyvgerinccel, levélmintás kiadói előzéklapokkal, néhol kissé foltos, tollal készített aláhúzásokkal és jelölésekkel ellátot belivekkel, színezett felső lapélekkel, hátlapon dombornyomott keretezéssel, valamint a kötészet feltüntetésével, hiánytalan állapotban.
A következő sorok olvashatóak a Historia c. lapban a sorozatról: "A multat csak úgy lehet szeretni, ha ismerjük is a multat. S mert a mult szeretete a jövőért folyó munka legerősebb biztosítéka és alapja, természetes, hogy e csonka haza minden tényezőjének egyik legfontosabb feladata kell, hogy legyen, a jelenkor élő fiaival megismertetni a multat. Ily dícséretes feladatot, munkát végeznek azok, akik Magyar Városok Monográfiája címmel elénk tárják városaink multját s hozzáfűzve jelenének ismertetését is, ezzel megmutatják az illető város jövőjének, jövő haladásának adott és természetes útját..." - (H. K., 1928./1. évfolyam/4. szám).
Előszó
A város tereit és utcáit a márciusi hó borítja, az emberek annak dacára érzik a tavasz lehelletét és sietnek a meginduló tavaszi munkák előkészítésére.
Elnézem e fejlődő város lüktető életét s önkéntelenül eszembe jut, hogy mily hatalmas vidéki empóriummá fejlődhetett volna, ha a békés évtizedek hosszú során a mindenkori kormányok nem nézik a városi politikai pártállást, hanem a fejlődés előmozdítása céljából a város hóna alá nyultak volna.
Hiszen a vidéki, de különösen az alföldi városok mindig Hamupipőkéi voltak a magyar országos politikának, jóllehet, e városok ereje és hűsége a törhetetlen magyarság biztos támasza volt.
A mindenkori kormányok gondoskodása nem oszlott meg egyenlően a municipiális tényezők között.
Mi, alföldi magyar városok elszigeteltségünkben mostohagyermekei voltunk a nemzetnek és elhagyatottságban éltük szomorú magyar életünket.
Vissza