Balla Sándor/Bak Antal/Berencei Rezső, Dr./Domonkos Györgyné, Dr./Szilágyi Péter: Magyarország az űrből (Farkas Bertalan és Magyari Béla által aláírt melléklettel ellátott példány)

Előszó

Az űrkutatás gondolatát és alapelvét közel száz éve, elsőként K. E. Ciolkovszkij - a kozmonautika atyja - írta le "A szabad térség" című könyvében. Az alapelv megvalósítására a gyakorlati problémák sokasága és nehézségei miatt csaknem 70 évet kellett várni. Az első űrhajót, melynek fedélzetén ember tartózkodott, 1961. április 12-én vezérelték föld körüli pályára. Az űrhajó utasa Jurij Alekszejevics Gagarin volt. Szavai, melyek szerint "... a szárazulatok és tengerek kifogástalanul megfigyelhetők...", hozzájárultak a már korábban tervezett intenzív földfelszín-kutatási program realizálódásához. A mesterséges holdak, az űrhajók (űrlaboratóriumok vagy űrállomások) és az automatikus űreszközök segítségével megvalósítható a világűrkutatás, az égitestek vizsgálata, a földi atmoszféra és a Föld felszínének megfigyelése a világűrből... Vissza

Fülszöveg

A "Magyarország az űrből" című kiadvány magyar szerzői munkaközösség műve. Összeállításában részt vettek egyetemi tanárok, kandidátusok, mérnökök.
A könyvet lapozva az olvasónak eszébe jutnak Farkas Bertalannak, az első magyar űrhajósnak a Szaljut-6 űrállomásból a Földre közvetített szavai. Elragadtatással beszélt arról, hogy milyen gyönyörű látvány tárul a szeme elé, amikor letekint a Földre, milyen semmi máshoz nem hasonlítható élményt nyújtanak a csodálatos színekben látszó, nagyon távoli, de az ismerős jellegek miatt mégis oly közelinek tűnő földi alakzatok.
A könyv 175 db Magyarország tájegységeit bemutató színes űrfelvételből és egy mellékletből áll. A szöveges részből megismerhetjük a kozmikus megfigyelések történetét, a távérzékelés fejlődésének legfontosabb állomásait. A szerzők közérthetően, mindenki számára érdekesen írják le az űrfelvételek elkészítésének körülményeit, azokat a módszereket, melyek biztosítják, hogy a világűrből is jó minőségű, értékelhető képeket kaphatunk. A könyv jelentőségét bizonyítja azoknak a tudományterületeknek a sokrétűsége és száma, amelyek a kozmikus távérzékelő rendszerek által szolgáltatott adatokat felhasználják munkájuk, kutatásaik során. Pl. a klimatológia a felhőtakaró pillanatnyi helyzetéről, az oceanológia a jégtakaró szerkezetéről, tengerrengésekről, a szárazföldi hidrológia a vízkészletekről, a katasztrofális hidrológiai jelenségekről, a geológia a vulkanikus jelenségek prognózisához, a geomorfológia a leomlások, csuszamlások helyének meghatározásához, a talajtan a térképek felújításához, a geobotanika a növénytakaró termékenységének felméréséhez, az erdőtüzek kimutatásához, a mező- és erdőgazdaság a növényzetre káros rovarok és más kártevők elszaporodásának felderítéséhez, a vetések terméshozamának meghatározásához, a természeti környezet védelme a levegő és a vizek szennyező forrásainak felméréséhez, a természetes talaj- és növénytakaró visszafejlődéséhez, a kartográfia pedig a térképének készítéséhez és kiegészítéséhez kap adatokat az űrfelvételeken keresztül.
A kiértékelést és a megértést segíti elő az űrfelvételeket tartalmazó anyagrészt bevezető jelkulcs. A jelkulcsi rész biztosítja, hogy tanulmányozásával, illetve segítségével mindenki számára érthetővé, "olvashatóvá" válnak a könyvben közölt színes űrfelvételek, melyek Szojuz űrhajó-, Szaljut űrállomás- és Landsat műhold fedélzetéről készültek.
A színes űrfelvételekről viszontláthatjuk hazánk különböző tájegységeit, így többek között a Somogyi-dombságot, Balatont, Mezőföldet, Sárközt, a Velencei-tavat és környékét, a Mecseket, a Duna-kanyart, Börzsönyt, Budapestet és környékét, az Alföldet, a Hanságot, Geresdi-dombságot, a Szigetközt a Dunántúli-középhegységet, a Dunántúli-dombságot, az Aggteleki-karsztot, és a többi ismerős és ismeretlen tájakat. A Magyarországon először megjelenő ilyen jellegű kiadványból a szakemberke máshol be nem szerezhető információkhoz juthatnak, az olvasók széles tábora pedig szemet gyönyörködtető, elnyűgöző színes űrfelvételeken keresztül ismerkedhet Magyarországgal. Vissza