Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Athenaeum, 62 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás.Tűz Moszkva alatt. Elbeszélés. Írta: Illés Béla.
A címlapon a szerző, Illés Béla tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Somlay Artúrnak tisztelettel és szeretettel. Illés Béla. 947. VI. 3.".
A dedikáció címzettje Somlay Artúr (Budapest, 1883. február 28. – Budapest, 1951. november 10.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, színészpedagógus. Mintegy fél évszázados színészi karrierje során számos neves fővárosi színháznál játszott (pl.: Nemzeti Színház, Magyar Színház, Belvárosi Színház, Vígszínház, stb.), továbbá a kezdetektől, a némafilm időszakától kezdve ismert filmszínész is volt. 1948-tól 1950-ig tanított a Színművészeti Főiskolán.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány, feliratos, színes, mintás címfedéllel, feliratozatlan, sérült könyvgerinccel, kötészetileg belülről megerősített kivitelben, tiszta, néhol sérült belívekkel, feliratozatlan, mintás hátlappal, hiánytalan állapotban. A címlap és az utolsó oldal meg lett erősítve.
A szerző, Illés Béla (Kassa, 1895. március 25. – Budapest, 1974. január 5.) író, újságíró. Első írásait Ady Endre közbenjárásával a Nyugat közölte. A Nyugat hasábjain ettől kezdve rendszeresen vállalt politikai és közírói szerepet. Inkább szocialista, mint polgári radikális nézeteket vallott. Regényei a Magyarországi Tanácsköztársaság eseményeit, a forradalomhoz vezető utat elevenítik fel. A szovjet hadsereg őrnagyaként részt vett Budapest ostromában. 1950-1956 között az "Irodalmi Újság" főszerkesztője, 1957–1959 között az "Élet és Irodalom" szerkesztőbizottsági tagja volt.
Előszó
Részlet a könyvből:
"A hirtelenszőke Aszja nem a széles karimájú metrókalapot hordja, hanem élénkpiros baszk-sapkát visel, ami alól egyre kibuggyannak sűrű, göndör hajfürtjei. Fakókék munkaruhája...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
"A hirtelenszőke Aszja nem a széles karimájú metrókalapot hordja, hanem élénkpiros baszk-sapkát visel, ami alól egyre kibuggyannak sűrű, göndör hajfürtjei. Fakókék munkaruhája legfelső gombját nyitvahagyja és egy fehér blúzának egy keskeny sávja védtelenül marad. Magas gumicsizmájának szárai térdnél visszahajtva. Keskeny, kissé halovány arcán még ott világít a mosoly, amivel - úgy öt perc előtt - Páveltől búcsúzott.
- Tehát holnap! - mondották mindketten, szinte egyszerre, mielőtt Pável mögött bezárult a légzsilip súlyos vasajtaja."
Vissza