Aukciós tétel adatai
Budapest, é.n., Franklin-Társulat (Franklin-Társulat nyomdája), 311 p. + [1] p. + [61] t.; ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. "A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára" c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent kötet. Szerkeszti: Dr. Cholnoky Jenő.
A világ tetején. Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain Nyugati Tibetbe. Írta:
Baktay Ervin.
A sorozatcímlap rektóján a kötet szerzőjének Baktay Ervinnek névre szóló dedikációja olvasható: "Kürthy Palinak barátsággal Dr. Baktay Ervin 1943 karácsony".
A dedikáció címzettje Kürti [Kürthy] Pál (1897 – 1966) színikritikus, műfordító, a két világháború között a Bárdos Artúr által alapított Belvárosi Színház rendezője és dramaturgja.
Száz fekete-fehér képpel és két fekete-fehér térképvázlattal illusztrált kiadás. A burkoló Repcze János munkája. A sorozatcímlap verzóján a szerzőnek a Franklin-Társulat kiadásában megjelent műveinek listája olvasható. A kötetet a Franklin-Társulat nyomdája nyomta.
Kiadói fűzött papírkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, könyvgerinccel és hátlappal, tiszta belívekkel hiánytalan állapotban, enyhén sérült, feliratozott, illusztrált (Repcze), fülszöveggel ellátott kiadói borítófedélben.
Ritka!
A kötet szerzője: Erdőbaktai Baktay Ervin (1925-ig Gottesmann Ervin; Dunaharaszti, 1890. június 24. – Budapest, 1963. május 7.) festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító. 1926–1929 között Indiában tanulmányozta az ottani vallásokat és kultúrát. 1928-ban felkutatta Kőrösi Csoma egykori tartózkodási helyeit és emlékeit. 1929-ben betegen tért haza. 1931 eleje körül előbb a kismarosi szigeten, majd Verőcén, a római romokkal szemben alapított „indián törzset és tábort”, amely 1963. május 7-én bekövetkezett halála után is fennmaradt. 1930–1944 között A Földgömb című lap egyik szerkesztője volt. 1933-ban a Debreceni Egyetemen bölcsészdoktorrá avatták.
Előszó
Részlet a könyvből:
Körösi Csorna Sándor nyomdokai.
Ez a könyv nemcsak útleírás. Tárgya nem csupán az a szép és tanulságos út, amelyet 1928 nyarán tettem Kasmírból Ladákhba vagy másképpen Nyugati Tibetbe. Hiszen aligha vállalkoztam volna rá, ha történetesen nem járja végig előttem ugyanazt az ösvényt több mint száz esztendővel ezelőtt egy másik, egy nagy, kiváló magyar : Körösi Csorna Sándor. Az ő nyomdokait akartam követni, még pedig kifejezetten azért, hogy az ő tibeti életére s egykori lakóhelyeire vonatkozóan helyszíni adatokat szerezzek.
Könyvem megírásában tehát éppúgy, mint annakidején utamon végesvégig, a nagy székely-magyar (ahogy magát szokta volt nevezni) járt előttem. Képzeletem és törekvésem mindenkor az ő alakját varázsolta elém, amint megy, megy, vándorol, mindig előre, mindig messzebb, mindig magasabbra a Föld és a Tudás emelkedett régiói felé. Bár Nyugattibet fantasztikus, különös világa magában megérdemelné, hogy számot adjak mindarról, amit láttam és tapasztaltam, ám ha Körösi Csorna Sándor nem járt volna ott egykoron, talán minden igyekezetem melleit sem adhatnék egyebet távoli, nékünk idegen exotikus ország ismertetésénél. Így azonban az élmény gazdagabbá, mélyebbé válik, mert nagy hazánkfiának lábanyomában vezetem az olvasót a Föld ama tájaira, amelyek nem maradhatnak számunkra idegenek, hiszen a világ egyik legjelentékenyebb magyar tudósának nyújtottak otthont hosszú évekig.
Vissza